A gyógyszerhamisítás szakmánk kiemelt veszélyességű problémája, hiszen önző anyagi érdekek mozgatják, miközben az emberek egészsége a tét. Bár Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz
a gyógyszergyártás és forgalmazás szigorú ellenőrzésére, ennek ellenére egyre bővül az illegális piac, mely leghatékonyabban a fogyasztók felől jelentkező kereslet megszűnésével zárható be.
A gyógyszer bizalmi termék, melyet azzal a szándékkal szerzünk be és használunk fel, hogy egészségünket, életminőségünket befolyásoljuk, méghozzá pozitív irányba. A hamisított gyógyszer esetében azonban igen sokszor nem a várt hatás következik be, sőt akár teljesen meglepetésszerű, alkalmasint káros mellékhatások is jelentkezhetnek. További egészségkárosító következmény lehet, hogy a beteg csak késve, vagy egyáltalán nem kapja meg azokat a gyógyszereket, amelyek valódi gyógyulást hoznának neki. Ennek ellenére mégis egyre jobban növekszik a hamis gyógyszerek iránti kereslet. Sokan egészségükre fittyet hányva nem igazolható forrásból származó, kétes eredetű készítményeket vásárolnak, legtöbbször a kedvezőbb ár miatt.
Jogi szempontból megkülönböztetünk illegális, illetve hamisított gyógyszert. Illegális az a gyógyszer, mely Magyarországon nem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, de ettől még lehet jó és hatékony orvosság, a hazai forgalmazása viszont nem megengedett. Hamisítottnak ellenben azt a gyógyszert tekintjük, melynek azonossága, eredete vagy előtörténete hamisan van feltüntetve. A hamisított gyógyszer lehet lejárt vagy rossz kémiai paraméterekkel rendelkező gyógy(?)szer, de ide soroljuk a törvénytelen ellátási hálózaton keresztül forgalmazott legális gyógyszereket, és a hamisított külső/belső csomagolásban árult eredeti termékeket is.
A hamis szerek egy része egyáltalán nem tartalmaz hatóanyagot, így a készítmény hatástalan, a beteg tünetei javulás helyett súlyosbodnak. Más részük az előírtnál kevesebb hatóanyagot tartalmaz a rossz összetétel vagy a hatóanyagok szavatossági idő lejárata után bekövetkezett bomlása miatt. Ez szintén a készítmény hatástalanságához, vagy csökkent hatásához vezet, valamint – antibiotikum-tartalmú készítmények esetén – rezisztens törzsek kifejlődéséhez. A kontrollálatlan előállítási körülmények következtében akár a szükségesnél több hatóanyagot tartalmazó szer is a beteghez kerülhet, súlyos, maradandó károsodást vagy akár halált okozó mellékhatások megjelenését eredményezve.
Azonban nemcsak a hatóanyagok mennyisége okozhat problémát, hanem a tisztasága, pontosabban a tisztaság hiánya is. A nem megfelelően tisztított gyógyszerek olyan technológiai eredetű szennyeződéseket tartalmazhatnak, amelyek súlyos mellékhatásokat indukálhatnak. Ugyanakkor megfelelő mennyiségű és tisztaságú hatóanyagot tartalmazó szerek is okozhatnak problémát, ha a gyártásukhoz felhasznált alapanyagok mérgező anyagokat tartalmaznak.
A hamisított gyógyszerek számos – a legális kereskedelmi láncot kikerülő – úton juthatnak el a felhasználóhoz. Ezek közül kiemelkedő a gyógyszerárusítással foglalkozó weblapok szerepe, melyeket fontos megkülönböztetni a törvényesen üzemelő online patikáktól.
Az illegális weboldalak igyekeznek a legális oldalak látszatát kelteni. Gyakran szerepelnek rajtuk köpenybe öltözött, orvosnak kinéző alakok, hogy ezzel is a megbízhatóságot erősítsék a vásárlóban, valamint különféle ismert hatóságok logójának feltüntetésével próbálják törvényesnek láttatni magukat.
Ezeken a honlapokon gyakorlatilag bármilyen gyógyszert megrendelhetünk. A leggyakoribb, tradicionális ajánlatok a különböző életmódszerekre – étrend-kiegészítők, hajhullás elleni szerek, potencianövelők, hormontartalmú készítmények – vonatkoznak. Ugyanakkor az utóbbi években új trend figyelhető meg, egyre nagyobb teret követelnek magunknak a hamisított szorongásoldók, antipszichotikumok, valamint vérnyomáscsökkentők, daganatellenes szerek és antidiabetikumok. Ezek használata különösen nagy kockázattal jár, hiszen itt a szükséges hatóanyag-mennyiségtől való kismértékű eltérés is komoly gondokat okozhat.
Az online üzemelő illegális boltok legtöbbször postán küldik el a megrendelt termékeket, ugyanakkor különböző kétes hírű helyeken személyesen is lehetséges a nem tisztázott eredetű gyógyszerek megvásárlása. A hamisítás fő oka a hamisított gyógyszerekre irányuló kereslet, míg megvásárlásuk hátterében a kedvezőbb ár áll.
A világon körülbelül a teljes gyógyszerforgalom egytizedét teszik ki a hamisított gyógyszerek. A fejlődő országokban több hamisítványt árusítanak, mint a fejlett nyugati államokban, ugyanakkor csak közös összefogással védekezhetünk az egyre nagyobb méreteket öltő illegális kereskedelemmel szemben. A védekezés éppúgy történhet a gyógyszer-előállítási és -szállítási lánc fokozottabb kontrolljának bevezetésével, mint az illegális árusítóhelyek felszámolásával vagy a vásárlók tudatosságának fejlesztésével.
