Takács Félixet alig néhány hete nevezték ki az Elméleti Orvostudományi Központ sportnagykövetévé, munkájával mégsem nem késlekedett, a hatás szinte azonnal látható…
Szinapszis: Mi vonzott, hogy jelentkezz az EOK sportnagyköveti posztjára?
Takács Félix: Már régen gondolkodtam azon, hogy szeretnék valami olyan plusz tevékenységben részt venni az egyetemen, ami nem csak a tanuláshoz köthető. Most nyáron, augusztus környékén jelent meg egy hirdetés, hogy az EOK sportnagyköveti pozícióra keres valakit. Elolvastam, hogy ez mivel járna, és úgy gondoltam, hogy beleillene harmadévembe, illetve a leírtak alapján teljesen magamra ismertem a keresett személy leírásában. Nem is volt kérdés, hogy elküldjem a pályázatot, és mint utólag kiderült, ezt találták hogy a legjobbnak: így már szeptember óta töltöm be a sportnagyköveti pozíciót.
Sz.: Mi a feladatod nagykövetként?
T. F.: Az EOK-ban, illetve az egyetemen létrejövő sportesemények megszervezésében lebonyolításában és koordinálásában veszek részt. A munkakörre példaként tudnám hozni a péntek reggeli jóga órákat, melyeket profi oktatóknak tartanak. Most indult az asztalitenisz bajnokság, ez minden szerdán van. Még egy nagyobb lélegzetvételű projekt, úgy néz ki, az október végétől induló e-sport bajnokság lesz. Az EOK-ban tehát alapvetően a feladatom ezeknek a megszervezése, és esetleg segítők koordinálása.
Sz.: Ha valaki az egyetem és sport szavakat együtt hallja, leginkább a Hallgatói Önkormányzat Sportbizottsága jut eszébe. Hogyhogy nem oda jelentkeztél?
T. F.: Ez egy nagyon jó kérdés! Szerencsére így is nagyon szorosan együttműködünk a média- és kommunikációs bizottságokkal, mind promóció szempontjából, mind a lebonyolítás, technika és erőforrások szempontjából. Egyelőre úgy látom, ez nagyon gyümölcsöző kapcsolat. Bízom benne, hogy ez a jövőben is így fog maradni, és az EOK-HÖK kooperáció továbbra is így sikeresen tud működni.
Sz.: Többekben talán felmerül a kérdés: az EOK csak egy campus, nem? Miért rendez akkor a Sportközponttól független eseményeket?
T. F.: Az EOK nem konkrétan helyszín, inkább összefoglaló intézménye az itt működő különböző szervezeteknek. Az EOK igazgatósága, Hegedűs Judit igazgatóasszonnyal és Váczi András igazgató-helyettes úrral az élén, adja tulajdonképpen a logisztikai és infrastrukturális hátterét ezeknek az egésznek. Az Egészségfejlesztési Központ például rengeteg szakmai témájú programot is szervez, ugyanakkor az EOK-kal szoros szimbiózisban együttműködő szervezeti egység.
A kérdésedre válaszolva: egyrészt, az események nem egészen függetlenek a Sportközponttól. Másrészt, a “felhatalmazást” maguk a hallgatók adják, nem célunk profi sporteseményeket rendezni, sokkal inkább azon dolgozunk, hogy a sportolást, mint kikapcsolódási lehetőséget magas szinten biztosítsuk a hallgatóknak.
Sz.: Nem tartasz azoktól a véleményektől, melyek szerint “az EOK egy egyetemi épület, én tanulni/tanítani jöttem, ide ne szervezzenek sportprogramokat”?
T. F.: Egyáltalán nem tartok személy szerint – de azt hiszem, ezt nyilatkozhatom az egész vezetőség nevében is – attól, hogy ez így lenne. Sőt, inkább a visszajelzések alapján is olyan véleményeket kapunk, hogy nagyon jó, hogy ilyen kezdeményezések vannak itt az egyetemen és az EOK-ban, a hallgatók így könnyen kiléphetnek a folyamatos tanulás okozta szürkeségből.
