A XVIII. század kiemelkedő alakja a polihisztor Hatvani István, más néven “a magyar Faust”. Hazánkban több területen úttörő szerepe volt, iskolaorvosi tevékenységétől kezdve a szemléltető fizikai és kémiai kísérletekig, alakja elsősorban Debrecenben vált ismertté.
Hatvani István Rimaszombaton, 1718. november 21-én látta meg a napvilágot. Édesapja Hatvani Gergely és édesanyja Mester Judit ültették el fiúkba a könyvek szeretetét és a tudományok iránti érdeklődést. Szülei eredetileg papi pályára szánták őt, végül az oktatást és az orvosi hivatást választotta. Hatvani 20 évesen lett diákja a Debreceni Kollégiumnak, majd tanulmányait Bázelben folytatta, ahol lelkésszé avatták. 1748-ban Marburgban orvosi oklevelet szerzett, valamint fizikai és kémiai tanulmányokat végzett. Egy évvel később a leideni egyetemre hívták tanárnak, ám az állásajánlatot visszautasította. Külföldön nagyszerű tanárai és professzorai voltak, melynek eredményeként Hatvani kiemelkedően jól képzett tudós lett. A szíve Debrecenbe húzta és ott elfoglalta a kollégiumi katedrát, ahol a mértan és a bölcsészettan tanára lett. Ő volt az, aki először tanított vegytant, valamint fizika oktatásához külföldről hozatott a kollégiumba kísérleti eszközöket. Már ifjú korában felismerte a kor elmaradt oktatási módszereit. Úgy érezte, itthon van a helye, így tehet legtöbbet az ország tudományos felemelkedése érdekében.
Ám Hatvani Istvánról volt egy másik megítélés a XVIII. század emberében. Jókai is elnevezte a polihisztort, ő lett a “magyar Faust” doktor.
Miért is ragadt rá ez a jelző?
Hatvani csillapíthatatlan tudásszomja több tudományra is kiterjedt, ezért az a hír járta róla, hogy azért ért annyi mindenhez, mert eladta a lelkét az ördögnek. A debreceniek hitték, hogy képes halottakat feltámasztani, az asztal lábából bort csapolni, továbbá jövendőt jósolni. Ezek a mendemondák magyarázhatók bűvészi képességeivel és csillagászati ismereteivel is, de közel állt hozzá a fizika, számtan, mértan, teológia, orvosi élettan, valamint hidrosztatika, amelyeket maga is oktatott. A kísérleti fizikán kívül tanított kémiát, növénytant, állattant, orvosi élettant, földrajzot, a teljes mechanikát és a csillagászat elemeit.
Egy másik teória szerint az ördöngös históriáknak, amelyek Hatvani nevéhez kapcsolódnak, valódi történeti alapjuk szinte alig van. Feltevések szerint az egész monda a szellemes Kazinczy Sámuel hajdúkerületi főorvostól származik, és azt sem tartják kizártnak, hogy ezek a történetek nagy részben a diákok tréfás hangulatának és fantáziájának szüleményei. Ennek az lehet a magyarázata, hogy Hatvani hazánkban az első volt, aki a fizikát kísérletekkel szemléltette, és azok annyira hatottak az élénk képzeletű, kedélyes fiatalságra, hogy favorizált tanárukat úgy tüntették fel, mint misztikus alakot. A történetek oly mértékben közkedveltek voltak, hogy néhányukat Jókai Mór is papírra vetette – A magyar Faust, 1871 – de ugyanezzel a címmel Mikszáth Kálmán is írt róla. Arany Jánost úgyszintén megihlette a Hatvaniról szóló történetek egyike, amelyet fel is használt egy verséhez.
Hatvani, aki tanulmányaival Nyugat-Európában is kivívta az elismerést, érdekes és izgalmas előadásmódjának, valamint tudásának köszönhetően rendkívül nagy népszerűségre tett szert a diákok körében. Ő volt az első olyan magyar tudós-tanár, aki kémiát tanított és a fizika óráit kísérletekkel gazdagította. A polihisztort 1749-ben professzorrá avatták.
Orvosi munkája
Pályájának kezdetén Hatvani kezébe vette a kollégium egészségügyének irányítását és ezzel hazánk első iskolaorvosává vált. Hamarosan, mint tekintélyes és kitűnő orvost ismerték el, és nagyra becsülték őt nemcsak a debreceniek, hanem az egész országban és a határon túl is. Nemesi családok, mágnások, katonatisztek vették igénybe orvosi segítségét, tanácsait. Néhány kiemelkedően sikeres kezelése most is ismert és használt orvosi körökben.
Hatvani, aki számtalan tevékenységével Magyarországon úttörő volt, 1786. november 16-án Debrecenben epebajban hunyt el.