Gyilkos szerelem

Liegner Nóra
2021.12.14.

A szerelem gyilkos árnya nem csak napjainkban, hanem évszázadokkal ezelőtt is megkeserítette az emberek örömét betegségek formájában. Szegényeket, gazdagokat, előkelőket ugyanúgy sújtott egy szörnyű kór, melyet ma szifilisz néven illetünk.

Mi is az a szifilisz tulajdonképpen?

A betegséget a Treponema pallidum nevű baktérium okozza. Ez egy nemibetegség, így szexuális kontaktussal képes terjedni, azonban fertőzött várandós nőről átterjedhet a magzatára is. Tünetei stádiumonként eltérőek.

1. stádium: 2 hét lappangási idő után jelentkezik, melynek jellemzője fájdalommentes, kemény fekély megjelenése a kórokozó behatolási területén (általában a külső nemiszervek környékén). Ez gyakran magától eltűnik, azonban a beteg fertőzőképes marad.
2. stádium: körülbelül 4-8 hét múlva jelentkezik. Erre az időszakra jellemzőek a test szerte megjelenő kiütések (a tenyéren, talpon és a nyálkahártyákon is), duzzadt nyirokcsomók, magas láz, máj gyulladás és neurológiai tünetek. Bizonyos idő elteltével ezek a tünetek is képesek spontán elmúlni, azonban a beteg továbbra is fertőzőképes.

Ezt általában egy olyan időszak követi, mely során a beteg nem mutat tüneteket. Ennek a tünetmentes időszaknak igen eltérő lehet a hossza személyenként. Van akinek csak pár hónapig, de van akinek évekig is eltart. A betegek többsége a 2. év végéig fertőző, később már nem (azonban a várandós anyukák a magzatukat továbbra is fertőzhetik).

3. stádium: gummák megjelenése (puha gyulladásos göbök), az erek károsodása – ami aorta tágulathoz és annak felszakadásához vezethet – és a neuroszifilisz (ez bármelyik stádiumban előjöhet). A neuroszifilisz súlyos tünetei között szerepel bénulás, ataxia (rossz mozgáskoordináció), beszédzavar, demencia, hallucinációk és megalománia. Napjainkban már antibiotikumokkal jól kezelhető a szifilisz.

Honnan ered a szifilisz?

Mikor a 15. század végén VIII. Károly francia király ostrom alá vette Nápolyt, a nápolyiak biológiai hadviseléssel válaszoltak. Kiküldték a városból az ostromlók közé az éjjeli pillangóikat, akiket a sereg örömmel fogadott. 1495 februárjában végül a francia sereg bevette Nápolyt, azonban hamarosan különös tünetek jelentkeztek a katonákon. A testüket ellepték a fekélyek. A szifilisz olyannyira megrendítette a francia sereget, hogy kénytelenek lettek visszavonulni, a szifilisz pedig vonult haza a katonákkal együtt. A kór gyorsan szétterjedt egész Európában és mindenki a saját szomszédját hibáztatta érte. A franciák nápolyibetegség néven illették, Itáliában, német nyelvterületeken és Angliában franciakórnak, Németalföldön spanyolbetegségnek, Oroszországban lengyelkórnak, magyarul pedig franckórnak, francúzbetegségnek és rossebnek nevezték.

Ezt az időszakot nem sokkal megelőzve történt valami, ami egész Európát (később az egész világot) felbolygatta. 1493-ban Kolumbusz Kristóf hazatért Amerikából és a legénysége magával hozott egy eddig ismeretlen kórt is. Korabeli orvosok leírtak egy betegséget, amely a Nina és Pinta személyzetét sújtotta az indiánokkal történt érintkezés után. „Korábban soha nem látott és le nem írt nyavalya”-ként hivatkoztak rá, és a hazatérők azt állították, hogy az indiánok ismerik a kórt. Ezek a leírások támasztják alá azt a hipotézist, miszerint a szifilisz kórokozóját Kolumbusz expedíciójának legénysége és az ezt követő hódítók hozták be Európába Amerikából. A Dominikai Köztársaság területén talált, a 8. századból származó szifilisz fertőzésre utaló csontleletek pedig bizonyítják, hogy a kór már régóta jelen volt Amerikában, mielőtt Európába került volna.

