A szervezeti egységek saját filmjeire vonatkozó szabályok 

Az egyetem bármely egysége készíthet saját filmeket, ha azok terveit előzetesen a Kommunikációs Igazgatóság jóváhagyta. A film tervezett témáját, célcsoportját, a közzététel helyét a film@semmelweis-univ.hu címre kell megküldeni a forgatás, vagy külső partnerrel megvalósuló forgatás esetén a szerződéskötés előtt. A Kommunikációs Igazgatóság 3 munkanapon belül dönt arról, hogy a filmet leforgatja vagy az egység saját hatáskörébe utalja a készítést. Utóbbi esetben az egység a Kommunikációs Igazgatóság filmkészítésre vonatkozó alábbi iránymutatásait, valamint az egyetemi Arculati Kézikönyv előírásait köteles követni.

ENGEDÉLYEZTETÉS

Az elkészült filmet a Marketing és Kommunikációs Főigazgatóságnak jóváhagyásra meg kell küldeni szintén a film@semmelweis-univ.hu e-mail címre. A főigazgatóság 5 munkanapon belül megvizsgálja a filmet tartalmi, arculati és filmtechnikai szempontból, és vagy jóváhagyja azt, vagy módosításokat kér azon. Videó film csak a végleges jóváhagyás után tehető közzé. A közzététel történhet a szervezeti egység saját videómegosztó felületén, vagy amennyiben a Marketing és Kommunikációs Főigazgatóság úgy dönt, az egyetem központi YouTube csatornáján is. A kizárólag az egyetem oktatási és kutatási tevékenységének keretében, zárt, belső felületen felhasznált, vagy kizárólag szakmai célra, nem laikusoknak szánt videók készítése mentesül a fent leírt engedélyeztetési folyamatok alól és automatikusan saját hatáskörben elkészíthetők.

Útmutató bemutatkozó film összeállításához

PRESZTÍZS ÉS ÜZENETEK

A Semmelweis Egyetem, vagy az egyetemhez tartozó szervezeti egység nevével közzétett filmek képi világának és tartalmának tükröznie kell az intézmény presztízsét. Tartalom szempontjából a szakmai irányelvek mellett a kommunikációs szabályzat és az egyetem etikai kódexe, míg vizuális szempontból az egyetem arculati kézikönyve és az alábbi útmutató az iránymutató.

 

MIT? KINEK? HOGYAN?

Ahhoz, hogy filmünk elérje a célját, fontos meghatároznunk, hogy pontosan mit és kinek akarunk üzenni a filmünkkel. Be kell azonosítanunk a közönséget, akinek szánjuk az üzenetet (ez a célcsoport meghatározás) és a közönségünk ismérvei alapján dönthetünk a film stílusáról, nyelvezetéről, hosszáról, közzétételi helyéről, stb..

  • Fontos kérdés, hogy milyen korosztálynak készül a film (pl. 16-20 éves, vagy 30+-os, esetleg szenior korosztálynak)?
  • Az adott célcsoport milyen előzetes ismeretekkel rendelkezik a témáról:
    • a témát alaposan ismerő szakemberek
    • a témát nem teljesen ismerők, de szakemberek
    • laikus közönség
  • Milyen egyéb jellemzője van a célcsoportomnak? (pl. betegek vagy hozzátartozók, hallgatók, felvételizők vagy szülők, munkatársak, partnerek, érdeklődő lakosság, újságírók, stb.)

A célcsoportunk egy-egy tipikus tagját, ha magunk elé képzeljük, akkor ez alapján meg tudjuk határozni, hogy hogyan, milyen formában juttathatjuk el leghatékonyabban az üzenetet:

  • Milyen nyelvezetre és vizuális eszközökre van ahhoz szükség, hogy a célcsoportunkat elérjük, és ők a mondandónkat befogadják.
  • Hol fogják megnézni ezt a filmet? (pl. a világhálón bárki által elérhetően, vagy egy szakmai konferencián szűk körben, stb.)
  • Mi az a hossz, amit ez a korosztály képes befogadni?

