Szakdolgozat témajavaslatok

Szakdolgozati témák 2025/2026 őszi félév

Dr. Dinya Elek
Témavezető által vállalt hallgatói létszám: témánként 1-1 fő

• AI alkalmazása hatóanyag stabilitások vizsgálatában
• Vérviszkozitást értékelő eszközök összehasonlítása

Dr. Stubnya Gusztáv Róbert
Témavezető által vállalt hallgatói létszám: 2 fő

• Egészségügyi humánerőforrás megtartó és bővítési lehetőségek a gyakorlatban egy intézmény példáján keresztül
  Feladatok:

1. 1. A kiválasztott intézmény bemutatása
   2. Az egészségügy humánerőforrás helyzetének bemutatása statisztikákkal alátámasztva
   3. A beavatkozással megcélzott HR probléma bemutatása
   4. A HR megtartó és bővítési lehetőségek leírása (esetleg előzetes felmérés intézményi vagy egyéb környezetben)
   5. Megvalósíthatóság és fenntarthatóság elemzése
   6. Várható rövid-, közép és hosszútávú hatások modellezése
   7. Következtetések

• Egy magyarországi kórház története, működésének elemzése
  Feladatok:

1. 1. A kiválasztott kórház bemutatása
   2. A kórház történetének kutatása és feldolgozása
   3. Egy kiválasztott probléma bemutatása és környezeti elemzése
   4. Adatgyűjtés, adatelemzés, vizsgálat bemutatása
   5. Beavatkozási lehetőségek, tovább lépési lehetőségek meghatározása
   6. Következtetések

• Egy választott ország egészségügyi ellátórendszerének egy területének elemzése, jó gyakorlatok azonosítása és hazai adaptációjának vizsgálata
  Feladatok:

1. 1. A kiválasztott ország főbb jellemzőinek bemutatása
   2. Az adott ország egészségügyének rövid ismertetése
   3. Egy kiválasztott terület részletes bemutatása és környezeti elemzése
   4. Adatgyűjtés, adatelemzés, vizsgálat bemutatása
   5. Jó gyakorlatok meghatározása, hazai gyakorlat rövid bemutatása
   6. Javaslatok megfogalmazása
   7. Következtetések (külföldi működés kritikája, jó gyakorlatok átvételének előny/hátrány bemutatása)

• Telemedicina megoldások a gyakorlatban (fejlesztés vagy működés vizsgálat vagy elterjedtség és bevezethetőség)
  Feladatok:

1. 1. A kiválasztott szakmai terület főbb jellemzőinek bemutatása
   2. Az kiválasztott technológia rövid ismertetése, részletes bemutatása és környezeti elemzése
   3. Adatgyűjtés, adatelemzés, vizsgálat bemutatása
   4. Jó gyakorlatok meghatározása, hazai gyakorlat rövid bemutatása
   5. Javaslatok megfogalmazása
   6. Következtetések (jelenlegi működés kritikája, új gyakorlatok előny/hátrány bemutatása)

• Prevenciós tevékenységek informatikai támogatással
  Feladatok:

1. 1. A kiválasztott szakmai terület főbb jellemzőinek bemutatása
   2. Az kiválasztott technológia rövid ismertetése, részletes bemutatása és környezeti elemzése
   3. Adatgyűjtés, adatelemzés, vizsgálat bemutatása
   4. Jó gyakorlatok meghatározása, hazai gyakorlat/projekt rövid bemutatása
   5. Javaslatok megfogalmazása
   6. Következtetések (jelenlegi működés kritikája, új gyakorlatok előny/hátrány bemutatása)

Dr. Tóth Zoltán
Témavezető által vállalt hallgatói létszám: létszámkorlát nincs

• Bluetooth-alapú betegnyomonkövetés az egészségügyi ellátásban

Témaleírás: A modern egészségügyi ellátás egyik legnagyobb kihívása a betegek mozgásának nyomon követése a kórházakban és rendelőkben. A hosszú várakozási idők és a betegáramlás optimalizálásának hiánya gyakran elégedetlenséget okoz, valamint csökkenti az ellátás hatékonyságát. A Bluetooth-alapú helymeghatározási technológia lehetőséget nyújt arra, hogy a betegek mozgását valós időben kövessük, és pontos adatokat nyerjünk a várakozási időkről, az egyes osztályokon töltött időről, valamint a betegellátási folyamatok optimalizálásáról.

