Ebben a cikksorozatban azt szeretném bemutatni, hogy Agatha Christie, aki rengeteg zseniális detektívregény és karakter megalkotója, nem csak a tollforgatáshoz, hanem a mérgekhez is kiválóan értett. Hála ápolónői és gyógyszertári gyakorlatának, sok gyógyszert és mérget ismert, és ezek használatával olyan különleges gyilkosságokat álmodott meg, amelyek kapcsán az utolsó oldalon is érhet minket meglepetés. Ezen túl azonban érdemes kicsit szakmai szemmel is megvizsgálni a könyveket, mert az élvezetek mellett hasznos ismeretekkel is gazdagodhatunk, és hát mit ne mondjak, ezeknél izgalmasabb tankönyvet nehezen tudnék elképzelni…
Az előző részben pályájának indulásáról és A titokzatos stylesi esetről olvashattatok. A kezdeti nehézségek után a tehetség hamar utat tört magának, 1920-ban jelent meg első regénye, 1926-ban pedig 6. könyve, az Ackroyd-gyilkosság, amely elindította a világhírnév felé. Torquayban töltött kórházi éveihez és az ott megszülető Hercule Poirot-hoz azonban továbbra is hű maradt.
OROSZ RULETT NIKOTINNAL
Előkelő társaság, halk zene, kellemes beszélgetés, a szobalány tálcával jár körbe és mindenkit koktéllal kínál. Az egyik vendég, egy idős lelkész amint beleiszik a poharába, elváltozott arccal összeesik. Pár hónap múlva egy másik társaságban egy közismert orvos ugyanígy leli halálát. Így kezdődik a Tragédia három felvonásban című mű, amelynek áldozatai poharukba az alkohol mellé pár csepp tiszta nikotint is kaptak.
A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület, nevét Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról kapta, aki a tizenhatodik század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban. Nikotinmérgezést okozhat túl sok/túl erős cigaretta, ilyenkor a másnapossághoz hasonló tünetek jelentkeznek, többek között fejfájás, szédülés, émelygés, hányás. Súlyos esetben a dolog eszméletvesztésig is fajulhat. Terápiaként érdemes minél több folyadékot fogyasztani (lehetőleg vizet) és pihenni.
Az 1900-as években a nikotinmérgezés másik, az előbb leírtnál sokkal veszélyesebb formája volt a nikotinoldat, amelyet rózsák permetezésére használtak. A méreganyag, amely teljesen szagtalan folyadék, a bőrön keresztül is képes felszívódni, és már pár csepp tömény nikotin is halálos mérgezést okozhat. A szer kiválthat izombénulást, görcsöket, szívritmuszavart, súlyos esetben a központi idegrendszer légzőközpontján keresztül gyakorlatilag le is állíthatja a légzést. A túlélési esélyeket nagyban növeli, ha minél hamarabb stabilizálják a beteg állapotát és megfelelő kezelést kap. Azt gondolhatnánk, hogy ez manapság érdektelen téma, de az e-cigaretták elterjedésével megnőtt a nikotinmérgezéses esetek száma is, az utántöltők ugyanis nikotinoldatot tartalmaznak, amely különösen gyerekek kezébe kerülve súlyos baleseteket okozhat.
Hogy a regényben ki a gyilkos hajlamú mixer, az természetesen titok, de a regény utolsó mondatai ennek felfedése nélkül is hűen tükrözik Agatha Christie bajszos belgájának jellemét:
„Atyaúristen! – kiáltott fel Mr. Satterthwaite. – Csak most ébredek rá! Ó, az a gazember a mérgezett koktéljaival! Hisz azt bárki megihatta volna! Akár én is!
– Sőt van egy még szörnyűségesebb lehetőség, amire nem gondolt! – tette hozzá Poirot.
– Igen…?
– Lehettem volna ÉN is! – szólt Hercule Poirot.”
„FOSZFORESZKÁLÓ DICSFÉNY…”
„És megláttuk – igen, mind a hárman tisztán láttuk -, hogy Arundell kisasszony fejét fényudvar veszi körül!”
Ezzel a beszámolóval két érzékeny lelkű, a földöntúliban feltétel nélkül hívő vénkisasszony kápráztatja el Poirot-t, aki egy segítségkérő levél hatására érkezik a kisvárosba, de a levél írójának már csak a sírjához tud ellátogatni. Poirot, aki kevésbé érzékeny, ám annál gyakorlatiasabb személyiség, gyorsan lefejti a spiritiszta sallangokat és fontos tény birtokába jut: „A szóban forgó estén Arundell kisasszony lehelete foszforeszkált!”
Innen pedig már csak egy lépés a „diagnózis”, az idős hölggyel foszformérgezés végzett. A foszforeszkáló és fokhagymaszagú lehelet a legjellegzetesebb tünetei a mérgezésnek, ezek már akkor jelentkeznek, mikor a beteg még nem érzi rosszul magát. Néhány nap után jelentkezik a sárgaság, epeelégtelenség, heveny májgyulladáshoz hasonló tünetegyüttes lép fel.
