Napjaink egyik legfenyegetőbb környezeti problémája a globális klímaváltozás, amelynek ténye mára sajnos vitathatatlanná vált. A Föld légkörében levő üvegházhatást előidéző gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, ózon) biztosítják a földi élet számára a megfelelő (átlag)hőmérsékletet, nélkülük bolygónkon a hőmérséklet közel 30 °C-kal alacsonyabb lenne. A földtörténet során a változások mindig is jelen voltak, azonban az ember bioszféra-átalakító tevékenységével, a globalizációval és fogyasztói társadalom kialakulásával ezek jelentősen felgyorsultak.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével megbolygattuk a szén biogeokémiai körforgását. Az ipari forradalom óta jelentősen megnövekedett a légköri széndioxid-koncentráció, 280 ppm-ről 400 ppm-re emelkedett. Ez hozzájárult a földi átlaghőmérséklet növekedéséhez, melynek következménye (csak néhány példát említve) nemcsak a sarki jégsapkák elolvadása, az óceánok szintjének megemelkedése, hanem a vektorok (fertőző ágenst hordozó, átvivő élőlény, pl. szúnyog, kullancs) megváltozott viselkedése, földrajzi elterjedése. Nem utolsósorban a földi éghajlat megváltozásával egyre gyakoribbá válnak az extrém időjárási körülmények.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a természeti javak napjainkra jellemző szintű kizsákmányolása, és a szennyező anyagok, hulladékok környezetbe bocsátása nem fenntartható, és attól, hogy a mi mindennapjainkban nem érzünk jelentős változásokat, azok jelen vannak, és egyre drámaibb következményeket vonnak maguk után. Ennek megfelelően minél hamarabb cselekedni kell. Világossá kell tenni, hogy ez az egész emberiséget érintő probléma, amely ellen csak közösen tudunk fellépni. Fontos átadni a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elvet, hiszen akkor hozhatunk létre egy, az utódaink számára is élhető bolygót, ha mindenki figyel a saját élőhelyén megjelenő környezeti problémákra és aktívan fellép azok megoldása, enyhítése érdekében. A betegségek megelőzését figyelembe véve az orvostanhallgatók abban is tudnának lépéseket tenni, hogy a társadalom figyelmét felhívják a klímaváltozás okozta egészségügyi károsodásokra, megelőzhetőségükre, így az emberek már saját gondjuknak éreznék a környezetszennyezést, és nem egy távoli problémaként kezelnék, melynek megoldását különböző szervezetektől várják.
A hőmérséklet emelkedés következtében a gyakoribbá váló hőhullámok, valamint a városokban kialakuló ún. hőszigetek miatt növekszik a szívinfarktusok száma, a kardiovaszkuláris, valamint légúti megbetegedések is súlyosbodhatnak. Az extrém időjárási körülmények gyakoribbá és szélsőségesebbé válása a csapadékeloszlásra is hatással van térben és időben való egyenlőtlenségek formájában. Egyes területeken hosszú ideig tartó szárazság alakul ki, így gyakoribbá válnak az erdőtüzek (amelyek az élővilág pusztulása mellett a levegő szennyezésével is jár), máshol pedig pusztító viharokat, árvizeket lehet megtapasztalni. Ennek megfelelően növekszik a természeti katasztrófák miatt bekövetkező balesetek, halálozások száma, valamint a szennyezett vízzel
terjedő betegségek gyakorisága. A nagymértékű légszennyező anyag kibocsátásával az üvegházhatás fokozása mellett gyakoribbá válnak a légúti, valamint allergiás megbetegedések száma. Az átlagos közép-hőmérséklet emelkedésének és a csapadékeloszlás, felszíni vízborítottság megváltozásának következtében a rovarok földrajzi elterjedésében is változások tapasztalhatók, a korábbiakhoz képest eltérő szélességi és hosszúsági körökön jelennek meg olyan megbetegedések, mint pl.: Malária, Dengue láz, Zika vírus, Nyugat Nílusi láz, Lyme-kór.
Továbbá a hőmérséklet emelkedése a rovarok szaporodásának elősegítése mellett lerövidíti a kórokozók fejlődési ciklusát a hordozó egyedben, azonban a nagyon magas hőmérséklet és szárazság csökkentheti azok életben maradását. A rovarokon kívül a rágcsálók is kiemelt szerepet játszhatnak egyes betegségek terjesztése szempontjából (pl. a kullancsok elterjedését is elősegítik). Az enyhe telek következtében több egyed marad életben, így a nagyobb populáció miatt növekszik a fertőzések elterjedésének veszélye. Árvizek során olyan rágcsálók által terjesztett betegségek válnak gyakoribbá, mint pl. a leptospirózis, tularaemia vagy a vírusos vérvizelés.
A betegségek kezelésére alkalmazott antimikrobiális szerek nem megfelelő, illetve túlzott használata a kórokozók rezisztenciájához vezethet, amelyet jelentős népegészségügyi fenyegetésnek kell tekinteni.
Az orvostanhallgatók feladata tehát, hogy prevenciós tevékenységük során „zöldebb”, tudatosabb életmódra buzdítsák a társadalmat, továbbá képzésük során készüljenek fel a klímaváltozás okozta megbetegedések egyre gyakoribb előfordulására, annak kezelésére. A környezeti problémák
és emberi egészség közti kapcsolat felismerésével és a mihamarabbi cselekvéssel csökkenthetjük a klímaváltozás miatti egészségügyi költségeket és utódaink hosszabb, egészségesebb életet élhetnek egy szebb környezetben.
Szöveg: Kovács Réka
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2017-ben a Szinapszis XIV. évfolyamának 2. számában.