Elérhetőség
Cím: Tűzoltó utca 37-47 1094 Budapest, Magyarország, EU
Postacím: 1444 Budapest, Pf. 259., Magyarország, EU Telefon: +36-1-459-1500/60458 Fax: + 36-1-266-7480 E-mail: erzsebet.ligeti@med.semmelweis-univ.hu
Kutatócsoportunk a fagocita sejtek, elsősorban a neutrofil granulociták működését vizsgálja. Úgy gondoljuk, hogy a természetes immunitás emblematikus sejtje még rengeteg izgalmat tartogat az őt vizsgálni vágyóknak. Érdeklődésünk középpontjában a neutrofil és a kórokozó interakciója, valamint a neutrofileknek különböző patológiás folyamatokban játszott szerepe áll. Vizsgáljuk a patogének felismerését, fagocitózisát, károsítását, eliminációját, a sejtek működésének megváltozását és más immunsejtekkel történő interakcióját.
*Timár CI, Lőrincz AM, Ligeti E. Changing world of neutrophils. Pflugers Arch. 2013 May 1. DOI: 10.1007/s00424-013-1285-1 Review. IF: 4.866
*Inhibition and termination of physiological responses by GTPase activating proteins.
Ligeti E, Welti S, Scheffzek K.Physiol Rev. 2012 Jan;92(1):237-72. doi: 10.1152/physrev.00045.2010. Review.
—
Neutrofil granulocita – MMG festés
(Juha Wahlstedt
Kutatási területeink
Szepszis, kritikus kórállapotú betegek
A szepszis (vérmérgezés) hátterében mintegy 80 %-ban bakteriális infekció áll. Halálozási rátája – főleg a súlyosabb formákban – ijesztően magas: szeptikus sokkos betegek 40-60%-t veszítjük el – modern antibiotikumaink mellett is. Fontossága ellenére patomechanizmusa messze nem ismert eléggé, a jelenlegi felfogás szerint a súlyos állapotért a fertőzés, és az arra adott nem adekvát immunválasz együttesen felelősek. Mindemellett – bár évek-évtizedek óta intenzíven kutatott tudományterületről van szó – meglepően kevés ismerettel rendelkezünk e bakteraemiával jellemezhető kórképben a profi baktériumölő sejtünkről, a neutrofil granulocitákról (valamint diszfunkcióikról, illetve esetleges, a szervezetet károsító hatásaikról).
Laborunk 2010-ben kezdett együttműködést a szepszis kapcsán Egyetemünk Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Klinikájával. Az együttműködés következtében mára mintegy 30 szeptikus beteg neutrofil granulocitáinak funkcionális jellemzése történt meg, az így szerzett adatokon elindulva pedig jelenleg a szepszisben jellemző változások jelátviteli folyamatait vizsgáljuk.
Az együttműködést 2016-ban kibővítettük az Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájával, így megkezdhetjük a neutrofil granulociták funkcionális jellemzését egyéb, a szepszissel feltehetően rokon kritikus kórállapotokban.
A munkacsoport kutatói
Dr. Timár Csaba István, Ph.D.
Dr. Kolonics Ferenc
A témában dolgozó jelenlegi tudományos diákkörös hallgatók:
Tresch Bence (SE-ÁOK IV)
Szabó Réka (SE-ÁOK III)
A projektben partnereink:
Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika
MTA Természettudományi Központ
Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
Extracelluláris vezikulák biológiája
Munkacsoportunk írta le először, hogy a neutrofilekből keletkező 300-800 nm méretű extracelluláris vezikulumok antibakteriális hatással rendelkeznek. A sejt aktiválódása során lefűződő vezikulumok rátapadnak a baktériumokra és osztódásukat gátolják. Kutatjuk, mely mechanizmusok állnak a vezikulumok baktérium osztódást gátló hatása mögött, , illetve vizsgáljuk a mikrovezikulum termeléshez vezető jelátvitelt génkiütött állatmodell segítségével.
Az antibakteriális hatáson kívül a leadott vezikulák a környezetükben található egyéb sejtekbe is bejuthatnak, ezért vizsgáljuk ezen újfajta szignáltranszdukciós út hatásait is.
