Előző cikkünkben arról volt szó, hogyan jutott el az anatómiaoktatás a mai kor szellemére. Mai írásunk azt veszi górcső alá, hogy nézett ki a magyar anatómia az egyetem történetében.
A Királyi Magyar Tudományegyetemi Anatómiai Intézet 1897-’98 között épült meg mai helyén, a Tűzoltó utca 58. szám alatt. Az épület Mihalkovics Géza tervei alapján készült, akinek emlékét mellszobor őrzi az intézet udvarán. Mai helye előtt, 1879-től, az anatómia intézet oktatói az Üllői út 26.-ban foglalták el a tanszéket. A hallgatói létszám azonban egyre gyarapodott, ezért szükség volt az új, kifejezetten az anatómia oktatására specializálódott épület felállítására. (Az Üllői úti épületben ma az I. sz. Kórbonctani Intézet foglal helyet.)
Kezdetben az anatómiát, szövettant és fejlődéstant egy tárgyként oktatták, kiegészítve a legújabb sejttani és sejtbiológiai ismeretekkel. Az ekkor használatos tankönyv a Lenhossék Mihály által készített kétkötetes anatómia volt. Azonban még 1882-ben az intézet kétfelé oszlott, az idők során az I. számú az anatómia és tájbonctan, a II. sz. intézet pedig a sejtbiológia-szövettan-fejlődéstan oktatásáért volt felelős. Így volt ez 1933-’34-ben is, amikor a szövet- és fejlődéstan Huzella Tivadar, az anatómia pedig Kiss Ferenc professzor vezetősége alá tartozott.
Az anatómia oktatásának egyik, sokak számára is ismert úttörője Szentágothai János volt, akit Pécsről hívtak vissza Budapestre, hogy álljon az I sz. intézet élére. Itt, a neurohisztológia iránti töretlen érdeklődése és kitartó munkája révén számos eredményt ért el az emberi kisagy számos morfológiai és funkcionális kutatásaiban. Sokan azonban annak az általa írt és ma is használatos tankönyv szerzőjeként ismerik a nevét, melynek első kiadása 1971-ben jelent meg, ma pedig 9. (azóta is közel változatlan) kiadása a legfrissebb. A negyedik, némileg átdolgozott kiadás óta (1985) társszerzőként Réthelyi Miklós neve szerepel. Az anatómiaoktatás ekkortájt egyesítette az anatómia, szövet- és fejlődéstan ismeretanyagát, és ennek szellemiségében készült Szentágothai tankönyve. Az egy tárgyra azonban továbbra is két intézet maradt, és ezek egyre eltérőbb követelményekkel és részletességgel kérték számon a hallgatóktól a tananyagot.
Az utóbbi 5 évben történtek meg azok a lényeges változások, amelyek a ma is ismert anatómia intézeti oktatást és dinamikát jellemzik. 2016. január 1-jével Szél Ágoston, a II. számú (Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai) Intézet vezetője, később 2012 és 2018 között rektor, összevonta a két intézetet. Ekkor jött létre az intézetfél elnevezés, az I. intézet oktatói gárdája az Általános Orvostudományi Karon a A-D betűk, a II. sz. intézet az E-H betűk tanítását végezte, szintén eltérő követelmények alapján.
A 2019/2020-as curriculum reform óta az Anatómia, szövet- és fejlődéstan, négy féléves tárgy helyett az első két félévben Makroszkópos anatómiát, a második-harmadik szemeszterekben Mikroszkópos anatómia és fejlődéstant hallgatnak az első-másodéves orvosi egyetemisták és fogorvostan-hallgatók. A gyógyszerészképzésben résztvevők a második szemeszterben hallgatják az anatómiát, továbbra is a teljesség szemléletében.