A film tervezése során – akkor is, ha külsős partnert bízunk meg – határozzuk meg a célcsoport és az elérendő cél alapján a stílust, a kulcsüzeneteket is. Például:

Toborzó film esetén fiatalos, lendületes filmet szeretnénk, ami lehet színes és vidám; a kulcsüzenetek: szakmailag vezető szerep hangsúlyozása (professzionalitás), tradíció és innováció találkozása, nemzetközi szint, elmélet és gyakorlat összhangja, remek hallgatói élet (szabadidő, sport, szórakozás);  fontos helyszínek: …; megszólalók: vezetők, hallgatók vagy csak narrátor lesz-e, ha igen, ki? Ki fogja a filmet jóváhagyni (tudjuk-e az ő elvárásait?).

 

A TERVEZÉS

Ha már tudjuk, hogy kinek és hogyan akarjuk a filmet forgatni, akkor lépésről lépésre meg kell tervezni, hogy milyen legyen a film. Nem érdemes tervezés nélkül belevágni a forgatásba, mert sokkal több utólagos munkát eredményez, ha vágáskor derül ki, hogy hiányoznak bizonyos képek, amik viszont vizuálisan alátámasztanák a mondanivalónkat. Az írott terv, azaz a forgatókönyv akkor is szükséges és hasznos, ha nem mi magunk forgatunk, hanem egy szolgáltató partnert bízunk meg a film elkészítésével.

Tartalom és kép egysége

A tartalmi üzenetünkkel a látványnak, azaz a forgatott képeknek is összhangban kell lenniük. Ennek érdekében olyan filmfelvételeket készítsünk, ahol csak azt mutatjuk meg, ami segíti az adott tartalom megértését, célszerű elkerülni minden egyéb, a felvétel szempontjából irreleváns környezeti elem rögzítését. Tiszta kompozíciókra törekedjünk. Ez mind tartalmi, mind esztétikai szempontból vezetni fogja a filmünket.

A Forgatókönyv

Írjunk forgatókönyvet a forgatáshoz! Ez tulajdonképpen egy táblázat, amelynek bonyolultsága a konkrét produkciótól függ. A legegyszerűbb változata két részre oszlik: a táblázat egyik oszlopába kerül az üzenet, azaz a mondanivaló. Ez lehet az interjúban elhangzó szöveg témája vagy akár a szó szerinti narráció is. A másik oszlopba a képi megvalósítás módja, vagyis az hogy pontosan mit fogunk látni, miközben elhangzik az adott szöveg (ide jöhet a képen megjelenő felirat is, de ez akár önálló, harmadik oszlop is lehet). Itt, a második oszlopban érdemes megjeleníteni a képkivágásokat, kameramozgásokat a vágópontokat és esetleg a vágás típusát is. Erre az útmutató végén mutatunk egy példát.

 

A MEGSZÓLALÓK

Ha a filmünkben vannak megszólalók, akkor előzetesen készítsük fel őket a szereplésre.  Előzetesen beszéljük át a témát, hogy a spontán válaszokban minden olyan fontos kulcsüzenet elhangozzon, amit szeretnénk a filmben megjeleníteni. Ha a beszélőnknek előre megírt szövege van, akkor érdemes a kamera mellől nagy méretben kinyomtatott papírokkal, mint „súgógéppel” segíteni a szereplést. A szöveget először kamerán kívül próbáljuk el többször is. Sokszor apró részleteken múlik, hogy egy-egy felvétel milyen hatást ér el, mennyire képes fenntartani a figyelmet. Előzetesen egyeztessük a megszólalók, szereplők ruháját (köpenyben, vagy öltönyben, esetleg hétköznapi ruhában, kell-e megjelenni). Érdemes tudatosítani, hogy a kamera a szabad szemmel néha nem is érzékelhető részletekre ráerősít, felnagyítja, kihangsúlyozza azokat (gyűrődés, szakadás, kigombolódott ing, felálló hajtincs, stb.), így az eredeti üzenet hatása csökken, más irányba terelődik a nézői figyelem. Ezek figyelése a forgatócsoport felelőssége is (ne utólag, a vágáskor vegyük csak észre). Ruhaválasztás esetében érdemes kerülni a vibráló mintájú, „zsizsegő” textúrájú (csíkos, cikkcakkos, aprómintás) ruhadarabokat. Fontos, hogy ne viseljenek szereplőink feliratos ruhadarabokat (kivéve egyetemi feliratok), különösen kerüljük a különböző cégek logóit, nevét megjelenítő ruhadarabokra, törekedjünk a reklámmentességre. Az arc esetében pedig a felvétel előtt főként a homlok, orrnyereg körül egy papír zsebkendővel vagy púder puffnival tüntessük el a fényességet, izzadtságot.