Feladat: A kutatás célja egy olyan rendszer megtervezése és megvalósítása, amely Bluetooth-technológia és okostelefon segítségével követi a betegek mozgását az egészségügyi intézményeken belül. A fejlesztendő rendszer képes kell legyen:

1. 1. A beteg aktuális helyzetének meghatározására Bluetooth-alapú jeladók segítségével.
   2. A várakozási idők és az ellátás hatékonyságának elemzésére.
   3. Olyan adatelemzési és vizualizációs eszköz biztosítására, amely segíti a kórházi személyzetet az ellátási folyamatok javításában.
   4. A betegazonosítás és adatvédelem figyelembevétele a rendszer kialakításakor.
   5. A projekt során egy prototípus rendszer fejlesztése és tesztelése is szükséges, amely igazolja a módszer hatékonyságát a valós környezetben.

• Várólista és előjegyzési rendszer fejlesztése minőségbiztosítási szempontok szerint

Témaleírás: Az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb eleme a hatékony időpontfoglalási és várólista-kezelési rendszer. A nem megfelelő várólista-kezelés hosszú várakozási időket, erőforrás-pazarlást és az ellátás minőségének csökkenését eredményezheti. A minőségbiztosítási elvek figyelembevételével egy jól strukturált, adatvezérelt előjegyzési rendszer jelentősen javíthatja a betegek elégedettségét, csökkentheti az ellátási időket és optimalizálhatja az egészségügyi dolgozók munkaterhelését.

 Feladat: A kutatás célja egy olyan előjegyzési rendszer fejlesztése, amely figyelembe veszi a minőségbiztosítási elveket és optimalizálja a betegelosztást az egészségügyi intézményekben. A projekt során megvalósítandó feladatok:

1. 1. Az egészségügyi várólisták jelenlegi problémáinak feltárása és elemzése.
   2. Minőségbiztosítási szempontok meghatározása az időpontfoglalási rendszer kialakításához.
   3. Egy algoritmus fejlesztése, amely optimalizálja a betegek időpontfoglalását az orvosi kapacitások és a betegigények figyelembevételével.
   4. Olyan digitális platform tervezése, amely átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az időpontkezelési folyamatot.
   5. A rendszer prototípusának fejlesztése és tesztelése egy valós vagy szimulált környezetben.
   6. A kutatás eredményeként egy működőképes előjegyzési rendszer prototípus és egy részletes elemzés születik a betegellátási folyamatok optimalizálásáról.

• Betegek azonosításának új módszerei a betegtévesztés elkerülése érdekében

Témaleírás: A betegazonosítás kritikus eleme az egészségügyi ellátásnak, mivel a hibás azonosítás súlyos következményekkel járhat, például téves diagnózisokkal, helytelen kezelésekkel vagy gyógyszerelési hibákkal. Jelenleg számos azonosítási módszert alkalmaznak, például karszalagokat, QR-kódokat, biometrikus azonosítást és RFID-technológiát, azonban ezek mindegyikének vannak korlátai. Az új technológiai lehetőségek és az adatbiztonsági előírások fejlődése lehetőséget biztosít egy megbízhatóbb, hatékonyabb és felhasználóbarátabb betegazonosítási rendszer kidolgozására.

