Jubilál a NET: tények és tévhitek

Idén sok fórumon olvashattuk, hogy 40 éves a NET, nos oszlassuk el a tévhiteket!
Az alapkőletétel 1971. április 30-án történt (46 éve) SOTE Elméleti tömb címmel, a kivitelezés befejezését 1975-re ígérték. Az épületet két ütemben adták át, először a mai hallgatói oktatási blokkot magába foglaló LEPÉNY épületrészt. 1977 februárjában (40 éve) tehát a LEPÉNY épület jubilál csak! Közben a TORONY épületrészen még dolgoztak, melynek átadása 1978 szeptemberében (39 éve) történt meg. Így 3 szemeszternyi köztes időszak volt, mire az intézetek beköltözhettek a TORONYBA.

Az akkori LEPÉNY és TORONY elnevezések kiállták az idő próbáját, ma is így emlegetjük őket.

Az archív képeket elnézve és az épületben járva felmerül a kérdés – változott valami, vagy minden ugyanúgy néz ki, mint anno ’77-ben?
Nos, a kérdés jogos, hiszen nem sok változás történt, annak ellenére, hogy az anno a kor legújabb elvárásaink megfelelő (Japán technológiával épített) berendezés és struktúra enyhén szólva idejét múlttá vált. A legfeltűnőbb változás, hogy az épület keskenyebbik oldalain régen üvegtégla-borítás volt (ez a ’90-es évek végére potyogni kezdett, melyet ezért műanyag burkolat váltott fel, valamint az emeleti ablakok nyithatósága megszűnt a „balesetek elkerülése végett”). A 2000-ben történt rekonstrukció során ezenfelül beépítették a földszinten és az első emeleten a Torony alját (a mai Akvárium és Diák Centrum helyén régen tartóoszlopok álltak); valamint a Lepény részen ablakcsere és árnyékolórendszer került kiépítésre, és az Eurest étterem is ekkor kapta meg mai formáját; de ezt leszámítva minden maradt az eredetiben. Azonban biztos többetekben is felmerült, hogy egy ilyen nagy egyetemi egységben hogyhogy nincs könyvtár? Nos, 2009-ig volt, mely tartalmazta az akkor itt lévő intézetek összes könyvanyagát! Sokunk most is hiányolja! A kor digitális fejlődésének szellemében ez átköltözött a Mikszáth téri Központi Könyvtár épületébe. Ellenben kibővítették a Diák Centrumot, és a könyvtár helyére költözött a Dékáni hivatal (E15).
Mi a helyzet a madárral, amit minden harmadéves megmászik? A szobor eredetileg független egyetemünktől, a Franciaországban élő Székely Péter munkássága, adománya szülővárosának. 1983-ban került ide a magyar Kádár János és a francia Francois Mitterand védnökségével paix, béke felirattal – hirdeti a márványtábla. A bazaltkockákból (melyeken akkori államfők kézjegyei találhatóak meg) álló alap a földet szimbolizálja, rajta pedig a környék szinte minden pontjáról látható galamb, melynek szügyét a szentháromság jelképe ékesíti, valamint a galamb önmagában is a szentlélek szimbóluma. Így egyszerre béke és vallási szimbólum is. Mi SOTE-sok pedig a magunkénak érezhetjük.

Sok embertől hallottam, hogy maradandó élmény számára az állandó szél a környéken – de miért? Nos nem véletlenül, hiszen az épület egy szélcsatornába épült, és hogy pontosak legyünk, ez körülbelül az Üllői úttal párhuzamos, mely legfőképp a Lepény részt, valamint a Torony déli, szélesebb oldalát éri (ennek következménye, hogy korábban több klímaberendezést is levitt egy erős vihar).
Mégis mekkora is pontosan a NET és mi van a tetején? – sok hallgató kíváncsiskodhat így.
Nos, az épület 22+2=24 emeletes, a felső két szint Állatház, illetve a legfelső emelet, mely kinyúlik a tetőre a gépészeté, melynek tetejét antennák borítják. (Mellesleg a 12. emeleten is van egy gépház szint, érdekesség, hogy itt a kezdetektől fogva látássérültek vezetik a telefonközpontot.) Node vissza a tetőre, mely oly sok embert foglalkoztat. A 24. emeleten 3 db óriási víztartály található. Ezek funkciója kettős, egyrészt a 4. emelettől fölfelé innen kapja az épület a vízellátását, valamint tűzvédelmi szerepe is van. És a panoráma? Nos hát az természetesen lenyűgöző, nem állítok sokat, hogy a Megyeri hídtól egészen Ferihegyig el lehet látni innen, és a Bazilikán, valamint az Országházon sem látszik, hogy valójában mindkettő pont 10 méterrel magasabb. Természetesen a panoráma visszafelé is érvényesül, hiszen a NET emblematikusan magaslik ki a Dél-Pesti panorámából, főleg ha a Budai hegyek felől tekintünk rá. (Ezt látva és felismerve Rosivall professzor úr egy tetőterasz kialakítását javasolta).
SOTE Klub – mert egykor a város legmenőbb szórakozóhelye is a mi egyetemünké volt! Bizony az 1980-as évektől egészen 2001-ig világszinten!!! ismert volt a város talán egyetlen szórakozóhelye, a NET, ahol a díszteremtől kezdve az aulán át a zsibongóig különböző stílusú zene szólt, és az előadókban pedig igazi mozitechnika szolgáltatta a legjobb filmeket. A kor nagy zenészei és lemezlovasai léptek itt fel, belépés pedig csak tagkártyával volt lehetséges (SOTE-soknak ingyenesen). Ennek egy kis szelete köszön vissza a Gólyabálok, Karneválok alkalmával.
Kinőttük! Talán a hallgatóknak is feltűnt, hogy a múlt században még oly nagynak és kinőhetetlennek vélt épület, melyről anno „úgy látszott, a falai a végtelenségig tágíthatóak”, az új intézetek ideköltözése, valamint az orvostudomány fejlődése miatt szűkössé vált, és a technika sem elégíti ki a kívánalmakat (a déli oldali dolgozószobákban nappal a 30-35˚C szinte mindennapos). Természetesen felmerül, hogyan lehetne orvosolni a problémát? Sok hallgatótól lehet hallani, hogy egy új épület jó lenne, ellenben a tősgyökeres itt dolgozók ennél sokkal szerényebb kívánalommal élnek: elég lenne egy alapos felújítás és egy pár emeletnyi bővítés.