 

A HELYSZÍNVÁLASZTÁS

Keressünk, olyan helyszínt, illetve helyszíneket a forgatásokhoz, amelyek összhangban állnak filmünk mondanivalójával és a célközönség érdeklődésével. Legyen szempont, hogy a helyszínünkön milyenek a fényviszonyok, a hanghatások, mennyire forgalmas az adott hely.  

Ha külső helyszínt választunk, ügyeljünk rá hogy csendes, forgalomtól távol eső terület legyen, amennyiben ott a megszólalónk beszél is, vagy bármilyen egyéb hasznos hangot is rögzítünk. Figyeljünk az oda nem illő, zavaró környezeti elemekre, például konténerre, kukára, rossz állapotú épületekre, lemálló falrészre stb. Ne feledjük, hogy cél a tiszta kompozíció létrehozása, tehát mielőtt elindítjuk a felvételt ügyeljünk rá, hogy a háttérbe ne kerüljenek zavaró, oda nem illő elemek.

Belső térben szintén figyeljünk arra, hogy a megszólaló háttere, illetve az egész képi kompozícióba eső látótér rendezett legyen, a zavaró, nem esztétikus elemeket ne vegyük be a képbe (tegyük arrébb, vagy a beszélő álljon arrébb). Belső térben a hangfelvételt illetően könnyebb dolgunk van, nagyobb eséllyel könnyebben találunk csendes helyet, de a beszűrődő zajokra így is figyelni kell (pl. háttérbeszélgetések). A hangfelvétel szempontjából beltéren a visszahang jelenthet problémát, ilyenkor keressünk másik helyszínt.

 

VILÁGOSÍTÁS

A filmezett tér illetve téma, tárgy, megszólaló helyes megvilágosítása (a fény iránya, mértéke, színe) kulcskérdés a filmfelvételek készítése során, ez adja meg a film alaphangulatát. A megszólaló/beszélő mindig a legnagyobb fényirány felé nézzen. Interjúk esetében az alany a fényforrással szemben álljon, így az arca jól látszik, nem lesz túl sötét és árnyékok sem fognak rajta megjelenni.

A szereplőnk a háttérfaltól legalább 1-2 méter távolságra álljon, részben a vetődő árnyékok miatt, részben mert  így tudjuk érzékeltetni az alany mögötti a teret, ami sokkal szebb, teltebb kompozíciót eredményez.

Ügyeljünk arra, hogy ne a kamerának szemből, az interjúalany háta mögül érkezzen a fény. Noha egy ablak jól is mutathat a háttérben, ügyeljünk rá, hogy általában a kinti fény sokkal erősebb, mint a benti, ezért ha az ablakot helyesen akarjuk exponálni (azaz el akarjuk kerülni, hogy ’kiégjen’ az ablak), erős lámpákra lesz szükségünk, hogy az ablak előtt álló szereplőnket megfelelő erőséggel tudjuk megvilágítani. Ha nem rendelkezünk megfelelő eszközökkel, inkább kerüljük az ablakokat, mint hátteret.

Hátulról érkező fényben csak a körvonalak rajzolódnak ki

Ha tudunk, használjunk hátsó, úgynevezett rajzoló fényeket, vagyis világítsuk meg a megszólalót hátulról, vagy állítsuk be az adott fényforrásokhoz képest úgy, hogy ezek szépen kirajzolják a beszélőt.

A megszólaló nézési iránya a főfény iránya legyen, közvetlenül a kamerát és a megszólalót összekötő képzeletbeli vonal mellett, a kamera jobb vagy bal oldalára irányuljon, a beszélő számára az előnyösebb profil választásával. Interjú szituációban a beszélő ne nézzen közvetlenül a kamerába, hanem tartsa a szemkontaktust az interjú készítővel. Azonban ha a beszélő kulcsfontosságú felhívást tesz (ez az úgynevezett „call to action” mondat), akkor jobb, ha a nézőnek címezve, direkt a kamerába mondja azt el.