Feladat: A kutatás célja a jelenlegi betegazonosítási módszerek áttekintése, elemzése, és egy új, korszerű azonosítási rendszer megtervezése, amely csökkenti a betegtévesztés kockázatát. A projekt során elvégzendő feladatok:

1. 1. A jelenlegi betegazonosítási módszerek (pl. karszalag, biometrikus azonosítás, RFID, NFC, arcfelismerés stb.) felülvizsgálata, előnyeik és hátrányaik feltárása.
   2. Az egészségügyi személyzet és a betegek szempontjainak figyelembevétele az azonosítási folyamatban.
   3. Egy új, innovatív azonosítási módszer kidolgozása, amely gyors, pontos és biztonságos.
   4. Az új módszer adatbiztonsági és adatvédelmi szempontok szerinti elemzése és megfeleltetése a releváns előírásoknak.
   5. Egy prototípus rendszer fejlesztése és tesztelése valós vagy szimulált környezetben.
   6. A kutatás eredményeként egy javaslat készül egy új betegazonosítási megoldásra, amely csökkenti a betegtévesztés kockázatát és növeli az egészségügyi ellátás biztonságát és hatékonyságát.

• IoT eszközök szerepe és alkalmazása az egészségügyben

Témaleírás: Az Internet of Things (IoT) technológiák egyre nagyobb szerepet játszanak az egészségügyi ellátás modernizálásában, lehetővé téve a betegek állapotának valós idejű monitorozását, az egészségügyi folyamatok optimalizálását és a költségek csökkentését. Az okosérzékelők, hordozható egészségügyi eszközök és távoli monitorozó rendszerek alkalmazása révén javítható a betegellátás hatékonysága és biztonsága.

Feladat:

1. 1. Az egészségügyben jelenleg alkalmazott IoT-technológiák áttekintése és rendszerezése.
   2. Az IoT-eszközök előnyeinek és kockázatainak elemzése, különös tekintettel az adatvédelemre és a kiberbiztonságra.
   3. A betegellátás minőségére és az egészségügyi folyamatokra gyakorolt hatások vizsgálata.
   4. Az IoT-eszközök jövőbeli fejlődési irányainak és innovatív alkalmazásainak feltérképezése.

• A betegéletút utókövetésének digitalizációja a háziorvosi praxisban

Témaleírás: A háziorvosok számára gyakran kihívást jelent a betegek hosszú távú állapotának nyomon követése, mivel a jelenlegi rendszerek nem biztosítanak elegendő visszajelzést a kezelések eredményéről vagy az esetleges szövődményekről. A digitalizáció és az adatvezérelt rendszerek alkalmazása lehetőséget kínál arra, hogy a betegéletút folyamatosan dokumentált és nyomon követhető legyen, ami elősegíti a megelőzést és a személyre szabott betegellátást.

Feladat:

1. 1. A jelenlegi betegkövetési módszerek és azok hiányosságainak feltárása.
   2. A digitális megoldások, mobilalkalmazások és IoT-eszközök szerepének vizsgálata az utókövetésben.
   3. A hosszú távú betegellátásra és prevencióra gyakorolt hatások elemzése.
   4. Egy javaslat kidolgozása a háziorvosi praxis számára egy hatékony digitális betegkövetési rendszer kialakítására.

• Kórházi rendszerek fejlesztése a betegfogadás és sürgősségi esetek egyidejű kezelésére

Témaleírás: A sürgősségi esetek kezelése sok esetben akadályozza a tervezett betegellátást, ami késésekhez és elégedetlenséghez vezethet. Az egészségügyi intézmények számára elengedhetetlen egy olyan rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a betegfogadás és a sürgősségi ellátás párhuzamos lebonyolítását, biztosítva a hatékony erőforrás-kezelést és a betegek megfelelő priorizálását.

Feladat:

1. 1. A jelenlegi betegfogadási és sürgősségi ellátási folyamatok elemzése.
   2. A digitális triázsrendszerek és erőforrás-újraelosztási megoldások vizsgálata.
   3. Az automatizált folyamatkezelés és prediktív elemzések szerepének feltárása a betegáramlás optimalizálásában.
   4. Egy új rendszer koncepciójának kidolgozása, amely biztosítja a sürgősségi és nem sürgősségi betegek hatékony és zökkenőmentes ellátását.

