Szerkesztő: Bánovics Zsófi
Ha meghalljuk azt, hogy Deák tér vagy esetleg Erzsébet tér, rögtön a kedvelt közösségi térre gondolunk, ami számtalan bulizós este elindítójaként vagy akár bulik helyszínéül is szolgál. Ez természetesen nem mindig volt így, hiszen az 1990-es években egészen más jelentőséggel bírt a tér, mint manapság. Azt például tudtad, hogy a füvesített rész, amin annyira szerettek iszogatni (természetesen kizárólag alkoholmentes italokat) a barátaiddal, eredetileg egy akkori új Nemzeti Színház helyszíne lett volna? (Egy kis háttértörténelem: 1964-ben felrobbantották a régi Nemzeti Színházat, ami a Blaha Lujza téren állt, ezután pedig évtizedekig nem is létezett nemzeti színházunk)
Tehát ide szánták az új színházat, majd végül mégis úgy döntöttek, hogy inkább máshol helyezik el az épületet. Így született meg tehát a pesti belváros egyébként legnagyobb zöld területe, ami akár pozitív dolog is lehetne, de szerintem jó eséllyel mindenki tisztában van azzal, hogy egy-egy jóra sikerült péntek vagy szombat estén mi is történik ezen a helyen, és így ez a tény már jócskán veszít is a varázsából. Na de kanyarodjunk is vissza a gyökerekhez, mert nem ártana tudni, kiről is nevezték el az Erzsébet teret. Erzsébet, ismertebb nevén Sissi, I. Ferenc József felesége volt. A német földről származó Sissi fő tartózkodási helye kezdetben Bécs volt, de hazánkkal ellentétben nem igazán szívlelte az osztrák várost. A magyarokat azonban nagyon szerette, meg is tanulta nyelvünket, majd mikor őt és férjét Magyarország királynéjává és királyává koronázták, úgy emlékezett az eseményre, mint élete egyik legszebb ünnepségére. Erzsébet magyarok felé irányuló szeretete nem maradt viszonzatlan, ezt az is mutatja, hogy Budapesten nem egy helyen bukkan fel a neve, például a fent említett Erzsébet tér, az Erzsébet körút, vagy akár az Erzsébet-kilátó is az ő nevét viseli. Sissi korában még értelemszerűen nem állt ott a téren a közkedvelt óriáskerék, ám az azzal szemben levő kút, a Danubius kút már egészen 1883-óta megtalálható a téren. Az építész Ybl Miklós és a szobrász Feszler Leó munkájának négy szobra hazánk négy folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát ábrázolja.
A Deák téren található többek között egy evangélikus templom is, mégpedig Budapest legrégebbi evangélikus temploma, ami egyben a legnagyobb budapesti protestáns templom is. Innen indul a Deák Ferenc utca is, azaz a Fashion Street, amin valószínűleg már mindenki végigszenvedte magát legalább egyszer. A szerencsésebbek egy átlagos délutánon, a pechesebbek pedig karácsony tájt, ami a megszokottnál kétszer nagyobb és vehemensebb tömeget jelent, hiszen mindenki nagyon igyekszik a Vörösmarty térre, hogy egy pohár forralt borra vagy egy koszorúra költsék egyhavi fizetésüket.
Ha már megemlítjük a legnagyobb Pesti karácsonyi vásár legendás helyszínét (ami nem mellesleg helyet kap Európa 10 legszebb adventi vására között) , azt sem hagyhatjuk ki, hogy ez a térség a legnagyobb bérkocsiállomás volt hajdanán – az innen induló fiákerek és konflisok voltak a taxik elődjei. Vörösmarty Mihály szobra is itt található, ami annak idején közadakozásból jött létre. A talapzaton a Szózat egyik sora szerepel: „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar” – reméljük, ez mindenki számára ismert, ha esetleg nem, ajánljuk egy hetedikes irodalomkönyv sürgős felütését.
A Vörösmarty téren áthaladva pedig átsétálhatunk a Dunával párhuzamos Váci utcán, Pest egyik legrégebbi utcáján, mely 1899-ben alakult ki, és szintén egy populáris sétálóutca.
„A váci utcában mindig tavasz van. Magyarország legszebb utcája, hozzá nem hasonlítható a földkerekség egyetlen utcája sem.” (Krúdy Gyula, 1926) Az ugyan igaz, hogy Krúdy nem járta be a földkerekség összes utcáját, de azt hiszem így is nyugodt szívvel elhihetjük a megboldogult író szavait. Aki esetleg kételkedne bennük, bátran látogassa meg a Váci utcát, hátha ott még most is tavasz van.
Kiemelt kép forrása: http://budapestimages.com/termekcimke/deak-ferenc-ter/
Cikkben megjelent képek: https://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc_t%C3%A9r