Érik a meggy, a szilva és a dinnye, a forróság rekkenő odakint. Nyár van. És öröm és boldogság, hogy együtt vagyunk, és sokan vagyunk, még így, a nyaralások idején is! Ma úgy határoztunk, hogy „csak úgy csevegünk”. Önmagunkról, a megélt tapasztalatokról, a jóról és a kevésbé jóról. Hol örömmel, hol könnyekkel küzdve… kihasználva azt az élettapasztalatot, ami már megtalált, amit át lehet adni, ami ettől lesz tanács a másiknak…
És amikor elköszönünk egymástól, alig várva a következő találkozót, látni a szemekből, hogy feltöltődtünk, hogy a félelmeket, a kellemetlent elengedtük, hogy az újak immár megnyugodtak, s hogy gazdagodtunk. Egymással, egymástól, egymásért.