• Szabadszöveges tünetleírást feldolgozó és cselekvési javaslatot nyújtó applikáció fejlesztése GPT-technológiával

Témaleírás: A betegek gyakran bizonytalanok abban, hogy tüneteik milyen ellátást igényelnek, ami felesleges orvosi konzultációkhoz vagy éppen szükséges ellátás elmaradásához vezethet. Egy mesterséges intelligencia alapú applikáció segíthet a tünetek értelmezésében, előzetes elemzésében és a megfelelő cselekvési javaslatok nyújtásában, növelve ezzel az egészségügyi rendszer hatékonyságát.

Feladat:

1. 1. A szabadszöveges tünetleírásokat feldolgozó NLP (természetes nyelvi feldolgozás) rendszerek működésének vizsgálata.
   2. A GPT-alapú modellek alkalmazási lehetőségeinek feltérképezése az orvosi szövegelemzésben.
   3. Az applikáció koncepciójának kidolgozása, amely a beteg által leírt tünetek alapján javaslatokat ad a szükséges teendőkre.
   4. A rendszer pontosságának és megbízhatóságának biztosítása, valamint adatvédelmi szempontok figyelembevétele a fejlesztés során.

• Betegbarát alkalmazás fejlesztése orvosi leletek magyarázatára

Témaleírás: Sok beteg számára nehézséget okoz az orvosi leletek és diagnózisok értelmezése, ami felesleges aggodalmat vagy félreértéseket eredményezhet. Egy intelligens, felhasználóbarát alkalmazás segíthet az orvosi dokumentumok értelmezésében, közérthető magyarázatok nyújtásával és a releváns egészségügyi információk kontextusba helyezésével.

Feladat:

1. 1. Az orvosi dokumentáció és terminológia feldolgozására alkalmas NLP-technológiák vizsgálata.
   2. Egy olyan rendszer tervezése, amely az orvosi kifejezéseket közérthető módon magyarázza el a felhasználók számára.
   3. Az alkalmazás fejlesztése és tesztelése, különös figyelemmel az adatbiztonságra és a pontosságra.
   4. A betegfelhasználói élmény optimalizálása, hogy az alkalmazás könnyen kezelhető és széles körben elérhető legyen. 

• A hordozható eszközök megbízhatósága: Az iRing és működése

Témaleírás: Az iRing egy új generációs okosgyűrű, amely biometrikus adatokat gyűjt és valós időben elemzi a felhasználó egészségi állapotát. Az eszköz célja a stresszkezelés támogatása, az alvásminőség javítása és a sportteljesítmény optimalizálása. Azonban kérdéses, hogy az iRing mennyire megbízható, milyen mérési pontossággal rendelkezik, és valóban innovatív megoldást jelent-e, vagy csupán egy új technológiai trendet képvisel.

Feladat:

1. 1. Az iRing működési elvének és technológiai hátterének elemzése.
   2. A hasonló hordozható egészségügyi eszközökkel való összehasonlítás.
   3. A biometrikus adatok pontosságának és hitelességének vizsgálata.
   4. A felhasználói élmény és a klinikai alkalmazhatóság értékelése.

• Digitális egészségügy haváriahelyzetben: Technológia az életmentés szolgálatában

Témaleírás: Természeti katasztrófák, járványok és egyéb vészhelyzetek idején a digitális egészségügyi megoldások felértékelődnek. Az AI-alapú diagnosztikai rendszerek, a telemedicina és az automatizált betegellátás jelentős szerepet játszanak a gyorsabb és hatékonyabb beavatkozásban. A kutatás célja annak feltárása, hogy mennyire vagyunk felkészülve egy technológia-alapú egészségügyi vészhelyzetkezelésre.

