A Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzata kérdőívben vizsgálta a hallgatók véleményét az előadások színvonaláról. Az eredményeket nemrég a Kari Tanács elé tárták.
2018 februárjában került publikálásra az a kérdőív, melyet a Semmelweis Egyetem hallgatói tölthettek ki: az ő véleményüket gyűjtötte össze az előadások színvonaláról, illetve az e-learning rendszer esetleges fejlesztéséről.
Mivel sok kritika érte, másrészt tudományos eredmények is beszámoltak már az egyéni tanulás hatékonyságáról vagy a bioritmus és a reggeli előadások közötti kapcsolatról, jogosan merült fel a kérdés az egyetem hallgatói körében: hányadán állunk az előadásokkal? Ennek felmérése céljából készült a kérdőív, melyet az egyetem minden karának minden évfolyambeli hallgatója kitölthetett. A kitöltési arány az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) részéről volt a legmagasabb, több, mint 58%. Így a nemrég megjelent kiértékelésben is az említett kar hallgatóinak válaszai szerepelnek prioritásként.
A kérdések között szerepelt, hogy a hallgatók mennyire gyakran járnak az előadásokra. A gyakoriság 0 és 5 között volt osztályozható, az átlag 2,53 volt. Arra a kérdésre, hogy az előadások mennyire segítik az adott hallgatót a tananyag elsajátításában, az átlag 1,96-nak adódott. Az előadások népszerűségének és hasznosságának megítélése csökken a felsőbbéves hallgatók körében: általában valaki minél magasabb évfolyam hallgatója, annál kevésbé tart hasznosnak egy-egy előadást.
Mindehhez társul a katalógus-probléma, melyek megtartásával a kitöltő hallgatók 95%-a (!) nem ért egyet, 93% pedig nem tenné függővé a tárgy teljesíthetőségét az előadáson való részvételek meglététől. Mivel az előadásra járásnak az esetek több, mint 60%-ában nincs belső motivációja (érdekes a tananyag, jó előadó stb.), így a katalógus szinte kényszert ruház az emberre, hogy mégis részt vegyen rajtuk. Emellett a katalógustartás miatt az előadók oly mértékig megtelhetnek, hogy ez szembe kerülhet a tűzvédelmi irányelvekkel.
A kérdőívben alternatív megoldásként az e-learning rendszer fejlesztése szerepelt, ezzel kapcsolatban is felmérték a hallgatók véleményét. Sokuk szerint hatékony lenne, ha a diák mellett az előadásról készült hanganyag is elérhető lenne online, előre- és visszatekerhető, megállítható funkciókkal kiegészülve. Az általános vélekedés szerint az előadók sok időt szentelnek egy olyan anyagrésznek, melyet könnyű megtanulni, de a lényeges összefüggéseken átsiklanak. Az e-learningről a hallgatók 83%-a pozitívan vélekedik, továbbá mindenképp mellette szól, hogy az előadást így gyorsabban át lehetne tekinteni, egy-egy részt újra átismételve érthetőbbé válnak annak rejtett összefüggései. Emellett több hallgató javasolta a részvétel pozitív díjazását, vagyis ne azt büntessék, aki nem vett részt, hanem azt jutalmazzák, aki elment az előadásra.
A 2018. november 14-i Kari Tanácson a kérdőív eredményeit a kar elé tárta a Hallgatói Önkormányzat. Dr. Merkely Béla rektor úr üdvözölte a kezdeményezést; mint felszólalásában kiemelte, ez is alátámasztja, hogy jelentősen át kell értékelni az előadások szerepét, főleg a klinikai oktatásban. Dr. Hunyady László dékán úr pedig elmondta, ő nem ragaszkodik az előadásokon kötelezően vezetendő katalógusokhoz és az előadások látogatásának kötelezettségéhez.
A részletes kiértékelés és személyes vélemények a Hallgatói Önkormányzat weboldalán, ide kattintva megtekinthetők.
Fotó: Bányai Bálint