Régen a gyilkosság és öngyilkosság „kedvelt” módja volt a foszformérgezés, kétségbeesett szobalányok, férjüktől megszabadulni kívánó asszonyok áztatták a gyufát kávéba, levesbe, gyúrták tésztába, mindössze 15 szál (nagyjából 50 mg) elegendő volt egy emberi élet kioltásához. A gyufák feje ugyanis fehérfoszfort tartalmazott, amely kiváló zsíroldékonysága miatt nagyon hatékony méreg.
A fehérfoszfor nem csak így „gyilkolt”, a gyufagyári munkások, akik rendszeresen érintkeztek az anyaggal, egy idő után krónikus foszformérgezésben, úgynevezett foszfonekrózisban szenvedtek. A betegség a száj és az állkapocs körüli szövetek elhalásával járt, szörnyű állapotokat idézve elő a munkások arcán. Bár már a 19. században tisztában voltak a fehérfoszfor borzalmas hatásaival, betiltása több mint 50 évbe telt, Magyarországon például csak 1912-ben szüntették meg a veszélyes gyufák gyártását.
Mindenki megnyugtatására, a mai svédgyufák fejében már vörösfoszfor található, amely ha nem is teljesen ártalmatlan, de a gyomorban való oldhatatlansága miatt sokkal kevésbé veszedelmes, mint elődje.
BÜRÖKPOHÁR
Egy asszonyt elítélnek férje megmérgezéséért. Tizenhat évvel később a lányuk Poirot segítségét kéri, hogy bizonyítsa be édesanyja ártatlanságát, hogy nyugodtan hozzámehessen a vőlegényéhez. Az áldozat söröspoharában, amit a felesége adott a kezébe, koniin maradványait találták.
A koniin is egy alkaloid, a foltos bürök (Conium maculatum) nevű növény minden részében, főleg a termésében megtalálható, ezekből kivonható. A színtelen, olajszerű, undorító szagú és maró csípős ízű folyadék rendkívül erős méreg, szájon át 0,5-1,0 g adagban halálos, a posztszinaptikus nikotinreceptorok gátlásával blokkolja az izmokat. Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé haladva végül a légzőizmok bénulása miatt áll be a halál. Kegyetlensége, hogy a központi idegrendszerre nem hat, így a beteg végig tudatánál van.
A szer nagy múltra tekint vissza, az ókori görög törvénykönyvekben a bürökpohár a kiszabható halálbüntetések egyik neme volt, Szókratészt is így végezték ki. Haláláról tanítványa Platón, részletes leírást készített. Hannibál, a híres hadvezér is a bürök mérgével lett öngyilkos.
A foltos bürök mezei gyomnövényként mindenütt előfordul, kirándulás során is találkozhatunk vele. A zellerfélék családjába tartozó növény hasonlít a kaporhoz és az ánizshoz, de magasabbra nő (100-120 cm) és szárának alsó részét halvány vörösbarna apró foltok tarkítják. A koniin a bőrön és nyálkahártyán keresztül is képes felszívódni, bár így gyengébb hatásfokú, de azért nem érdemes fogdosni a növényt. Ha valaki esetleg elfogyasztaná levelét, vagy magjait, akkor egy órán belül észleli a tüneteket: fáradékonyság, szédülés, verejtékezés, alsó végtagok bénulása. Súlyos esetben a terápia mesterséges lélegeztetés, amíg a szer természetes módon ki nem ürül.
Régen sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként, gyökerét köszvényes fájdalom csillapítására használták, de ma már kis hatásszélessége miatt a Gyógyszerkönyvekben nem, csak az Öt kismalac című krimiben találkozhatunk vele.
A MÉR(L)EG KÉT OLDALA
Miközben Agatha Christie regényei meghódították a világot, magánéletében több csapás is érte, először szeretett édesanyja halála, majd házassága kudarca. Válása után Mezopotámiába utazott, hogy feledje bánatát, itt ismerkedett meg Max Mallowan régésszel, aki második férje lett. Utazásaiból olvasói is profitálhattak, ekkor született meg ugyanis a kedves, gyakorlatias, éleseszű idős hölgy, Miss Marple alakja…
A következő részben az ő ügyeiről olvashattok.
Források:
https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/nikotinmergezes/1131
https://femina.hu/egeszseg/nikotinmergezes_tunetei/#
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nikotin
https://hu.wikipedia.org/wiki/Agatha_Christie
http://www.kislexikon.hu/foszformergezes.html
https://index.hu/tudomany/til/2018/01/04/phossy_jaw_foszfornekrozis_foszfor_halalos_betegseg/
http://hasznostudomany.blogspot.com/2013/09/agatha-christie-mergeto-novenyei-1.html
Agatha Christie: Tragédia három felvonásban
Agatha Christie: A kutya se látta
Agatha Christie: Öt kismalac