Feladat:

1. 1. A jelenlegi digitális egészségügyi megoldások áttekintése vészhelyzetekben.
   2. Az AI és automatizált rendszerek hatékonyságának elemzése.
   3. A katasztrófahelyzetek során alkalmazott egészségügyi protokollok vizsgálata.
   4. A digitális egészségügyi rendszerek fejlesztési lehetőségeinek meghatározása.

• A mesterséges intelligencia az EU-ban: Hol váltható ki a munkaerő az egészségügyben?

Témaleírás: A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az európai munkaerőpiacon, különösen az egészségügy területén. Bár az AI-alapú rendszerek támogatják a diagnosztikát és a betegellátást, nem minden szakmai terület helyettesíthető egyszerűen algoritmusokkal. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mely egészségügyi munkakörök automatizálhatók, és milyen szabályozási intézkedések szükségesek az egyensúly megőrzése érdekében.

Feladat:

1. 1. Az AI jelenlegi és potenciális alkalmazási területeinek feltérképezése az egészségügyben.
   2. Az automatizáció hatásainak vizsgálata a humán munkaerőre és az ellátás minőségére.
   3. Az európai uniós szabályozási keretek elemzése.
   4. Javaslatok kidolgozása az AI és az emberi munka összehangolt alkalmazására.

• Az MI és az álorvosok összefonódása: Csalók új fegyvere a digitális térben

Témaleírás: A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre könnyebbé válik hamis szakértői vélemények és álorvosi diagnózisok előállítása. Az AI-generált orvosi tanácsok és deepfake-technológiák komoly veszélyt jelentenek a betegek számára, akik nem mindig képesek megkülönböztetni a hiteles és a félrevezető információkat. A kutatás célja az AI-alapú csalások felismerési lehetőségeinek feltárása és a védekezési stratégiák kidolgozása.

Feladat:

1. 1. Az MI által generált álorvosi diagnózisok és vélemények elemzése.
   2. A deepfake-technológia és a mesterséges intelligencia visszaéléseinek feltérképezése az orvostudományban.
   3. A betegbiztonsági kockázatok és azok csökkentési lehetőségeinek vizsgálata.
   4. Hatékony védekezési stratégiák és detektálási technológiák fejlesztési irányainak meghatározása.

• A kardiológiai leletek gyorsabb és pontosabb feldolgozása mesterséges intelligenciával

Témaleírás: A kardiológiai diagnosztika hatalmas mennyiségű adatot generál, amelynek gyors és pontos feldolgozása kiemelten fontos a betegellátás hatékonyságának növelése érdekében. Az MI-alapú rendszerek képesek felgyorsítani az EKG-, echokardiográfiás és egyéb szívvizsgálati eredmények elemzését, segítve az orvosokat a diagnózis felállításában. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy milyen mértékben bízhatunk az MI döntéseiben, és hol húzódik meg az emberi szakértelem határa az automatizációban.

Feladat:

1. 1. Az MI szerepének vizsgálata a kardiológiai diagnosztikában.
   2. Az automatizált diagnosztikai algoritmusok pontosságának és megbízhatóságának értékelése.
   3. A mesterséges intelligencia által nyújtott előnyök és lehetséges korlátok feltárása.
   4. A kardiológiai adatelemzés jövőbeli fejlődési irányainak meghatározása.

• Radiológiai eljárások (CT, MRI, röntgen) élettani hatásainak vizsgálata

Témaleírás: A radiológiai vizsgálatok széles körben alkalmazott diagnosztikai módszerek, azonban a sugárterhelés és az egyéb biológiai hatások hosszú távú következményei még mindig vizsgálat tárgyát képezik. A kutatás célja a különböző radiológiai eljárások rövid- és hosszú távú élettani hatásainak elemzése.

