Idén tavasszal a vizsgaidőszakra készülés mellett, az egyetem falain belül egy másik hosszadalmas lépéssorozat indult meg: kezdődnek a tisztújító választások a Hallgatói Önkormányzatban. Erről beszéltünk Ottucsák Kristóffal, a Választási Bizottság elnökével.

Szinapszis: Mit is jelent pontosan a tisztújító választás? Kik és hogyan tudnak jelentkezni?

Ottucsák Kristóf: A tisztújító választásokat minden évben kötelessége kiírnia a Választási Bizottságnak (VB). A választások lényege, hogy a testületek meg tudjanak újulni, időközben kiesett létszámukat fel tudják tölteni. Ezen kívül a VB időközi választások kiírásáról is dönthet, amennyiben valahol ennek sürgető szükségét látjuk. Maguk a tisztújító választások tavasszal zajlanak, amelyre minden olyan aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató jelentkezhet, aki jelentkezési határidőn belül érvényes pályázatot nyújt be (és nem esik az Alapszabály 42. szakaszának korlátozása alá – erre még később visszatérek). Kétévente történik választás kiírása a SE HÖK Elnökének posztjára, amely idén időközi választás keretein belül valósult meg. Az elnököt a Küldöttgyűlés (választott képviselők az összes karról) választja. Évente választhatják a hallgatók, hogy kit/kiket szeretnének részönkormányzati elnöknek, részönkormányzati választmányi tagoknak, a küldöttgyűlés tagjainak és végül kollégiumi albizottsági tagoknak. Előbbi kettő az adott karok munkájáért felelős, így külön kiírásra kerülnek mind a hat kar esetében. Természetesen, aki részönkormányzatban szeretne segíteni az adott kar hallgatója kell, hogy legyen; ahogy a kollégiumok esetén is csak akkor indulhat a kollégiumi albizottsági tag posztjára, ha az adott kollégium lakója.

Maga az egész procedúra igen hosszadalmas. Mi kiírjuk adott időpontban, hogy választások fognak zajlani. A kiírástól számítva legalább 15 napot kell hagynunk a jelölő időszak elkezdéséig, amikor is effektíve el lehet kezdeni ajánlásokat gyűjteni a NET-ben található Gazdasági Iroda által hitelesített ajánlóív-gyűjtőkön, a pályázati adatlapok kitöltése mellett.

Az ajánlóíven részönkormányzati elnök és választmányi tag jelöltség esetén az adott kar 2%-ának, a küldöttgyűlés esetén az összes egyetemi polgár 2%-ának, míg a kollégiumi albizottsági tagok jelöltsége esetén az adott kollégium lakóinak 25%-ának az aláírását kell benyújtani. A jelöltektől ezenkívül bekérünk egy hallgatói jogviszony-igazolást, önéletrajzot, motivációs levelet, az Alapszabály 42. szakasz szerinti nyilatkozatát: ez többek között politikai tagságról, összeférhetetlenségről, etikai szabályok elfogadásáról, adatvédelmi nyilatkozatról szól. A pályázat minden lapját a hallgatónak aláírásával hitelesítenie kell. Erre legalább 7 napjuk van a jelölteknek, mi ennél több időt szoktunk hagyni.

A pályázatok leadási határidejének zárultával elbíráljuk a leadott pályázatokat aszerint, hogy a fenti és az Alapszabályban meghatározott feltételeket teljesítették-e. Tartalmi elbírálást nem tisztünk végezni, így a motivációs levélben és önéletrajzban leírtakat nem ellenőrizzük, csupán gondoskodunk a HÖK honlapjára történő feltöltéséről, hogy a választók megismerhessék a jelölteket.

Sz.: Sokan közülünk, laikusok közül már látták az előadásokon katalógusként „úszkáló” aláírásgyűjtő lapokat, illetve a támogatási sorrendről is lehetett itt-ott hallani. Tudsz ezekről mondani pár szót? Összességében mire és hogyan szavazhatnak majd a hallgatók?

O.K.: A hallgatók idén is a Neptun rendszerén keresztül adhatják le voksaikat. Amint belépnek a Neptunba, erről kapnak majd felugró ablakban egy értesítést, hogy van egy kitöltetlen kérdőívük. A másik opció (ezek vagy-vagy lehetőségek), hogy a választás nyomtatott szavazólapokon történjen, de egyrészt ez nem környezetkímélő, másrészt nem praktikus, így én ezt személy szerint nem preferálom. A szavazás közvetlen kezdete a következő ülésünktől számított 10. nap lesz legkésőbb. A támogatási sorrend egy olyan lehetőség, amivel azért élhetnek a jelöltek, hogy megkönnyítsék a szavazást a hallgatóknak, valamint, hogy ők állítsanak fel önmaguk között sorrendet. Amennyiben ugyanannyi, vagy kevesebb hallgató van, mint ahány mandátum kiosztásra kerülhet az adott pozícióban, akkor ez hatalmas segítség a hallgatóknak, mert a sorrend nem befolyásol semmit sem az idei választás során. Az igazi versenyhelyzet akkor alakul ki, ha több a jelölt, mint ahány mandátum kiosztásra kerül. A választók dönthetnek úgy, hogy elfogadják a támogatási sorrendben meghatározott sorrendet vagy ők maguk is kialakíthatnak új rangsort, hogy kit mennyire támogatnak. A szavazás legalább 5 napig fog tartani. Fontos, hogy a választást addig nem tudjuk lezárni, míg a teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók legalább 25%-a nem szavazott, így szeretnék mindenkit megkérni, hogy éljen a lehetőséggel. A jelölteknek a HÖK honlapján is utána tudnak nézni.