 

KÉPKIVÁGÁS

A különböző képkivágások, más néven plánok használata kulcsfontosságú egy film elkészítésében. A plánok rendszere a következőképpen épül fel (lásd illusztráció):

  • nagytotál: A kép szereplője egész alakban látszik a képen, a képkivágás nagyobb, mint hogy szereplőnk azt kitöltse, és a körülötte lévő környezet is látjuk.
  • kistotál: A kép szereplőjét egészalakban látjuk a képen, úgy, hogy a képet szereplőnk kitölti.
  • amerikai plán: A kép szereplőjét combközépig mutatjuk.
  • bőszekond: A kép szereplőjét deréktól felfelé mutatjuk.
  • szűkszekond: A kép szereplőjét melltől felfelé mutatjuk.
  • premier plán: A szereplő arcát mutatjuk álltól fejbúbig.
  • szuper közeli: Egy kiemelt részletet, például csak a szemeket mutatjuk.

Lássuk hogy néz ki mindez mozgóképen!

 

A megszólalók szűkszekondban vagy bőszekondban vezessék fel a tartalmat. Érdemes egy interjút eleve több plánból (képkivágásból) felvenni. Törekedjünk rá, hogy a két képkivágás között legalább egy plánnyi különbség legyen. Például ha a beszélőt szűkszekondban (közelről) mutatjuk, a másik kamerával amerikai plánt (távolabbról) vegyünk.

Fontos, hogy ne ugyanonnan vegyük a két beállítást, mert vágáskor a két képpel olyan élményt hozunk létre, mintha átmenet nélkül hirtelen ráközelítenénk vagy eltávolodnánk felvételünk tárgyától, ez pedig ugráló hatást kelt. Próbáljuk meg kb. 30 fokos szög különbséggel elkészíteni a két felvételt.

Ha van két felvevőeszközünk a helyzet egyszerű, viszont ha csak egy eszközünk van, és tudjuk pontosan miről fog beszélni riportalanyunk, akkor a tartalmat részekre bonthatjuk és egymás után rögzíthetjük plánváltásokkal filmünk egyes részeit. Ha az interjú szabadabban készül, érdemes kétszer rögzíteni különböző plánokban.

A rövidebb felvételeket, ha nem túl megterhelő, érdemes két-három képkivágásban felvenni, hogy a vágásnál legyen mozgásterünk a különböző képméretek között. Itt arra érdemes figyelni, hogy a felvételi idő során ne változzanak túl nagyot a külső körülmények (fényviszonyok, külső hanghatások, a hangfelvételi szint).

 

VÁGÓKÉPEK

Érdemes a filmünkhöz úgynevezett vágóképeket forgatni, amelyek színesítik, illusztrálják és képileg is megerősítik a mondanivalónkat. Vágóképek során rögzíthetünk hangokat (atmoszféra), azonban ezeknek a képsoroknak nem a hang a lényege. Használhatjuk például egy hosszabb interjú alkalmával, amikor nem akarjuk folyamatosan csak a megszólalót mutatni. Ilyenkor a vágás során a beszélő által elmondottakat filmfelvételekkel támasztjuk alá, hangban pedig továbbra is az interjún felvett beszédhangot hallja a néző. Például, ha egy kutatásról beszél az interjúalany, akkor a filmünk elején őt magát látjuk, ahogyan beszél, majd a film hosszától függően néhány mondat, vagy pár perc után – ott ahol a szövegben is olyan a tartalom – magát a kutatólabort látjuk, ahol dolgoznak a kutatók, mutathatjuk a megszólalót is, ahogy mikroszkópba néz, felvesszük, ami a mikroszkópban látható, stb. majd visszavágunk a beszélőre.  

Előzetesen érdemes egy-két épületképet is készítenünk, amivel tudatosítjuk, konkretizáljuk a helyszínt (és amikor visszanézzük, kiderül, hogy használható-e a képsor). Ezek a képek a film dramaturgiájától függően kerülhetnek a film elejére, de szerepelhetnek egy-egy megszólalóra vágva vágóképként is. Ez a megoldás segít összekapcsolni a szereplő mondanivalóját annak helyszínével, és konkretizálja vagy éppen árnyalja azt.

