A következő választásokon az SE HÖK küldöttgyűlésének és valamennyi részönkormányzati választmányának megválasztására egységesen egy olyan arányos rendszerben kerül sor, amely biztosítja, hogy a testületekben a kisebbségi vélemény is megjelenhessen – emelte ki Kósa László, az SE HÖK ügyvivő vezetője annak kapcsán, hogy a Szenátus az elmúlt évben jóváhagyta a hallgatói önkormányzat alapszabályának módosítását.
A küldöttgyűlés 2017. november 14-én tárgyalta meg a több tag által előterjesztett módosításokat, amelyeket végül egyhangúlag fogadott el. Ezt követően a Szenátus, amely csak jogszabályba vagy egyetemi szabályzatba való ütközés esetén emelhetne kifogást, is jóváhagyta az elfogadott Alapszabályt, így a soron következő választásokra már az egységesített szabályok szerint kerülhet sor.
Kósa László felidézte, hogy novemberben több hónapon át tartó, transzparens munka végére került pont, hiszen a HÖK egyetemi szintű vezető testülete már több alkalommal foglalkozott a módosítások előkészítésével. A HÖK összes tagja, azaz a teljes hallgatóság is lehetőséget kapott a módosítások véleményezésére, saját javaslataik megfogalmazására, hiszen több alkalommal minden hallgató számára nyílt, a HÖK honlapján is meghirdetett informális egyeztetéseket is tartottak. Számos apróbb módosítás mellett a legfontosabb változás a választási rendszer egységesítése volt.
2014 decembere óta rendelkezik az SE HÖK egységes alapszabállyal. Az Alapszabály átfogó megújítására 2016. márciusában került sor, és most az azóta szerzett tapasztalatokból levont következtetéseket építette be a szervezet a szabályzatba – számolt be a HÖK vezetője.
Az első, egyetemi szinten közös időpontban megtartott választásra 2016. tavaszán került sor. Addig karonként eltérő időpontban és más választási rendszerben szavazhattak a hallgatók a képviselőikre: a legtöbb karon többségi rendszer működött, de az ÁOK-n pl. ez kiegészült egy arányos, listás választási elemmel is. 2016-ban bár egy időben, de még testületenként eltérő rendszerben történt a választás, és újdonságként közvetlenül szavazhattak a hallgatók a kari szintű képviselők mellett az egyetemi szintű küldöttgyűlés tagjaira is.
A HÖK ÁOK-n és ETK-n működő részönkormányzati választmányának tagjait választhatták meg akkor abban a rendszerben, amely most az egész egyetemre kiterjesztésre került. Az ún. egyszeri átruházható szavazat (single transfarable vote) rendszerét több ország is használja, így zajlik Ausztrália szenátusának és Írország vagy Málta parlamentjének megválasztása is, de a hallgatói mozgalomban sem ismeretlen a rendszer. Ezt alkalmazza ugyanis az európai szintű hallgatói érdekképviselet, a European Students’ Union is elnökségi tagjainak megválasztása során.
A rendszer első látásra bonyolultnak tűnhet, de számos előnye meggyőzte a küldöttgyűlést, hogy az egyetemi szintű kiterjesztése mellett döntsön – mondja Kósa László. A szavazók ebben a rendszerben sorrendbe rendezhetik az összes indulót aszerint, milyen sorrendben támogatják őket. Így valójában egy egymást követő, több körös szavazást sűrít bele egyetlen fordulóba, és ebből fakadnak az előnyei is. Először is, ebben a rendszerben egyetlen hallgató szavazata se veszik el. Ha valaki olyan jelöltre szavaz, aki a sok szavazat miatt mindenképp bekerül, vagy az elsőként támogatott jelöltje nagyon kevés szavazatot kapott, akkor a második helyen támogatott jelöltnél kerülnek ezek figyelembevételre, és így tovább. Másodszor pedig egy arányos rendszerről van szó, így minden testületünkben megjelenhet a hallgatók kisebbsége által támogatott jelölt, és az általuk képviselt vélemény is.
A korábbi, többségi rendszerben, ha egy együtt induló csapat minden tagja akár csak egy-egy szavazattal többet kapna egy másik csapat tagjainál, akkor az összes helyet ők nyernék volna el. Az új rendszerben ezután ilyen már nem fordulhat elő. Minden vélemény akkora súllyal jelenik meg a küldöttgyűlésben, amilyen arányban a hallgatók támogatják azt a választáson.
A rendszer jól vizsgázott a két érintett karon, biztos vagyok benne, hogy most is ez fog történni. – mondja Kósa László. Szeretném kihasználni ezt az alkalmat is arra, hogy bátorítsam minden hallgatótársamat, szavazatával mondjon véleményt a képviselőjelöltekről. Természetesen, aki most nem nyer választott képviselői pozíciót, vagy akár most el sem indult a választásokon, annak is lehetősége lesz akár később is bekapcsolódnia a HÖK munkájába, hiszen a számos munkacsoportban, bizottságban végzett munka nem függ a választott tisztségtől.
A HÖK választásait már az egységesített szabályok szerint hirdette meg a Választási Bizottság. A testületekbe bármely hallgató választó, és válaszható, a tisztségviselők választásán azonban nem indulhat, aki már 4 évig látott el tisztségviselői feladatot az SE HÖK-ben. A jelentkezési időszak március 8-án zárult, az érvényes jelentkezést benyújtó jelöltek listája hamarosan elérhető lesz a HÖK honlapján.
