Carlos Ruiz Zafón: Angyali játszma
David Martín egy húszas évek Barcelonájában élő idealista fiatal író, aki soha véget nem érő zs-kategóriás krimik megírásával tékozolja a napjait és tehetségét. Ám mindez megváltozik, amikor egy titokzatos idegen angyalt formázó kitűzővel visszautasíthatatlan ajánlatot tesz: csupán egy könyv megírásába kerül, és eddig elképzelhetetlen mértékű vagyon és hatalom ütheti a markát. David elfogadva az ajánlatot dolgozni kezd; nem is sejti, hogy ezzel egy ördögi (vagy angyali?) csapdába került, amelyből csak komoly áldozatok árán juthat ki.
Bár a mű az Elfeledett Könyvek Temetője sorozat második része, mivel előzménykönyv, bátran belevághatnak azok is, akik az első részről lemaradtak. Ettől függetlenül csak azoknak ajánlom, akik szeretik a mágikus realizmust, különben a megválaszolatlan kérdések az őrületbe kergetik majd. Viszont ha valaki nyitott a témára, egy felejthetetlen könyvélménnyel lesz gazdagabb.
Galéria
Markus Zusak: Az üzenet
Markus Zusaknak nem ez az első rodeója, hiszen alig akad ember, aki ne ismerné a Könyvtolvaj akár nyomtatott, akár megfilmesített verzióját. Most azonban nem a II. világháború gyötrelmeibe kapunk betekintést, hanem Ed Kennedy, egy átlagos vesztes mindennapjaiba. Ed 19 éves, taxizik, kártyázik, sétáltatja a kutyáját, és összességében bárminemű ambíció nélkül sodródik a külvárosi szürkeség és felejthetőség felé. Aztán egyszer csak megakadályoz egy bankrablást. Majd pár napra rá egy treff ászt talál a postaládájában, azzal együtt pedig három számára kiszabott feladatot. Ki mozgatja a szálakat? Miért Ed? Mi a célja ennek az egésznek?
Zusak nem bízza a véletlenre, kezébe fogja az olvasó arcát, mélyen a szemébe néz, és lassan, artikuláltan elmagyarázza a lényeget újra, hogy biztos megértsük. Ráadásul mindezt a már Könyvtolvajban megszokott hosszú-hosszú- rövid-rövid-rövid mondatcsokrokban, csak a biztos drámai hatás kedvéért.
Mi a közös a két könyvben?
Azon kívül, hogy mindkét író neve öt betűből áll, aminek első tagja Z, a könyvek üzenete kristálytiszta: Kezdj el élni!
És itt nem nárcisztikus önmegvalósításra kell gondolni, vagy a boldogság végeérhetetlen hajszolására, hanem egy olyan életre, ami a másokért hozott áldozatod útján talál rád. Járj nyitott szemmel. Ne vessz el a feladataidban. Érezz. Légy ember.