 

FORGATÁSI ESZKÖZÖK

Forgatás kamerával

Professzionális kamerával érhetjük el a legjobb minőségű felvételeket. A kamera lehetőség szerint HD, 1920×1080 pixel MPEG4, 10-50 Mbit/sec 25p képfelvételi technikával rendelkezzen. Alkalmazott referenciaszint: -18 dBFS. A nagyobb pixelszámmal készülő anyagok szebbek, részletesebb képet eredményeznek.

Használjunk állványt, mert a kamera nehéz és érzékenyebb is lehet, mint egy mobiltelefon kamerája. A hangot külön rögzítsük vagy helyezzünk a kamerára külső mikrofont. Ha a képet és a hangot külön vesszük fel, akkor a felvétel elején érdemes tapsolnunk egyet (a klasszikus csapó szerepét tölti be), ez később megkönnyíti a kép és a hang összeillesztését. A visszhangos interjúhelyszíneket lehetőség szerint kerüljük.

A különböző fényforrások és fényviszonyok eltérő színű képet eredményeznek (kékesebb vagy sárgásabb színűt). Az egységes színű képek érdekében figyeljünk az úgynevezett fehéregyensúly (White Balance, azaz WB) helyes beállítására, hogy a felvételek színhelyesek legyenek. Általában megfelelő a fehéregyensúly automatikus beállítása, de ennek helyességét ellenőrizzük le a felvétel készítése előtt. Szintén jó megoldás az adott helyszín fényforrásának (nap, szénszálas izzó, fénycső stb.) megfelelő előzetes beállítási mód (preset) kiválasztása.

A fényérzékenység beállítását is érdemes ellenőrizni a gépen. Ez a gain (fényképezőgép esetén ISO) beállítása, amellyel úgy tudjuk szabályozni a kép expozícióját (mennyire sötét a kép), hogy más paramétereket (blende, záridő) ne kelljen állítanunk. Minél magasabb ISO (vagy gain) értéket állítunk, a kameránk szenzora annál érzékenyebb a fényre, tehát képünk világosabb lesz. Célszerű itt is az automatikus igazítást választani, mert túl magas érték esetén a képünk zajos lesz. A zajszint kezdete kamera és fényképezőgép típusonként eltérő, ezért érdemes tesztelni az adott kamerát mielőtt felvételeket készítenénk.

 

Forgatás telefonnal

A legújabb mobiltelefonokkal már nagyon jó minőségű képeket lehet rögzíteni. A telefonnal mindig vízszintesen, fektetve forgassunk, hiszen a közzétételi felületeink nagy része is ebben a formátumban jelenítik majd meg a filmünket (pl. a desktop monitorok, a YouTube, stb.). Ez alól csak a közösségi média felületeken történő „élőzés” és a stories-ba (történet) szánt tartalmak a kivételek. Állítsuk be legalább 1920 x 1080 felbontásúra a felvételt. Ha kézből veszünk fel, figyeljünk a stabilitásra, ne remegjen a kamera a kezünkben, ha tudjuk, rögzítsük a telefont.

 

VÁGÁS ÉS ZENE

A vágáshoz speciális videó vágóprogram használatára van szükség. Több lehetőség közül is választhatunk:

A közönség figyelmének megragadása és megtartása érdekében fontos, hogy már az első másodpercekben olyan információkat közöljünk figyelemfelhívó módon, hogy a néző az információs tömegben rászánja az idejét a filmünk végig nézésére, azaz meg akarja tudni, hogy miről szólhat egészében a videónk.

Zene

Kizárólag jogtiszta zenét és vágóképeket (nem saját képsorok esetén) használjunk. Ellenkező esetben a közösségi oldalak letiltják a felvételeket, és egyéb jogi következményei is lehetnek a „lopott” zenével és tartalommal publikált videóknak. Jogtisztán használható zenét díjmentesen a Youtube Audio Library-jéből érdemes letölteni, amihez egy Gmail vagy Youtube felhasználói fiókra van csupán szükség.

Ezen kívül létezik még jónéhány Creative Commons licenccel rendelkező zenéket gyűjtő oldal, a legnagyobb ezek közül a Free Music Archive.

