Szinapszis: Múlt héten került megállapításra a tavaszi félévi ösztöndíjak mértéke, ha jól tudom, most is a szociális ösztöndíjak terén történt fejlődés. Tudnál erről mesélni?
Tripolszky Bálint: Igen, a héten fogadta el a Szociális- és Esélyegyenlőségi Bizottság a tanulmányi és a szociális ösztöndíjakat. Büszkék vagyunk arra, hogy a szociális ösztöndíj mértékét annak ellenére tudtuk növelni ebben a félévben is, hogy nőtt a jogosultak száma. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt összesen mintegy 40%-kal nőtt a szociális ösztöndíj mértéke – ez egy óriási siker. Most az átlag összeg meghaladja a 40 000 Ft-ot, a maximum pedig majdnem 100 000 Ft, ami egy nagyon komoly eredmény, egy évvel ezelőtt erre aligha lehetett számítani.
Sz.: A tanulmányi ösztöndíjaknál hasonlóra lehet számítani?
T.B.: Más a helyzet a tanulmányi ösztöndíjjal, ami tudom, hogy sokaknak csalódást okozott. Ezzel kapcsolatban örömmel fogadtunk minden beérkező kritikát. A tény az, hogy az egy évvel ezelőttihez képest 8%-kal több forrást csoportosítottunk át erre a célra, ennek megfelelően pedig az átlagos ösztöndíj mértéke nem is csökkent. De egyrészt tavasszal mindig van egy törvényszerű visszaesés, hiszen ilyenkor már az elsőévesek is részesülnek benne, másrészt – az elfogadott TJSZ újfajta számításai okán, melynek megfelelően most már azonos szabályok vonatkoznak az összes karra – többen jogosultak tanulmányi ösztöndíjra, így egyes homogén csoportokban a hallgatók kevesebbet kapnak, mint amit reméltek. Én hiszem, hogy az újfajta számítási modell sokkal konzisztensebb és igazságosabb, mint volt. Károsnak tartottam ugyanis, hogy az egyes karokon merőben eltérhetnek az összegek egymástól, ez most jóval kevésbé érvényesül. Sok ÁOK-os úgy gondolkodik, hogy neki ugyanazért az átlagért több jár, mint más karon, mert többet kell tanulnia. Utóbbi valószínűleg igaz is, csak hogy nem mindenki szeretne orvos lenni. Akinek az az álma, hogy gyógytornász legyen, alanyi jogon kevesebb ösztöndíj jár? Nem hiszem. Nem igazságos egymással versenyeztetni a különböző karokat, a versenynek csak a homogén csoportokon belül van értelme.
Sz.: Ahogyan mondtad, a HÖK rendelkezik autonómiával az ösztöndíjak kiosztása terén, nem lehetett volna még inkább átcsoportosítani?
T.B.: A HÖK-nek valóban szabad keze van abban, hogy az ösztöndíjakat átcsoportosítsa. Csinálhattuk volna azt, hogy a szociális ösztöndíjakat csökkentjük és a tanulmányit emeljük, hogy kompenzáljuk az utóbbi visszaesését. Az ok, ami miatt ezt nem tettük meg, az az, hogy a HÖK jelenlegi vezetőségén belül egyetértünk abban, hogy az egyik legfontosabb érték az esélyegyenlőség és a társadalmi szolidaritás. Az EU legkevésbé mobilis társadalma a magyar, vagyis itt dől el leginkább egy ember sorsa azzal, hogy milyen családba születik. Emellett a tanulmányi átlagok korrelálhatnak a szociális helyzettel, hiszen aki egy kevésbé jómódú családból jön, nem egyszer arra kényszerül, hogy az egyetem mellett munkát vállaljon – ahogyan nekem is számos barátom ezt teszi -, így önhibáján kívül kevesebb energiát tud fektetni a tanulásba. Ezzel szemben a „jó tanulók” szociális helyzetüket tekintve egy heterogén csoportot alkotnak, sok olyan van köztük, akiket nem az ösztöndíj elnyerése motivál. Akiket igen, ők többnyire jogosultak szociális ösztöndíjra is, így annak inkrementumát, növekményét élvezhetik. Tehát valójában annak, hogy deklaráljuk, hogy az ösztöndíjak elosztását kevésbé versenyalapon tartjuk igazságosnak, az egyedüli vesztesei azok a jó tanulók, akik számára 10-20 ezer forint nem számít a megélhetés szempontjából. De szeretném elmondani, hogy 2020 februárjától a tanulmányi ösztöndíj is drasztikusan emelkedni fog, ekkorra sikerült ugyanis megegyeznie a HÖOK-nak a kormánnyal az erre szánt keret növeléséről.
Sz.: Alelnökként nem csak a pénzügyekkel foglalkozol a HÖK-ben, de a közélet és kultúra terén is nyitsz az egyetem hallgatói felé. Tudnál beszélni erről?
T.B.: Azt látom, hogy itt, az ország legjobb egyetemén a hallgatók túlterheltek, amely túlterheltség az érdeklődés beszűkülésével is jár. Ez azért probléma, mert kikerülve az egyetemről nem csupán orvosok és gyógyszerészek leszünk, hanem egyben a tágabb értelemben vett értelmiség része is. Személyes vágyam emiatt, hogy a kultúrát és a közéletet közelebb hozzuk a hallgatókhoz. A hallgatók már olvashatták a Facebook oldalunkon, hogy ezentúl a Trafó programjait 30% kedvezménnyel látogathatják. Még márciusban együttműködési szerződést kötünk a Müpával és a Bálint-házzal. Ezen partnerek által is tudunk majd biztosítani kedvezményes jegyeket kulturális programokra, valamint a Danubius Music – amely korábban Nicki Minaj és David Duchovny koncertjére is biztosított számunkra jegyet, melyeket Instagramon sorsoltunk ki – továbbra is a partnerünk marad.
Sz.: Akkor a kultúra irányába tényleg nagy nyitás lesz. Mi a helyzet a közélettel?
T.B.: Az efelé való nyitás azért fontos, mert az egyetemi polgárság az, amely meghatározza majd a jövő közéletét. Amely interiorizált vitanormákkal, politikai kultúrával és tájékozottsággal kikerülünk erről az egyetemről, olyan lesz az ország közélete 10-20 év múlva. Ha most nem foglalkozunk közügyekkel, később se fogunk, márpedig egy demokráciában elvárás, hogy legalább a véleményformáló erővel bíró diplomás réteg tudja, hogy mi történik körülötte. Két kidolgozott eleme van ennek. Az egyik, hogy a jövőben számos politikust vagy közéleti személyt tervezünk meghívni az egyetemre. Első körben Lázár János képviselő úr fog ellátogatni hozzánk áprilisban egy beszélgetés erejéig, melyre várunk minden hallgatót szeretettel, lehetőség lesz nekik is feltenni a kérdéseiket. Másrészt Facebookon létrehozunk egy csatornát, ahol a hallgatók kulturáltan vitázhatnak az egészségügyet érintő közéletről, vagy éppen a Hallgatói Önkormányzat tevékenységéről. Hiszem, hogy a vita lehetőségének megteremtése, valamint a közélet és a kultúra felé való nyitás a legjobb út ahhoz, hogy erről az egyetemről egy kritikusan gondolkodó, kozmopolita réteg kerülhessen ki.