Sz.: Mi fog történni a választás után?

O.K.: A szavazás lezárultát követő legkésőbb 2. munkanapig a választás eredményeiről jegyzőkönyvet készítünk és azt részletes határozat formájában hitelesítjük, amely eredményeket a HÖK honlapján közzé is fogunk tenni. Ez tartalmazni fogja többek között a részt vevő hallgatók és az érvénytelen szavazatok számát, valamint a mandátumsorrendet. Természetesen itt is van lehetősége a hallgatóknak jogorvoslattal élni – mint a nyilvántartásba vétel esetén is – amennyiben az eredmény megállapítása során úgy érzik, nem jogosan jártunk el. Erre 3 munkanapjuk van a hallgatóknak. Szeretném kiemelni, hogy mi egy független bizottság vagyunk, így ilyesmi nem fordulhat elő, maximum emberi voltunkból fakadhat hibázás lehetősége. Egyedül a hallgatók érdekeit nézzük, így amikor 1-1 pályázatot el kell utasítanunk, az számunkra is sajnálatos. Ennek ellenére, aki felveszi velem ilyen ügyben a kapcsolatot, mindig javaslom neki, hogy még tisztségtől függetlenül is segítheti a HÖK munkáját, mind kollégiumi, mind pedig részönkormányzati szinten.

Az új jelöltek hatályba lépése az általunk kiadott határozatban foglaltak szerint fog megtörténni. Ez alól kivételt képez a részönkormányzati elnökök választása. Őket nem közvetlenül a hallgatók választják, hanem a mandátumot nyert részönkormányzati választmányi tagok az első általunk kiírt alakuló ülések alkalmával, ahol az elnök választása mellett alelnök(ök), bizottsági elnökök, tagok megválasztása is történik. Ezután válnak teljessé az újonnan megalakult részönkormányzatok és kezdik meg rendületlen munkájukat egy jobb, élhetőbb, biztonságosabb, támogatóbb és érdekérvényesítésre egyenlő esélyt adó kari/egyetemi közösség kialakításában, közreműködve a kari és egyetemi vezetéssel.

Sz.: Neked, mint a bizottság elnökének, milyen szereped van a folyamat előkészítésében és lebonyolításában?

O.K.: A fent leírtakból is kiderül, hogy ez egy hosszadalmas, helyenként bonyolult procedúra. Mondhatjuk azt, hogy én már többszörösen kitaposott úton megyek végig: az idei a második és egyben utolsó évem a választási bizottság elnökeként, anno még tagként kezdtem. Egyedül ezt nem lehetne csinálni, meg nem is lenne jogszerű. Közösen dolgozunk együtt a háromtagú bizottságban, melynek másik két tagja Benke Kristóf (ÁOK) és Szemán Zsófia (ETK), ezúton is köszönöm kitartó, nagy lelkesedéssel végzett munkájukat.

Az én feladatom a bizottság munkáját kordában tartani, így az Alapszabály ide vonatkozó ismerete és betartása elengedhetetlen. Kötelességem továbbá a vertikális és horizontális irányba történő kommunikáció, határozati javaslatok (előterjesztések) felvetése a bizottság számára, összehívni és levezetni az üléseinket, illetve az alakuló ülések összehívása, részvételem esetén a szavazatszámláló bizottság elnöki pozíciójának betöltése. Minden ülésen van tájékoztatási kötelességem a bizottság számára, ahogy évente a küldöttgyűlés felé is. Január óta több, mint 33 db határozatot hoztunk, rengeteg fáradságos munkaóra áll mögöttünk.

Összességében örömmel tölt el, hogy egy független bizottság elnöke lehetek, és egy nagyszerű csapat tagja. Hiszek abban, hogy van értelme annak, amit és ahogyan csinálunk, hogy „őrködünk” a hallgatók egyetemi képviselőinek választási folyamata során. A Hallgatói Önkormányzat a hallgatók érdekképviselete miatt jött létre, így számunkra is ők az elsők.

Sz.: Szeretnél még valamit mondani a választásokkal kapcsolatban?

O.K.: Idén összesen 71 pályázat érkezett hozzánk. Volt olyan pozíció, amire nem is volt jelentkező. Szeretnék ezért a jövőben mindenkit ösztönözni arra, hogy merjen indulni a választásokon. Nem veszthet vele semmit, viszont rengeteget tehet a hallgatótársaiért, új ismeretségekre tehet szert, más területen próbálhatja ki magát. Nem szeretném, hogy ez legyen a fő vonzereje, mert nem erről szól, de a fáradozásokat közéleti ösztöndíj formájában is honorálja az egyetem.