A filmünk mondanivalójához, hangulatához igazított aláfestő zene ritmusára vágott képmontázsok hatásosabbak, a képi dramaturgiát is betartva (tartalmilag hangsúlyosabb/látványosabb képek hosszabb ideig, kevésbé hangsúlyos képek rövidebb ideig látszanak + ritmus). Helyenként narratív magyarázatokkal nagyon erőteljes hatást érhetünk el.

 

FELIRATOZÁS

A filmünkben feliratok használata segíthetik a megértést és befogadást, illetve a film végén illik feltüntetni az alkotókat és a felhasznált jogosultságokat.

Névinzertnek hívjuk azt, amikor a megszólaló nevét, beosztását, szakterületét stb. feliratban megjelenítjük (aszerint hogy az adott videóban mire van szükség). A névinzertek és egyéb feliratok során használjunk egységes, az egyetemi Arculati Kézikönyvnek  megfelelő betűtípust, és színeket, figyeljünk az egyéb arculati elemek betartására, a szöveg pontosságára, és egy adott szövegsor hierarchiájára (pl. a nevet nagyobb méretben szoktuk kiírni, mint a szakterületet, stb.) Tüntessük fel a szervezeti egység és az egyetem nevét is, ha saját megszólaló szerepel a filmben.  

Egyéb feliratok is segíthetik a – a film jellegétől függően – a megértést, és akár grafikai elemeket is használhatunk, ezek elhelyezésénél, kinézeténél és időzítésénél ügyeljünk az ergonómiára és a befogadhatóságra.

A feliratok, névinzertek elhelyezésénél fontos, hogy hagyjunk margókat a kép széleitől és különösen a kép alsó részére ne lógjon rá a felirat, hiszen a legtöbb lejátszó kontrollsávja (lejátszás, megállítás, hangerő gomb, stb.) ebbe a szakaszba esik. Ügyeljünk az időzítésre, a megjelenített felirat elolvasására elégséges időt hagyjunk, de túl sokáig se mutassuk azt.

A feliratozás során ne használjunk rövidítéseket. A kiírt tartalmak minden esetben legyenek szakmailag lektorálva.

 

TOVÁBBI ENGEDÉLYEK

A forgatásokhoz a legtöbb esetben engedélyekre van szükség. A forgatáshoz és a videó publikációjához is szerezzük be írásban az egyetem engedélyeit. Ha közterületen forgatnánk, fontos tudni, hogy nem készíthető el olyan felvétel, amin az azon látható személyek beazonosíthatóak, ha nem járultak külön hozzá a felvételen való szerepléshez. Ez alól a szabály alól csak a tömegrendezvények illetve a közszereplőkről készített felvételek jelentenek kivételt. Célszerű tehát a film összes szereplőjével beleegyező nyilatkozatot kitöltetni. Amennyiben a filmben kiskorú gyermek látható, szülői beleegyező nyilatkozat szükséges a felvételek elkészítéséhez.

 

KÖZZÉTÉTEL, UTÁNKÖVETÉS

Az elkészült videókat legtöbbször a közösségi média felületein publikáljuk. Ezek közül videók esetében a legfontosabb platform a Youtube. Ha azt szeretnénk, hogy videónkat sokan megtekintsék, érdemes néhány szabályt szem előtt tartanunk.

Címadás

Érdemes olyan címet választani, ami tartalmaz a videó tartalmára vonatkozó keresőbarát kulcsszót. Gondoljuk végig, hogy milyen kereső szavakat használhatnak azok, akiket ez a videó érdekelhet, illetve milyen kulcsszavakkal tudnánk a videót jellemezni. A címünk nem feltétlenül kell, hogy rövid legyen. A jó címválasztással és leírással (lásd később) nemcsak a Youtube-on, hanem a Google keresőjében is nagyobb találati arányt érhetünk el. Hogy mi lehet ilyen kulcsszó az adott témával kapcsolatban, azt akár erre alkalmas szoftverekkel, úgynevezett kulcsszó kutatókkal leellenőrizhetjük. Ilyen például a keywordtool, vagy a google keyword planner. Praktikus, ha feltöltés előtt a kulcsszavakat tartalmazó cím már a fájlnévben is szerepel.