*Timár CI, Lorincz AM, Csépányi-Kömi R, Vályi-Nagy A, Nagy G, Buzás EI, Iványi Z, Kittel A, Powell DW, McLeish KR, Ligeti E. Antibacterial effect of microvesicles released from human neutrophilic granulocytes. Blood. 2013 Jan 17;121(3):510-8. doi: 10.1182/blood-2012-05-431114. IF: 9.898
Zöld S. aureus baktériumok és piros mikrovezikulumok aggregátuma
Lőrincz ÁM, Timár CI, Marosvári KA, Veres DS, Otrokocsi L, Kittel Á, Ligeti E. Effect of storage on physical and functional properties of extracellular vesicles derived from neutrophilic granulocytes. J Extracell Vesicles. 2014 Dec 22;3:25465. doi: 10.3402/jev.v3.25465.
Lőrincz ÁM, Schütte M, Timár CI, Veres DS, Kittel Á, McLeish KR, Merchant ML, Ligeti E. Functionally and morphologically distinct populations of extracellular vesicles produced by human neutrophilic granulocytes. J Leukoc Biol. 2015 May 18. pii: jlb.3VMA1014-514R. IF: 4.99
A munkacsoport kutatói
Dr. Timár Csaba István, Ph.D.
Dr. Lőrincz M. Ákos, Ph.D.
Dr. Bartos Balázs
Dr. Kolonics Ferenc
Dr. Szeifert Viktória
A témában dolgozó jelenlegi tudományos diákkörös hallgatók:
Siket Csaba (SE-ÁOK V)
Jonas Hey (SE-DM III)
Tal Shapira (SE-EM III)
A fagocita NADPH oxidáz
A fagoszómában zajló baktériumkárosító folyamatok közül a legismertebb és leginkább vizsgált a reaktív oxigénszármazékok termelése. A legalapvetőbb reaktív oxigénszármazék, a szuperoxid a biológia egyik igazi kétélű fegyvere. Hiányában és túlműködése esetében is súlyos betegségek alakulhatnak ki. Munkacsoportunk molekuláris szinten vizsgálja a szuperoxidot termelő fagocita NADPH oxidáz működését és annak szabályozását.
*Rada B, Hably C, Meczner A, Timár C, Lakatos G, Enyedi P, Ligeti E. Role of Nox2 in elimination of microorganisms. Semin Immunopathol. 2008 Jul;30(3):237-53. doi: 10.1007/s00281-008-0126-3. Review. IF: 2.971
*Rada BK, Geiszt M, Káldi K, Timár C, Ligeti E. Dual role of phagocytic NADPH oxidase in bacterial killing. Blood. 2004 Nov 1;104(9):2947-53. Epub 2004 Jul 13. IF:9,782
A fagocita NADPH oxidáz (Assari Medical Immunology 2006)
Lőrincz ÁM, Szarvas G, Smith SM, Ligeti E.Role of Rac GTPase activating proteins in regulation of NADPH oxidase in human neutrophils. Free Radic Biol Med. 2014 Mar;68:65-71. doi: 10.1016/j.freeradbiomed.2013.12.001. Epub 2013 Dec 8. IF:4,304
A munkacsoport kutatói
Dr. Lőrincz M. Ákos Ph.D.
GTP-áz aktiváló fehérjék (GAP)
A neutrofil granulocitáknak a kórokozókkal szemben oly hatékony fegyvertára a szervezetünk saját szöveteit is károsíthatja, mely a gyulladással járó betegségek súlyos velejárója. Noha jelentős fejlődés tapasztalható a gyógymódok terén, az olyan gyulladással járó betegségek, mint például a rheumatoid arthritis (RA) megfelelő terápiája még mindig nem megoldott. Kutatócsoportunk korábban felfedezett egy új szabályozó molekulát, az ARHGAP25-öt, mely fontos szerepet játszik a fehérvérsejtek működésének irányításában a molekuláris kapcsolóként működő Rac fehérjeszabályozása által. Munkánk célja az ARHGAP25 szerepének és szabályozásának feltárása a gyulladással járó betegségekben. Kísérleteink során a különféle mikroszkópos technikáktól kezdve az áramlási citometrián át a PCR-ig bezárólag a módszerek széles tárházát használjuk azért, hogy az egyes betegségmodelleket az egyedek szintjétől (élő, génhiányos, fluoreszcens, stb. egerek) a molekulák szintjéig vizsgálni tudjuk. Eredményeink nem csak a betegségek kialakulásának jobb megértését segítik, hanem alapot szolgáltathatnak a jövőbeni gyógyszerkutatásokhoz is, melynek során új, sokkal hatékonyabb gyógymódokat lehet majd fejleszteni.