Sz.: Milyen eseményeket szerveztek, illetve milyen előkészületek zajlanak a háttérben?
T. F.: A vezetőség azt kérte, minél színesebb eseményeket varázsoljunk ide az EOK-ba, ezért próbálok olyan programokat (például az e-sporttal is) megvalósítani, amik népszerűek a hallgatók körében. Jelenleg, ami tervben van, az egyrészt egy csocsóbajnokság, illetve vissza szeretném hozni és újra hagyománnyá tenni a tavaly már nagy sikert aratott társasjáték esteket is, amely majd a pingpong bajnokság után indulna. Még tervben van, hogy szervezünk egy 12 órás futást, hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. Szeretnénk majd (részben a Semmelweis250 emlékév kapcsán) egy emléktúrát szervezni: úgy látjuk, erre nagy igény van a hallgatóság részéről. Ez valószínűleg tavasszal fog megvalósulni, mikor kicsit jobb idő lesz.
Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy az egész sportnagyköveti pozíciónak és a rendezvényeknek is egy nagy célja, hogy a külföldi hallgatókat kicsit közelebb hozzuk a magyar hallgatókhoz. Szintén vonatkozik a dolog az oktató-hallgató távolságra is, a határokat természetesen megtartva. Ez egyébként nagy sikerrel működik: például a pingpong bajnokságban egy nagyon nemzetközi és nagyon vegyes mezőny jött össze, sőt, még az oktatók közül is vannak, akik aktívan részt vesznek a meccseken.
Sz.: Amelyik hallgatót esetleg kevésbé motiválja a testmozgás öröme, tervben van, hogy ezekkel kötelező testnevelés aláírásokat is tudjon gyűjteni?
T. F.: Ami azt illeti, ez már egy megvalósult projekt. Az elsőéves hallgatók kivételével (számukra ugyanis nem válthatók ki a Sportközpont-szervezte testnevelés órák) bárki, aki rendszeresen részt vesz a jógaórákon, az testnevelés aláírást kap. Én mindig elküldöm a jelenléti ívet a Sportközpont munkatársainak, ők pedig a megjelentek számára megadják az igazolást. Másodévesekre ez akkor igaz, ha előzetesen jelentkeztek az órákra, tehát egy-egy alkalommal nem tudják pótolni az eredetileg felvett mozgásformáról való hiányzást. Harmadév felett viszont ettől függetlenül, önálló sporttevékenységként a Sportközpont bármilyen felsőbb éves hallgatónak elfogadja a jelenlétet.
Sz.: Különböző fokú tanulmányainkból már ismerjük a sport jótékony hatásait, remélhetőleg egyre többen tapasztaljuk is azokat saját magunkon. Mit emelnél ki az EOK-sportolás vonatkozásában?
T. F.: A rendszeres testmozgás és a sport nélkül (és azt hiszem azért nem csak a saját, hanem bármelyik más hallgatótársam nevében mondhatom), elég komoly mentális terhet ró az egyetem minden hallgatóra. Az egyik célja ezeknek a rendezvényeknek éppen az, hogy egy kicsit kimozdítsuk a hallgatókat a könyvtárból és a könyv feletti görnyedésből. A másik pedig az, hogy aktív testmozgás után jobban és hatékonyabban is megy a tanulás.
Még azt tartanám egy egy nagyon nagy előnynek, hogy a hallgatóknak nem kell menniük a Zágbári útig, nem kell nagy elköteleződés. Így tényleg erról szólnak ezek a rendezvények, ezért szervezzük körülbelül egy-két órás hosszúságúra őket, hogy ne kelljen összepakolni, odautazni, felöltözni, hanem spontán is kivitelezhető legyen a mozgás, két könyvoldal közötti kikapcsolódás jelleggel. Nekem személyes tapasztalatom az is, hogy ezáltal rengeteg feszültséget ki tudok adni magamból. A magam és az egész igazgatóság nevében is arra ösztönzöm tehát a hallgatókat, hogy vegyenek részt ezeken az eseményeken, hiszen ők is tapasztalhatják, milyen jótékony hatással van a sport testükre és lelkükre egyaránt.