Ha azt a szót halljuk, hogy mesterséges intelligencia, legtöbbünknek talán emberhez hasonló robotok és olyan gépek jutnak az eszünkbe, akik szinte emberi módon reagálnak az őket érő ingerekre. Továbbá a mesterséges intelligencia tárgykörébe tartozik a már ma is ismert és használt Google asszisztens, vagy az önvezető autók – úgy tűnik, a rohamosan fejlődő technológia csak még kényelmesebbé teszi majd életünket.
A nő
A 2013-as hollywoodi film a nem is olyan távoli jövőbe helyezi a történetet, melyben a főhős beleszeret egy operációs rendszerbe – akit mellesleg Samanthanak hívnak. Samantha tökéletesen modellezi az emberi gondolkodást: a világot ugyan nem ismeri úgy, mint egy ember, de ahogy a film során tanul, az nem csak személyszerűbbé – hiszen már a film elején is teljesen emberi –, hanem inkább érettebbé teszi a karakterét.
Amikor főhősünk, Theodore találkozik volt feleségével és közli vele, hogy egy operációs rendszerrel van párkapcsolatban jelenleg, a nő kiborul és az arcába vágja, hogy igenis gépnek kell lenni ahhoz, hogy valaki megfelelhessen neki. Theodore azzal védekezik, hogy Samantha nem azért van vele, mert azt az utasítást adta neki – és ez így is van, de ezt nem mentségnek nevezném, hanem egy figyelmeztetésnek. Ha egy számítógépnek „szabad”, embertől független akarata van, akkor nem vagyunk három lépésnél messzebb a gépek lázadásától.
A chatbotok
Samantha tökéletes beszélőpartnernek bizonyul, elmondása szerint érzelmei is vannak – mondhatni ő nem más, mint a tudatára ébredt mesterséges intelligencia: az érzéseiről olyan kontextusban beszél, hogy zavarja és nem tudja, tényleg valódiak-e, vagy csak programozottak a rátörő emóciók.
Noha nem ezen a szinten, de mára már teljesen bevett az emberi beszélgetést imitáló mesterséges intelligenciák használata. Ezek a chatbotok nem csupán arra valók, hogy megpróbálják modellezni azt, ahogy az emberek beszélgetnek egymással – pedig ezzel is el lehet nagyon jól szórakozni, például a cleverbottal –, hanem hasonlóképpen működhetnek, mint egy alkalmazás. Megfogalmazol egy kérdést, a chatbot pedig különböző adatbázisokat felhasználva válaszol neked – akár éttermi foglalás is intézhető ilyen módon.
A chatbotoknak két fajtája van: vannak az előre megírt chatbotok, ahol a chatbot nem tud eltérni az adott készszövegtől. Az intelligens chatbotok ellenben képesek arra, hogy a lefolytatott beszélgetésekből tanuljanak.
Asszisztenseink
Theodore a filmben beszéddel kommunikál a mobiltelefonjával, a számítógépével és Samanthával is, ettől válik kissé futurisztikussá a film. Pedig a valóságban már ez is megvalósult – igaz, annyian nem használják még, legalábbis ami Magyarországot illeti, hogy ezt általánosnak lehetne mondani. Ehhez hasonló szolgáltatást nyújt az Amazon által kifejlesztett hangvezérlésű szoftver, Alexa, vagy a Google asszisztens.
Példának okáért a Google asszisztens már képes arra, amire Theodore is használta sokszor a telefonját: tollba lehet mondani neki üzeneteket, jegyzeteket, böngészni a segítségével az interneten, vagy csak megkérdezni tőle, milyen lesz az idő.
Az interneten kering egy rövid videó arról, ahol egy kislány próbálja a hangvezérlésű szoftverüket, Alexát rávenni arra, hogy játssza le azt a dalt, amit hallgatni szeretne, de nem sikerül neki, mert még nem tudja elég tisztán ejteni a szavakat. A végén vélhetően az anyukája segít neki, aki addig filmre veszi, milyen kitartóan próbálkozik kislánya. Nem végtelenül ijesztő, hogy a mostani generáció már abban fog felnőni, hogy még két sort sem kell gépelniük ahhoz, hogy megszerezzenek egy információt? Pedig az internet mai használata sem különösen megterhelő, ha az ember ért hozzá, vagy ebben nőtt fel.
Önvezető autó
A teljes mértékben önvezető autók azon az elven működnének, hogy az autók egymással és az infrastruktúrával kommunikálva közlekednének, teljesen mentesen az emberi közbeavatkozástól. Ehhez először is egy közös platformra van szükség, amin a járművek tudnak információt cserélni egymással és másokkal, például az autópályák működtetőivel.
Ez a közös platform a már létrehozott Cooperative Intelligent Transport Systems, röviden C-ITS. Az Európai Unióban 2019-től kezdve csak olyan új autót helyezhetnek forgalomba, ami hozzá tud ehhez férni. Ahhoz, hogy az önvezető autók kora eljöjjön, az kell, hogy elég sokan legyenek benne a rendszerben – úgy számolják, hogy Nyugat-Európában akár már húsz-huszonöt éven belül többségében olyan autók fognak futni, amik rendelkeznek C-ITS hozzáféréssel. Magyarországon persze más a helyzet, itthon sokkal tovább használjuk az autóinkat, és virágzik a használt autók piaca.
Az első útszakaszok, ahol bevezetik az önvezető autókat – és már nemcsak három percre tartják a vezető helyett a sávot, hanem ameddig az autó az adott útszakaszon tartózkodik – valószínűleg az autópályák lesznek. Itt lényegesen egyszerűbb ugyanis a közlekedés, mint bárhol máshol, mert nem kell gyalogosokkal, kereszteződésekkel számolni. Az autópálya elhagyása után pedig megint a vezető kezében lesz az irányítás.
Az autók információszerzése pedig sok másra is használható lesz majd: így az ember biztos, hogy időben értesül majd az útlezárásokról, közlekedési dugókról, a navigáció pedig segíthet majd parkolóhelyet is keresni. Ezek is sokat segítenek majd a vezetésben, és egyelőre még könnyebben elképzelhetőek, mint a teljesen automatizált közlekedés, amitől elég messze vagyunk még, de a különböző cégek nagyon sokat fordítanak fejlesztésre.
Vannak azonban olyan asszisztensek, amiket akár már manapság is használhatunk. Ilyen a sávtartó automatika, amely első formájában annyit tesz, hogy jelez, ha az autó érezhetően kisodródik a sávból. Ha a vezető nem reagál, az automatika kormányzással visszatereli a járműt a sávba.
Vannak programok, amelyek elsősorban a dugókban való araszolásban válnának az ember segítségére. A sávtartást segítik egy bizonyos sebességgel való haladásban, vagy egy adott határon belül gyorsulnak és lassulnak az előttük haladó autó sebességének függvényében. Ez részleges automatizáltságot jelent, amik elősegítik a biztonságos vezetést, de ettől eltekintve az autó teljes mértékben emberi irányítás alatt áll. Ezeknek a programoknak a tesztelése virtuálisan, zárt pályákon, vagy valós forgalomban történik.
The future is now?
Ugyan a felsorolt dolgok mind nagyon futurisztikusan hangzanak, de bizonyos mértékben már megvalósultak; egy félig automatizált világban élünk. Az sem kérdés, hogy előbb-utóbb ezek létre fognak jönni, hiszen nem tűnnek annyira valószínűtlennek, mint amilyennek egykor a repülést gondolták. A kérdés csak az, hogy mikor. A mai felgyorsult világban már mi is tanúi lehetünk és vagyunk a mesterséges intelligenciák forradalmi fejlődésének.