Egy Afrikában rendezett orvostanhallgató-konferencián szembesültem vele, hogy az éhezésre viszonylag kevés magyar szó van. Kevés az olyan kifejezésünk is, ami megkülönböztetné az egyén és egy nagyobb populáció éhezését. Az éhínség szó használható leginkább ebben az értelemben, melyet tömegek tartós táplálékhiány miatti éhezéseként is lehet definiálni. Ennek a szónak a jelentésével Afrikában találkoztam először, és ott kezdtem megérteni igazán.
Miért fontos az éhínségrol beszélni 2017-ben Magyarországon?
Ezen az ominózus konferencián jött az érzés, hogy én egy Európa eldugott szegletéből érkezett idegen vagyok, aki a Kárpát-medencében, mint egy szigeten lebeg a bulvárhírek, politika és a „Balsors akit régen tép…” tengerében. Amikor ehhez a cikkhez próbáltam forrást keresni, magyarul nagyon kevés anyagot találtam annak ellenére, hogy az ENSZ-nek (Egyesült Nemzetek Szervezete) 1945 óta nem tapasztalt humanitárius krízissel kell szembenéznie 2017-ben. Négy kritikus országban (Jemen, Szomália, Nigéria, Dél-Szudán) körülbelül 30 millió embernek van szüksége folyamatos humanitárius segítségre, mert az élelmiszerhez való hozzájutásuk bizonytalanná vált. Az UNICEF pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy idén 1,4 millió gyermek halhat éhen ezeken a területeken. A következő országok krízisének hátterében hasonló okok állnak: politikai instabilitás, kiélezett konfliktusok vagy humanitárius válsággá eszkalálódott természeti katasztrófák.
Jemen
Az országban 2015 óta tartó háború miatt mostanra élelmiszerbiztonsági vészhelyzet alakult ki. A háború előtt Jemen importált javai között az alapvető élelmiszerek az első helyen szerepeltek, ezek a szállítmányok viszont ma már nem tudnak eljutni az országba, mert a határokat lezárták. Azokat az utakat, ahol az árucikkeket szállították, most a hadsereg használja. Az élelmiszersegélyek nagy része a határok lezárása miatt a kikötőkön keresztül érkezik, ám a légierők ezeket is támadják. Az UNICEF becslése szerint az ország területén 460 000 gyerek súlyosan alultáplált, míg 3,3 millió gyermek és várandós nő szenved akut malnutríciótól. Amit a háború elvett, azt sajnos már nem lehet visszaadni még akkor sem, ha véget ér, hiszen a malnutríció okozta tartós egészségkárosodás egy életen át végigkíséri majd a háborúban felnövő generációk életét.
Szomália és Kenya
A 2016-ban kezdődött aszály mostanra súlyos élelmiszer-válságot okozott Afrika szarvában, Szomáliában és Kenyában. A szárazság nem csak a mezőgazdaságra és a vízellátottságra van hatással, hanem további egészségügyi problémák megjelenését is okozta. Súlyos kanyaró és akut vizes hasmenéses járványok ütötték fel a fejüket ezeken a vidékeken, ami szintén hozzájárul az egyre növekvő akut malnutríciós esetek számához. A leginkább éhezés sújtotta vidékeken a gyerekhalandóság is nő.
Szomáliában 2011-ben volt legutóbb az ENSZ által éhínségnek nyilvánított helyzet, ekkor több mint 260 000 ember halt éhen. Ez az ország nem csupán földrajzi helyzetéből adódóan van kiszolgáltatott helyzetben, hanem az 1991 óta tartó polgárháború miatt is. Szomália azóta gyakorlatilag két részre szakadt, a szomáliak egy része pedig vagy a környező országokba (Kenyába és Etiópiába) vagy nyugatra (Kanadába és Egyesült Államokba) menekült. Kenyában található a világ legnagyobb menekülttábora, Dadaab, ahol csaknem 250 000 (!) menekült él a határos országban kialakult konfliktus miatt.
 |
| AMISOM Public Information, flickr |
Venezuela
Venezuela Dél-Amerika északi részének olajban gazdag országa, olyannyira, hogy egykor a világ egyik vezető kőolaj-exportáló állama volt, valamint itt található a Föld legnagyobb ismert olajkészlete. Az 1999 óta hatalmon lévő Egyesült Szocialista Párt fölszámolta Venezuela demokratikus intézményeit és tönkretette a gazdaságát. Ennek következtében egyre nő a társadalom rétegei közötti különbség és a szegénység. Az ország exportjának nagy részét a kőolaj teszi ki, azonban az ebből származó bevétel jelentősen csökkent az elmúlt években.
Egy 2016-ban készült felmérés (ENCOVI) szerint 2015 óta megháromszorozódott azoknak a száma, akik naponta kettő vagy annál kevesebb étkezést engedhetnek meg maguknak (2015: 11%, 2016: 33%). A felmérésben résztvevők 90%-a vallotta, hogy nincsen elég jövedelme ahhoz, hogy élelmiszerhez jusson. A venezuelaiak 73%-a számolt be egy éven belüli akaratlan súlycsökkenésről.
Ukrajna
Több mint 10 000 ember vesztette életét, amióta kitört a kelet-ukrajnai háború 2014 áprilisában, miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Bár a felek 2015 februárjában tűzszünetet kötöttek, annak feltételei mind a mai napig nem teljesülnek. A nyugati kormányok Oroszországot vádolják azzal, hogy rendszeresen csapatokkal és fegyverekkel támogatja a lázadókat. Moszkva tagadja ezt, állítása szerint orosz „önkéntesek” segítik a lázadókat. 2015-ben az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) 500 000 háború sújtotta embert támogatott élelmiszerrel. Sokan elhagyták otthonaikat és külföldre menekültek, az ott maradottak azonban nehéz körülmények között élnek. Jelenleg kevés hír olvasható még a nemzetközi médiában is az Ukrajnában kialakult helyzetről, ám a háború csendben zajlik tovább…
 |
| Аимаина хикари |
Eközben minden 10. másodpercben meghal egy gyerek a világon az éhezés vagy ehhez kapcsolódó betegségek miatt (The Hunger Project).