A DREEM (Dundee Ready Educational Environment Measure) kérdőív először kerül kiküldésre az egyetemi hallgatók körében. Jelenlegi célja az állapotfelmérés, amely alapja egy évente készülő kiértékelésnek és ezen elemzések összehasonlításának. Erről beszéltünk Papp Zsombor Mátyással, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) oktatási referensével.
Szinapszis: Miként jött az ötlet, hogy a HÖK a hallgatókat kérdőívben szólítsa meg?
Papp Zsombor Mátyás: Nem tudunk minden szituációban ott lenni, illetve, ha ott is vagyunk, lehet, hogy mi azt máshogy értékeljük. Nekünk, mint Hallgatói Önkormányzat, nem az a szerepünk vagy feladatunk, hogy a saját meggyőződésünket érvényesítsük, hanem hogy próbáljunk kapcsolódni a hallgatókhoz, összegyűjteni az ő meglátásaikat és azt képviselni az egyetem vezetősége felé. Ehhez elengedhetetlen, hogy akár kérdőívekkel, akár más módon minden hallgatónak a véleményét meg tudjuk ismerni.
Sz.: Ha jól tudom, a kérdőív az OMC-vel közös alapokon nyugszik. Tudnál erről mondani pár szót?
P. Zs. M.: Az EOK-ban ma is működő Oktatásmódszertani Centrum még Hunyady dékán úr ötlete volt. Nálunk a legtöbb egyetemi oktatónak nincs tanári végzettsége, másrészt látszik a hallgatói oldalról, a nemzetközi közegből és az itteni visszajelzésekből, hogy már nem állja meg a helyét az az 50 vagy 100 éve tartó hagyomány, hogy beülünk az előadásra és jó diákként végig figyelünk. Új módszereket, új megközelítést igényelnek tehát a hallgatók a XXI. században, és erre nagyon sok oktató nincs felkészülve. Ennek a centrumnak az a feladata, egyben küldetése, hogy segítse az oktatókat abban, hogy új módszertant, új lehetőségeket fedezzen fel az oktatásban, legyen az az interaktivitás, problem-based learning, az online felületek használata vagy az e-learning népszerűsítése. Rengeteg ilyen projektjük van és szorosan együttdolgoznak az egyetem minőségbiztosításával is. Fókuszban van az, hogy milyen az egyes intézeteknek vagy gyakorlatvezetőknek az oktatása – de az, hogy a hallgató hogy érzi magát itt az egyetemen, mennyire elégedett azzal a környezettel, amiben van és az oktatók hozzáállásával, jóval kevésbé van lefedve. A kérdőív ötlete is bennük merült fel, hogy a pécsi egyetem mintájára a Semmelweisen is fontos lenne hasonlót bevezetni. Mivel több tanulmány is készült arról, hogyan lehetne az eredményeket – főleg az egészségtudományt oktató intézményekben – értékelni, ezt próbáljuk itt is megvalósítani, minden karon, minden nyelven. Próbáljuk az adatokat értékelni demográfiailag is, kiemelten vizsgálva a külföldi hallgatókat, melyik kultúrcsoportból érkezőnek mi a prioritása, igénye. Szeretnénk az egyetemi épületekről/épületkomplexumokról is visszajelzést kapni, melyiket és miért preferálják a hallgatók. Ezek alapján a good practice-ek nyomán már el lehet indulni: így lehet egy „ütőkártyánk”, amivel megkeressük az intézeteket, tömbigazgatóságokat, milyen hallgatói igények vannak velük szemben.
Sz.: Mit lehet tudni a kérdőívről?
P. Zs. M.: Van itt is egy olyan kérdéscsoport, amely arra fókuszál, milyen szinten létezik tanár-diák kapcsolat: mennyire kapja azt a hallgató az órán/foglalkozásokon, amire számít. Milyen mértékben ösztönző/motiváló a tanulási környezet? Mennyire gyakorlatközeli az oktatás, miként vonódik be a hallgató, mennyire érzi azt, hogy amit tanul, az a jövőjét megalapozza, tehát azért tanulja, mert a jövőben szüksége lesz rá. Mennyire építenek benne önbizalmat az oktatók/intézetek. Mennyire jó a beosztása az óráknak? Mennyire tud szociálisan kapcsolódni a hallgató a társaival? Ezen kívül vannak még kérdések a szociális élet, mental health, magányosság és társas kapcsolatok vonatkozásában is. Mindez április elején kerülne publikálásra, körülbelül két hetet hagyva a hallgatóknak a kitöltésre. Ezek után néhány hét elemzés következik, majd április vége körül futhatnak be az első visszajelzések.
Sz.: Ha már visszajelzések, mikor lehet valamilyen eredményre számítani? Sokan érzik úgy, hogy már a ráfordított időt sem éri meg a kitöltés, hiszen úgysem lesz semmi eredménye…
P. Zs. M.: Mivel hasonló még nem zajlott itt az egyetemen, ez egy prospektív vizsgálat lesz. Ez azt jelenti, hogy ennek a kérdőívnek hosszú távon lesz hatása: egy év múlva, amikor a következőnek is meglesz az eredménye, akkor lehet összehasonlítani a két évet, értékelni és értelmezni a változást. Az első, jelenlegi alkalom azért fontos, mert ez lesz a „baseline”, ehhez tudjuk majd viszonyítani a következő éveket. Amit még most április végéig ígérhetek, hogy az OMC-vel együttműködve fogunk egy intézkedési tervet megfogalmazni és ezt az egyetem vezetőségének prezentálni. Így már most látszani fognak azok a fókuszpontok, amire akár az új curriculum-tervezésnél is oda kell figyelni, illetve össze lehet majd vetni, milyen hatása lett a változásnak a hallgatókra. Ez fontos visszajelzés az egyetem vezetésének illetve a HÖK-nek is.
Remélem, sokan érzik, hogy bőven van mit fejleszteni az egyetemen a hallgatói vagy oktatási környezetben. Sajnos azt tapasztaljuk, a hallgatóknak nincs bizalmuk abban, hogy megéri a kitöltésre időt fordítani, mert úgysem lesz hatása. Ezen dolgozunk hosszútávon, sajnos az nehezítő tényező, hogy általában az ilyen a folyamatok évekig tartanak. Fontos jól kommunikálni hallgatókkal: nem a kukába dobjuk az értékeléseket, csak hosszú az a folyamat, amíg a lépések megvalósulnak.