Híres szifilisz fertőzöttek:

A korabeli egyház Isten büntetésének látta a kórt, ennek ellenére több pápa is szenvedett e kórtól, mint például II. Gyula, X. Leo és a hírhedt Borgia pápa, VI. Sándor. Az egyház vezetésével elkezdődött a nem gyermeknemzést szolgáló nemi kapcsolatok tiltása, így a nemiségellenesség Európa-szerte erkölcsi paranccsá vált (habár a felső rétegek a legkevésbé sem tartották ezt be). Az európai arisztokrácia köreiben is sebesen terjedt a szifilisz, így nem meglepő, hogy az angolok royal pox, illetve udvari kór néven is illették. Feltételezhetően maga VIII. Károly is megbetegedett Nápoly ostrománál (habár nem ebbe halt bele, hanem abba, hogy erősen bevágta a homlokát egy alacsony szemöldökkőbe). Feltételezhetően szifilisz fertőzött volt még I. Ferenc (VIII. Károly utóda), VIII. Henrik angol király, Rettegett Iván orosz cár, XIV. és XV. Lajos is, azonban nem mindben lehetünk teljesen biztosak, hiszen a szifilisz diagnózisa meglehetősen stigmatizáló volt, így gyakran fogták rá politikai, dinasztikus ellenfelekre. További híres vezetők még, akik fertőzöttek voltak Al Capone és Lenin is.

A történelem során nagyon sok költő, író és képzőművész is szenvedett a kórban, mint például Charles Baudelaire, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Edouard Monet, Paul Gauguin Henri de Toulouse-Lautrec, Van Gogh, Ady Endre és Munkácsy Mihály. Beethoven is mutatott szifiliszre utaló jeleket és Schubert is megfertőződött vele.

A kondom eredete…

Gabriele Falloppio De morbo gallico címen írt egy tanulmányt a szifiliszről, melyben a kór tüneteit, a korabeli gyógyítási módszereket és megelőzési ötleteit írja le. Tanulmányt is végzett egyik megelőzési ötletéről. 1100 önkéntes húzott lenvászon zacskót a péniszére közösülés előtt. Ezeket a zacskókat előtte só és gyógyfüvek keverékébe vagy tejbe mártották. Falloppio saját leírása szerint egy esetben sem történt fertőződés. Ez után a kísérlet után tartjuk Falloppiot a kondom feltalálójának. A mai kondomok valóban nagyfokú védelmet nyújtanak a szexuális úton terjedő betegségek ellen, így a szifilisz megelőzésének ez egy igen fontos módja.

Terápiás próbálkozások a történelem folyamán:

A szifilisz roppant gyorsan terjedt szét egész Európában és széleskörű rémület övezte. Az emberek kétségbeesetten próbáltak gyógymódot találni rá, azonban némelyik gyógykezelés csaknem olyan rémes volt, mint maga a kór. Az egyik módszer szerint, a szintén Amerikából Európába hozott guajakfa reszelékét, kivonatát szedték be vagy vitték fel a bőrre (nem volt túl hatásos). Egy másik elterjedt terápia a higanykezelés volt. Legtöbbször kenőcsként alkalmazták és hőkezeléssel kombinálták (a beteget egy felhevített kádba zárták, amibe bele is halhatott, ha a keringése felmondta a szolgálatot). A higanyt tablettaként és gőzét belélegezve is alkalmazták, amit végül csak a 20. század elején hagytak abba (előtte nem voltak tisztában a higany roppant mérgező voltával). Az éveken át higanykezelésben részesült betegek haja és fogaik kihullottak, tönkrement a központi idegrendszerük és károsodtak a belső szerveik. Végül 1909-ben Paul Ehrlich német immunológus és Szahacsiro Hata japán mikrobiológus kifejlesztette a Salvarsant, ami az első igazán hatásos gyógymódnak bizonyult.

A szifilisz egy roppan súlyos betegség, ami több mint 400 éven át szedte áldozatait Európa szerte. Teljesen felbolygatta az emberek életét és jelentős hatással volt a művészetre és a mindennapi szokásainkra. Hosszú évszázadok után, tele sikertelen terápiás próbálkozásokkal, végül megtalálták az ellenszerét, a betegség azonban napjainkban is közöttünk ólálkodik.

Források:

• Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek
• Spirochaeta baktériumok (Ostorházi Eszter előadása)