A munkacsoport kutatói
Dr. Csépányi-Kömi Roland, Ph.D.
Dr. Wisniewski Éva
Czárán Domonkos Tamás
A témában dolgozó jelenlegi Tudományos Diákkörös hallgatók:
Kovács Fanni (SE-ÁOK VI.)
Pusztai Réka, (BME MSc I.)
Sasvári Péter (SE-GYTK IV.)
Szabó Balázs (SE-ÁOK V.)
Bahurek Enikő (SE-ÁOK III.)
Csépányi-Kömi R, Pásztor M, Bartos B, Ligeti E. The neglected terminators: Rho family GAPs in neutrophils. Eur J Clin Invest. 2018 Jul 4:e12993. doi: 10.1111/eci.12993. IF: 3,086
Csépányi-Kömi R, Wisniewski É, Bartos B, Lévai P, Németh T, Balázs B, Kurz AR, Bierschenk S, Sperandio M, Ligeti E. Rac GTPase Activating Protein ARHGAP25 Regulates Leukocyte Transendothelial Migration in Mice. J Immunol. 2016 Oct 1;197(7):2807-15. doi: 10.4049/jimmunol.1502342. IF: 4,856
Wang LD, Ficarro SB, Hutchinson JN, Csepanyi-Komi R, Nguyen PT, Wisniewski E, Sullivan J, Hofmann O, Ligeti E, Marto JA, Wagers AJ. Phosphoproteomic profiling of mouse primary HSPCs reveals new regulators of HSPC mobilization. Blood. 2016 Sep 15;128(11):1465-74. doi: 10.1182/blood-2016-05-711424. IF: 13,164
Csépányi-Kömi R, Sirokmány G, Geiszt M, Ligeti E.ARHGAP25, a novel Rac GTPase-activating protein, regulates phagocytosis in human neutrophilic granulocytes. Blood. 2012 Jan 12;119(2):573-82. doi: 10.1182/blood-2010-12-324053. IF:9,898
A munkacsoport további közlemények:
A kis G-fehérjék szabályozása
Áramlási citometrián alapuló új antibakteriális hatást vizsgáló módszer fejlesztése
Biológiai minták vagy farmakológiai anyagok antibakteriális hatásának mérésére körülményes és lassú módszerek állnak rendelkezésünkre. Gondoljunk csak a mindennapi orvosi gyakorlatban használatos baktérium antibiotikum rezisztencia profil meghatározásra! Munkacsoportunk célja, hogy egy új, a korábbi módszereknél gyorsabb, pontosabb, nagyobb áteresztőképességű módszert fejlesszen áramlási citométerre. Eddigi eredményeink alapján a még fejlesztés alatt álló eljárásunk nem csak kutatólaborokban használható módszer lehet, hanem magában hordozza a potenciált, hogy a klinikumban is bevethető legyen és jelentősen lerövidítse a célzott antibiotikumválasztáshoz szükséges időt.
A munkacsoport kutatói:
Dr. Lőrincz M. Ákos, Ph.D.
Dr. Szeifert Viktória
A témában dolgozó jelenlegi Tudományos Diákkörös hallgatónk:
Tropotei Adrienn (SE-ÁOK IV.)
A projektben partnereink:
Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika
Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet
Lorincz, AM; Szeifert, V; Bartos, B; Ligeti, E. New flow cytometry-based method for the assessment of the antibacterial effect of immune cells and subcellular particles. JOURNAL OF LEUKOCYTE BIOLOGY 103:5 pp. 955-963., 9 p. 2018. doi: 10.1002/JLB.4TA0817-317R IF: 4,224