Míg a húsvéthétfővel a semmelweisesek számára a tavaszi szünet, a mélyebben hívő katolikusoknak a nagyböjt időszaka ért véget. Ez 40 napig tartó hústilalmat jelent, ami hamvazó szerdától húsvétvasárnapig tart. Nyilvánvalóan manapság nem sokan ragaszkodnak ehhez, az én környezetemben azonban voltak személyek, akik úgy döntöttek, hogy végigcsinálják a böjtöt, így ha nem is a saját bőrömön, de általuk sikerült megtapasztalnom, hogy mivel is jár ez a vállalkozás. Meglepő módon fedeztem fel, hogy az egészségesebb táplálkozás felé vezető úton indultak el, lényegében egy életmódváltást hajtottak végre a böjt során, amely a következőkből tevődött össze:
Nem lehet húst enni, de…
Éhezni azonban nem kell, tehát amit eddig hússal ettünk, azt pótolni kell mással. A különböző tejtermékek (pl. sajt, túró), illetve a tojás nem tiltott, azonban energiatartalmukból és a széleskörű felhasználásukból adódóan jó alternatívát jelentenek, így úgy vettem észre, hogy alanyaimnál megnőtt ezen termékek fogyasztása. Természetesen ezeket sem szabad túlzásba vinni (főleg a magas zsírtartalmú tejtermékeket, illetve a tojást is mértékkel érdemes fogyasztani koleszterintartalma miatt), azonban hasznosabb tápanyagbevitelt biztosít, mint a zsíros húsok fogyasztása.
Az előbb felsoroltak mellett a másik lehetséges „húspótló” a zöldségek és a hüvelyesek. Főleg ebédidőben vette át sokszor a hús helyét egy-egy zöldségből készült főfogás, pl. főzelék, saláta, esetleg különböző sült vagy párolt zöldségek. Emellett előkerültek olyan receptek is, amiket valószínűleg más esetben nem próbáltak volna ki. Ilyen például a parajos lasagne, amely (már csak zöld színéből adódóan is) eltér a mindenki által ismert változattól, azonban vitamin és tápanyagtartalma messze felülmúlja az eredetit, és bármilyen furcsa, finom is. A zöldség- és hüvelyesfogyasztás növekedésével jelentősen nőtt a rostbevitel is, amely bár rendkívül jó hatással van az emésztőrendszerünkre, általában az előírtál kevesebb mennyiséget viszünk be belőle.
Mivel az ember nem vehet ki 40 nap szabadságot, hogy ő most böjtöl, ezért a napi munkához, teendőkhöz szükséges energiát is biztosítanunk kell a szervezetünk számára. Ezt leginkább a különböző szénhidráttartalmú ételek, cereáliák és teljes kiőrlésű kenyér fogyasztásával tudjuk pótolni. A reggelire vagy vacsorára fogyasztott szalámis vagy sonkás szendvicset, illetve bacont ezáltal felváltotta a müzli és a zabkása. Ezek szintén a rostbevitel szempontjából fontosak és hasznosak a szervezetünk számára.
A hústilalom ellenére a halból készült ételek megengedettek. Magyarországon az átlag halfogyasztás jóval az ajánlott mennyiség alatt van, a többségünkre inkább a havonta történő vagy még ritkább fogyasztás jellemző. Azonban az a személy, aki egyébként szereti a húst, csak aktuálisan nem fogyaszthatja, valószínűleg gyakrabban fog halból készült ételt enni, mint eddig. Legalábbis az én tapasztalataim ezt mutatták. A különböző tengeri halak elsősorban esszenciális zsírsavtartalmuk miatt fontosak. Kiemelkedő jelentőségüket a bennük található omega-3-zsírsavaknak köszönhetik, amely rendkívül fontos a szervezet megfelelő működése szempontjából.
Bár sokan nem tudják, de vasárnapokon feloldódik a tilalom. Ez azért jó, mert bár fontos, hogy tartsuk magunkat ahhoz, amit elterveztünk, mégis könnyebb egy bizonyos étel megvonása úgy, ha tudjuk, hogy nem véglegesen kell tőle megválnunk. Ez a hús helyett akár az édességre is igaz lehet, ha egy héten egy napot tűzünk ki, amikor kicsit engedünk a szigoron, azzal még nem tesszük tönkre az egész héten elért eredményünket, ellenben elkerülhetjük az apróbb „szabálymegszegéseket”,
hiszen tudjuk, hogy eljön az a nap, amikor megengedhetünk magunknak egy szelet süteményt vagy egy kis csokit, így az önuralmunkat is könnyebben kordában tudjuk tartani.
Aki végigcsinálja a 40 napos böjtöt, valószínűleg örülni fog, ha újra ehet rendszeresen húst, azonban a több mint egy hónapos szokások, a több zöldség és egyéb termékek fogyasztása gyakrabban jelen lesz a hétköznapjaikban, mint előtte. Ehhez persze nem feltétlen kell hústilalmat vállalnunk, elég, ha pl. megfogadjuk, hogy naponta csak egyszer-kétszer fogyasztunk húst, vagy megpróbáljuk növelni a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztásunkat, ezek pedig valószínűleg más pozitív szokásokat is magukkal vonzanak.
Az előbb leírtakkal nem célom sem a hús elhagyására történő buzdítás, sem a hittérítés. Lényegében az önuralom fejlesztése a cél, ami akkor is fontos, ha valaki saját életmódját szeretné megváltoztatni. Természetesen a motiváció is fontos, de bármilyen okból történjen is az elhatározás, ha egészségesebb életmódot szeretnénk élni, mindig lesznek olyan helyzetek, amikor könnyen kísértésbe eshetünk, vagy amikor nehéz betartani a saját magunk által alkotott szabályokat. Egy hasonló célkitűzéssel azonban jól tudjuk tesztelni, hogy mire vagyunk képesek, ezen kívül pedig sok új tapasztalatot szerezhetünk, amelyeket felhasználhatunk a jövőbeli céljainkhoz.
Szerző: Ortó Eszter
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2018-ban a Szinapszis XIV. évfolyamának 8. számában.