Mostanában sokat használjuk a nevét, szidjuk is rendesen, és szívünk szerint szétvernénk egy ütővel. De szeretném, ha látnátok: a névadó óriásbolygó nem tehet semmiről.
Messze tőlünk (tényleg messze: 4,5 milliárd km-re), a Naptól számítva a nyolcadik bolygó kering-kering, 14 holdjával egyetemben. Holdja a legtöbb bolygónak van, csak nekünk van egy. Elvan magában. Tudja, hogy a következő célpontunk a Mars, és amúgy is több, mint 11 év lenne eljutni rá (a mai fejlettséggel).
Egy kis háttértudás: Neptunusz a tengerek, édesvizek és folyók római istene. Ő nem Poszeidon (görög), de párhuzamba vonhatjuk vele. Mindkettő nagy arc, de a mitológia már csak ilyen: Xerxész egyszer még meg is korbácsoltatta a tengert, merthogy Neptunusz vihara lerombolta a hídjait (meg persze kivégeztette az építőit, de ez nem olyan poén).
Íme a csavar; a bolygó azért lett Neptunusz, mert kék, mint a tenger (zseniális). Szabad szemmel nem látható, de távcsővel igen. Egyébként az atmoszféra metánja elnyeli a vörös fényt, ettől, illetve mindenféle egyéb gáztól (főként hidrogén, hélium, etán, ammónia, akár fagyott állapotban is – semmi olyan, amit szívesen lélegeznénk be) és a jég miatt lesz kék. Több óceánja és melegebb éghajlata van (-200 °C, ilyen távolságban ez tényleg meleg), mint az Uránusznak (-225 °C – pedig az csak 3,5 milliárd kilométerre van a Naptól), s nem tudni mi fűti ennyire.
Már tudjuk, hogy tényleg kék, ráadásul nem elég, hogy óriásbolygó, gázbolygó, egyben jégóriás is, ami azt jelenti, hogy egy jégtakaró fedi a bolygó nagy részét, alatta pedig valószínűleg víz van. Ezért egy darabig élt az az elképzelés, hogy küldjünk egy radiátort a felszínére, ami majd szépen beolvasztja magát és láthatjuk, mi rejtőzik ott lent. Persze a radiátor kapna valami szép nevet, mint Gladiator, Messenger, Neptun, vagy valami hasonló, amit mindenki szeret. Egyelőre elvetették a tervet, máshova megy a pénz (a Marsra), meg amúgy is meg kell szerkeszteni egy aerodinamikus radiátort.
Ellentétben velünk, akiket már egy görbülő jegy vagy egy felvett tárgy is boldoggá tesz, a Neptunusznak van gyűrűje, szilikátokból, széntartalmú anyagokból, amik megfagytak. Amikor egy bolygó gyűrűit felfedezik, denzitás és távolság alapján nevezik el őket, tehát nem elég, hogy van gyűrűd, annak több része van, ez esetben három pasitól kapta a neveket: Adams, Le Verrier és Galle.
Ebben a gyűrűben keringenek a holdjai, közülük a Tritont emelném ki név szerint, ugyanis majd bepisiltek a bolygókutatók, amikor kiderült, hogy geológiailag aktív, és lehet a felszíne alatt folyékony víz (eredetileg jég, amit a radioaktív sugárzás megolvasztott, szóval nagyon barátságos hely lehet). Ha röviden akarom elmagyarázni, mi kell az élethez egy bolygókutató szerint: VÍZ. A levegő mellékes, a radioaktív sugárzás bizonyos létformáknak meg se kottyan, szóval ha valahol vizet találunk a közeli bolygókon, nagyon-nagyon örülünk.
Közvetlenül a Neptunusz után már az úgynevezett Edgeworth-Kuiper-öv található, ami a Naprendszerünk széle, egy aszteroidamező. A 2006-ban leszázalékolt Plútó is ott található, mint kisbolygó. Sok Plútó-kutató felháborodott eme szörnyű tetten, pedig csak annyi történt, hogy a Plútót fedezték fel elsőként a Kuiper-öv törpebolygói közül, ott van még Haumea és a Makemake. Előbb vagy utóbb a Plútót is le kellett minősíteni a Kuiper-öv részévé, nem maradhatott önálló bolygóként, mert nem az. Erre egyébként kritériumrendszer van. Szabad szemmel nem látható, kell hozzá nagy teljesítményű távcső, mint a neptunhoz egy új szerver.
A Neptunusz beleszól a fent említett Kuiper-övbe, sokszor kiszakít belőle darabokat, mivel a két gravitációs mező hat egymásra. Eddig úgy áll, hogy a Neptunusz az erősebb. Ez ránk nincs hatással, de zavarhatja a megfigyelést.
És most mondok valami újdonságot:
Egy kisebb szószedet:
Gázbolygók: (másképpen óriásbolygók) gyűjtőnév, olyan bolygók, amelyek elsősorban gázokból épülnek fel és egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak anyagukban kőzeteket, fémeket vagy más nehezebb anyagokat. Alcsoportja a gázóriások és jégóriások. Mindegyikük a Naprendszer külső részein kering, van holdjuk és gyűrűjük.
Gázóriás: Jupiter, Szaturnusz → átmenet a halmazállapotok között, nincsenek éles határok, hatalmasak, mert nagy nyomás uralkodik bennük.
Jégbolygó: Uránusz, Neptunusz → az atmoszféra és a szilárd (jég)mag között éles az átmenet.
Hold, mint égitesttípus: holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2016-ban a Szinapszis XIII. évfolyamának 5. számában.