A videó tartalmának leírása

A videónk tartalmi leírása lényegre törő, a célközönség számára érthető módon megfogalmazott legyen, azonban tartalmazzon minél több lehetséges kereső- vagy más néven kulcsszót. A leírásunkat nemcsak emberek fogják olvasni (sőt), hanem a különböző keresőprogramok információgyűjtő robotjai is. A szöveg első 125 karaktere a Youtube-on különös jelentőséggel bír, hiszen a keresőkben ez a kattintás nélkül is látszó tartalom, ezért ez olyan legyen, amitől az olvasó kedvet kap a videóra kattintáshoz.

Címkék

A videókhoz címkéket vagy másnéven tageket is adhatunk. Ezek kulcsszavak, melyek jobban kereshetővé teszik az adott videót. Érdemes a lehető legtöbb releváns, a videó tartalmára vonatkozó címkét megadni.

Indexkép

Egy jól megválasztott borítókép, vagy más néven indexkép nagyban tudja növelni a kattintásszámot (azaz, hogy elindítsák a videónkat). Érdemes nem a YouTube-ra bízni a választást (a filmünk valamely képét fogja felkínálni).  A legjobb választás, ha a filmünkből vágóprogram segítségével kifényképezzük a legfigyelemfelkeltőbb, vagy a témára legjellemzőbb képet és azt használjuk indexképként. Ha van jártasságunk valamilyen fényképszerkesztő program használatában, külön felirattal is elláthatjuk a képet feltöltés előtt, amiben a videó rövid címe is szerepelhet. Ha valamilyen azonos témájú filmsorozatot készítünk, akkor érdemes az indexképeket is azonos stílusban elkészíteni a sorozat egy-egy videójához.

Zárókép használata

A videó végére záróképet (end screen) választhatunk, amelyen segítségével ösztönözhetjük a nézőket, hogy más videóinkat is megtekintsék.

Beállítható így például:

  • Legutóbbi feltöltés
  • Videó vagy lejátszási lista
  • Feliratkozás: saját csatornádra tudnak feliratkozni
  • Csatorna ajánló
  • Link a weboldaladra

 

MELLÉKLET:

FORGATÓKÖNYV MINTA

Forgatókönyv minta: Babaápolás 2. – Köldökcsonk ápolása

TARTALOM KÉP

Két mondat bevezetőként arról, hogy miért szükséges a köldökcsonk ápolás: szerves bomló anyag, amit tisztán kell tartani.

 

Az első 2-3 bevezető mondatot a szakértő a kamerába nézve mondja, közeli kép róla, kb. deréktól felfelé mutatjuk a beszélőt (bőszekond), valamennyit látunk a környezetből. Előtérben eszközök (nem túl nagy előtér) háttér kis mélységélesség (a hátteret elkenjük, életlené tesszük). Névfelirat (névinzert):
Példa Veronika,
köldökcsonkápoló szakértő
szervezeti egység neve,
Semmelweis Egyetem

Szükséges eszközök bemutatása
(alkohol, gézlap)

Az eszközök egy asztalon a felsorolásnak megfelelően jelennek meg úgy, hogy az egyes tárgyak megjelenéséről fotókat készítünk, majd ezek videóvá való összefűzésével un.: stopmotion animációt készítünk.  Fix, totál felülről nagy mélységélesség (minden éles a képen)*.

A folyamat, ahogy tisztítani kell
(nagyon röviden, de lépésről lépésre)

A kamera szakértő keze mellől veszik a képet, nézésirány megegyezik a gondozóéval (kézközeli). Végig ebben a plánban (képkivágás) maradunk, majd a folyamat végén átváltunk a baba háta mögé a szakértő amerikai totáljára előtérben a babával.

Még néhány fontos információ: milyen gyakran kell tisztítani, menyi idő múlva szárad le, mikor van gond (piros csík), ép bőrhöz ne érjen az alkohol, előbb köldöktisztítás, utána pelenkázás

Az előbbi amerikai totál képével indítunk, ezt váltogatjuk egy kisszekondal (30 fok)*. Ha valódi baba a szereplőnk, róla is bevághatunk egy-egy közelibb és távolibb képet, ha nem, akkor marad az említett két plán

 

Kresalek Dávid, Sági Zenina 
Illusztrációk: Kresalek Dávid