A magyar kereskedelmi lánc világviszonylatban is kiemelkedő, zártsága miatt gyakorlatilag lehetetlen, hogy legális helyen vásárolva hamis gyógyszer kerülhessen a beteghez. Már a gyártás folyamata során olyan látható és láthatatlan védelmi eszközök egész sorát tartalmazza a gyógyszer, melyek biztosítják annak azonosíthatóságát és eredetiségét.
Az első védelmi szintet a külső csomagolás jelenti, melynek hamisítását megnehezíthetik a dombornyomatok, a díszítő hatású betűtípusok, a gyógyszer nevének feltüntetése braille-írással,
illetve vízjel, hologram alkalmazása, valamint biztonsági ragasztók használata. Ezen eszközök segítségével hozzáértő szem számára már könnyűszerrel megállapítható a gyógyszerek eredetisége.
Ugyanakkor egyre gyakoribb a jó minőségű hamisítványok megjelenése, melyek megkövetelik további bonyolultabb, szabad szemmel nem látható hamisításgátló módszerek alkalmazását.
Ilyenek például a különféle lumineszkáló vagy UV fényben látható festékek, melyek főként a logisztikai lánc-, illetve a vámellenőrzés számára könnyítik meg az azonosítást. Ezeken túlmenően a gyógyszerek tartalmazhatnak mikrocímkét, vagy egyéb, nanotechnológiás azonosítókat, melyek csak mikroszkóppal vagy egyéb műszerrel láthatók, és a gyártó, valamint az ellenőrző hatóság számára teszik lehetővé a gyógyszer eredetének meghatározását.
A gyógyszerellátási lánc biztonságát fogja fokozni a 2019 februárjától az egész Európai Unióban bevezetendő olyan egyedi gyógyszer-azonosító rendszer, melynek segítségével minden egyes doboz életútja követhető lesz.
Egy adott termék eredetiségének vizsgálatára csak azt követően kerülhet sor, hogy azt az illetékes hatóság már lefoglalta. Ezt a feladatot jelenleg Magyarországon a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportja végzi, melynek tagjai többek között a GYEMSZI Országos Gyógyszerészeti Intézete, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, az EMMI Egészségügyi Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a gyógyszergyártók egyesületei, illetve a Gyógyszer-nagykereskedők Egyesület tagjainak munkatársai közül kerülnek ki.
A munkacsoport a 2016-ban lezajlott IX. Pangea akció keretében, mely az Interpol koordinálásával 103 országban egyidejűleg zajlott, hazánkban több mint 82.000 tablettát foglalt le, közel 91 millió forint értékben, illetve számos illegálisan működő weboldalt szüntettek meg. A HENT emellett jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a lakosság figyelmét felhívja a hamisított gyógyszerek használatának veszélyeire. A leendő vásárlókba már egészen ifjú korban elkezdik a tudatosság nevelését. Programjaik egy része kifejezetten a középiskolásokat célozza meg, valamint igyekeznek különböző fesztiválokon is megjelenni, és játékos, interaktív módon megismertetni a résztvevőket a hamisított gyógyszerek alkalmazásának kockázataival.
A hamisítással szembeni védelmet segíti a legálisan üzemeltetett online patikák egyértelmű azonosíthatósága. Magyarországon csak közforgalmú gyógyszertár végezhet internetes értékesítést, ahol kizárólag vény nélkül kapható gyógyszer rendelhető. Jelenleg több mint 70 törvényes webpatika működik, ezek a honlapjukon mind szerepeltetik a 2015 júliusától bevezetett közös európai uniós logót, melyre kattintva a vásárló ellenőrizheti, hogy az adott oldal szerepel-e a magyarországi előírások szerint legálisan működő patikák listáján. Amennyiben a beteg ilyen helyről vásárol gyógyszert, úgy biztos lehet abban, hogy az kereskedő által kínált gyógyszer eredeti.
Az állami szerepvállaláson túlmenően a hamisítás elleni védekezésben a gyógyszerész, illetve a vásárló is sokat tehet. Ha bármilyen eltérést észlel a gyógyszeren vagy annak csomagolásán, vagy ha felmerül a gyógyszerhamisítás gyanúja, azt azonnal jelezni tudja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek, ami először ellenőrzi, hogy rendelkezik-e az adott gyógyszer forgalomba hozatali engedéllyel vagy egyedi import engedéllyel. Amennyiben nem, úgy hamisnak tekintendő. Ha igen, akkor ellenőrzik, hogy a gyógyszer külső vizsgálata alapján megfelel-e az engedélynek. Abban az esetben, ha a külső ellenőrzésnek megfelelt a gyógyszer, de még így is fenn áll a gyógyszerhamisítás gyanúja, analitikai vizsgálatok segítségével végzik el a tartalmi meghatározást.
Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújt a hamis gyógyszerekkel való visszaélések megelőzésében, ám nem hagyható, hogy ez a magas szintű védekezés abba a tévhitbe ringasson bárkit is, hogy ma Magyarországon nem létezik illegális gyógyszer- kereskedelem. Leendő gyógyszerészként az egyszerű fogyasztóhoz képest lényegesen nagyobb felelősségünk van a vásárlók tudatosságának fokozásában. Törekednünk kell arra, hogy a hozzánk fordulók csakis megbízható forrásból vásároljanak gyógyszert, hiszen az egészségünk minden pénznél többet ér, és az olcsóbb, hamisított gyógyszer sajnos több kárt okoz, mint hasznot.
Szöveg: Birinyi Dóra és Takács Angéla
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2016-ban a Szinapszis XIII. évfolyamának 5. számában.