Feladat:

1. 1. A CT, MRI és röntgenvizsgálatok által okozott biológiai hatások vizsgálata.
   2. A sugárterhelés kockázatainak és védelmi stratégiáinak elemzése.
   3. A mágneses mezők és kontrasztanyagok egészségügyi következményeinek feltárása.
   4. Innovatív megoldások keresése a betegbiztonság növelése érdekében.

• Elektromágneses jelforrások egészségügyi hatásai zsúfolt terekben

Zsúfolt terekben, ahol számos elektromágneses jelforrás működik (pl. Wi-Fi, mobiltelefonok, IoT-eszközök), fokozott figyelmet kell fordítani az elektromágneses sugárzás egészségügyi hatásaira. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy ezek a jelforrások milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre.

Feladat:

1. 1. Az elektromágneses sugárzás biológiai hatásainak elemzése különböző frekvenciákon.
   2. Az idegrendszerre és a hormonális rendszerre gyakorolt potenciális hatások vizsgálata.
   3. A kumulatív sugárterhelés és az interferenciák egészségügyi következményeinek feltérképezése.
   4. A védekezési stratégiák és a sugárzás csökkentésére irányuló lehetőségek kidolgozása.

Dr. Surján György
A témavezető által vállalt hallgatói létszám: 3 fő

• A halálozási adatok szezonalitásának vizsgálata
  Feladatok:

1. 1. A halottvizsgálati jegyzőkönyv és a vele kapcsolatos ügyviteli folyamatok megismerése
   2. Az idősor-elemzés módszereinek megismerése
   3. A Nemzeti Népegészségügyi Központ halálozási adatbázisából lekérdezett adatokon idősorelemzés elvégzése
   4. Következtetések levonása

• Ritka betegségek kódolása A BNO-10, BNO-11 és az ORPHA kódrendszerben
  Feladatok:

1. 1. A ritka betegségek külön kódrendszerének (ORPHA) tanulmányozása
   2. Konverziós táblázatok készítése a három kódrendszer között a ritka betegségekre vonatkozóan
   3. A konverziós lehetőségek korlátainak bemutatás

• BNO kódolástámogatás nagy nyelvi modell alapú rendszerek (CahtGPT, Perplexity, Deep Seek)  segítségével
  Feladatok:

1. 1. A nagy nyelvi modelleken alapuló rendszerek használatának elsajátítása
   2. Kódolástámogató rendszer kialakítása, betanítása
   3. Módszer kialakítása a kódolás helyességének ellenőrzésére
   4. Humán és gépi kódolás megbízhatóságának összehasonlítása

Dr. Sándor Zoltán
Témavezető által vállalt hallgatói létszám: 3 fő

• Optimalizálási modellek alkalmazása az egészségügyben
  Feladatok:

1. 1. A téma pontosítása, valamint a fellelhető magyar és nemzetközi szakirodalom összegyűjtése, elemzése.
   2. A célok megfogalmazása, valamint a hozzátartozó eszközök és módszerek megválasztása.
   3. Az elvégzett munka során kapott eredmények összegyűjtése.
   4. A kapott eredmények alapján a következtetések levonása.
   5. A szakdolgozat végleges formájának kialakítása.

• Egészségügyi honlapok akadálymentességi vizsgálata
  Feladatok:

1. 1. A téma pontosítása, valamint a fellelhető magyar és nemzetközi szakirodalom összegyűjtése, elemzése.
   2. A célok megfogalmazása, valamint a hozzátartozó eszközök és módszerek megválasztása.
   3. Az elvégzett munka során kapott eredmények összegyűjtése.
   4. A kapott eredmények alapján a következtetések levonása.
   5. A szakdolgozat végleges formájának kialakítása.

• Egészségügyi szakemberek digitális kompetenciáinak vizsgálata
  Feladatok:

1. 1. A téma pontosítása, valamint a fellelhető magyar és nemzetközi szakirodalom összegyűjtése, elemzése.
   2. A célok megfogalmazása, valamint a hozzátartozó eszközök és módszerek megválasztása.
   3. Az elvégzett munka során kapott eredmények összegyűjtése.
   4. A kapott eredmények alapján a következtetések levonása.
   5. A szakdolgozat végleges formájának kialakítása.

• Egészségügyi szakemberek digitális oktatásának vizsgálata
  Feladatok:

1. 1. A téma pontosítása, valamint a fellelhető magyar és nemzetközi szakirodalom összegyűjtése, elemzése.
   2. A célok megfogalmazása, valamint a hozzátartozó eszközök és módszerek megválasztása.
   3. Az elvégzett munka során kapott eredmények összegyűjtése.
   4. A kapott eredmények alapján a következtetések levonása.
   5. A szakdolgozat végleges formájának kialakítása.

• Az egészséges életmódra való nevelés elemeinek vizsgálata
  Feladatok:

1. 1. A téma pontosítása, valamint a fellelhető magyar és nemzetközi szakirodalom összegyűjtése, elemzése.
   2. A célok megfogalmazása, valamint a hozzátartozó eszközök és módszerek megválasztása.
   3. Az elvégzett munka során kapott eredmények összegyűjtése.
   4. A kapott eredmények alapján a következtetések levonása.
   5. A szakdolgozat végleges formájának kialakítása.

Dr. Tamus Zoltán Ádám
Témavezető által vállalt hallgatói létszám: 3 fő

• A Covid19 világjárvány megbetegedési és halálozási adatainak Fourier-analízise
  Feladatok:

1. 1. Irodalom áttekintése (idősorok Fourier-analízise, Fourier-analízis alkalmazása az epidemiológiában)
   2. Nyilvános adatbázisokban elérhető adatsorok szerkezetének megismerése
   3. Az analízisbe bevont adatok kijelölése és az analízisben használt eszközök kiválasztása
   4. A kiválasztott adatokon Fourier-analízis elvégzése
   5. Következtetések

• Mesterséges intelligencia módszerek alkalmazása egészségügyi adatokon vagy az orvosbiológiai jelfeldolgozásban
  Feladatok:

1. 1. Irodalom áttekintése (mesterséges intelligencia (MI) módszerek valamit azok egészségügyi alkalmazásai)
   2. Nyilvános adatbázisokból egészségügyi adatok/orvosbiológiai jel minták és az alkalmazott eszközök kiválasztása
   3. A kiválasztott adatok, jelek MI feldolgozása, klasszifikálása
   4. A kapott eredmények értékelése
   5. Következtetések

• Viselhető eszközök által rögzített vitális paraméterek analízise
  Feladatok:

1. 1. Irodalom áttekintése, a viselhető eszközök és az általuk leggyakrabban mért vitális paraméterek áttekintése
   2. A vitális paraméterek méréstechnikája
   3. Egy kiválasztott okos eszköz által szolgáltatott paraméterek áttekintése
   4. A kiválasztott vitális paraméterek analízisére használt algoritmusok áttekintése
   5. Egy kiválasztott kiértékelő algoritmus megvalósítása
   6. Az eredmények értékelése, következtetések.

Dr. Nagy Julianna
Témavezető által vállalt hallgatói létszám: 2 fő

• Case-mix rendszerek az egészségügyi ellátás finanszírozásában
• On-line várólisták, betegfogadási listák alkalmazása
• Ellátás-szervezés és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása
• On-line valósidejű rendszerek szerepe az egészségügyi ellátás finanszírozásának fejlesztésében
• Az eredményalapú finanszírozás alkalmazásnak módszerei, informatikai megoldásai
• Telemedicina finanszírozása
• Egészségügyi ellátás összetételének értékelése

Kalmár István
Témavezető által vállalt hallgatói létszám: 2 fő

• Betegellátási protokollok létrehozása, fejlesztése és implementálása az egészségügyi ellátórendszerben
  Feladatok:

1. 1. Betegellátás folyamatának magasszintű feltérképezése
   2. Hazai és nemzetközi kutatás elvégzése a betegellátási folyamatoptimalizálás előzményeinek, eredményeinek megismeréséhez
   3. Betegellátási, -gondozási protokoll(ok) kiválasztása és részletes tanulmányozása
   4. Betegellátási, – gondozási protokoll(ok) használata során végzett tevékenységek folyamatmodellezése
   5. Orvos-szakmai, rendszerszervezői szakmai tapasztalatok gyűjtése szakértők bevonásával
   6. Javaslattétel folyamatok optimalizálására
   7. Rendszerszervezői és informatikai támogatási lehetőségek feltérképezése, használatra, implementálásra vonatkozó javaslattétel
   8. Következtetések levonása

• Üzleti intelligencia (BI) alkalmazása az egészségügyben
  Feladatok:

1. 1. Üzleti intelligenciával (BI) kapcsolatos szakirodalmi áttekintés
   2. Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok (nem kizárólag egészségügyi!) gyűjtése, tanulmányozása
   3. Egészségügyi adatok keletkezésének és felhasználásának vizsgálata 
   4. Üzleti intelligencia (BI) egészségügyi alkalmazási lehetőségeinek feltérképezése
   5. Üzleti intelligencia (BI) megoldás tervezése egy kiválasztott témakörben
      • Üzleti igények feltérképezése (interjúk készítése egészségügyi szereplőkkel)
      • Adatelemzés elvégzése
      • Adatmodell tervezése
      • Irányítópultok (dashboardok) tervezése 
   6. Üzleti intelligencia (BI) megoldás létrehozása tervek alapján (opcionális)
   7. Megoldás bemutatása, következtetések levonása

• Betegadminisztrációs rendszerek helye a magyar egészségügyi ellátórendszerben
  Feladatok:

1. 1. Betegadminisztrációs rendszerek feladatainak, céljainak bemutatása
   2. Hazai és nemzetközi piac feltérképezése, jó gyakorlatok gyűjtése, tanulmányozása
   3. Betegadminisztrációs rendszerek szabályozása, elvárt működése 
   4. Betegadminisztrációs rendszerek és központi szoftvermegoldások (pl. EESZT, JIR, ÁTR stb.) kapcsolatának és fejlesztési lehetőségeinek feltérképezése
   5. Hazai egészségügyi informatikai ökoszisztéma továbbfejlesztési lehetőségeinek kutatása
   6. Következtetések levonása

Dr. Remete Gergő

• A Z generáció egészségügyi ellátásszervezéssel kapcsolatos elvárásai (avagy valóban az “instant get” uralkodik?)

Surján Cecília
A témavezető által vállalt hallgatói létszám: 3 fő

• A hallgató által javasolt saját témák a betegbiztonság, minőségmenedzsment terén

Dr.  Tóth Tamás
Témavezető által vállalt hallgatói létszám: 1 fő

• Saját, a hallgató által hozott téma

• Plazmacentrumok minőségbiztosítása
  Feladatok:

1. 1. Plazmafolyamatok áttekintése
   2. Jogszabályi és EU irányelvi követelmények megismerése => mitől gyógyszer a plazma? milyen szabályok vonatkoznak rá?
   3. Donor kiválasztási kritériumok megismerése
   4. Minőségbiztosítási folyamatok áttekintése,
   5. Javaslatok a folyamatok nyomonkövethetőségének elektronikus támogatására

• OGYÉI-val együttműködésben: OFF-LABEL (Indikáció túli) gyógyszerhasználat elemzésének lehetőségei
  Feladatok:

1. 1. Adatbázisfeldolgozás => adattisztítás: OGYÉI adatbázisban
   2. Adatelemzés: mely gyógyszereknél gyakori
   3. Új trendek elemzése
   4. Példa: Off label gyógyszeralkalmazás IVF során (Ovitrelle) alkalmazási vs. szakmai irányelv

• A MI lehetséges szerepe a gyógyszerinformáció feldolgozásában