William Murdoch, Abigail Sciuto, Lucian Blake, Jack Hodgins, dr. Temperance Brennan – sokaknak ismerősek lehetnek a fenti nevek. Néhányan talán azt is tudják, hogy kik ők, és hogy mi bennük a közös. Emberek százezreit szegezik a képernyőkhöz különböző bűnügyi sorozatok, amelyek állandó szereplője, néha főhőse is a bűnügyet tudományos oldalról szemlélő karakter, aki legyen bár orvos, tudós, antropológus, vagy labortechnikus; felfedezései, megállapításai nélkülözhetetlenek az adott ügy megoldásához. A sorozatokban mutatott kép után most nézzük, hogy a valóságban kik is azok az igazságügyi szakértők, és hogyan segítik a legkülönfélébb területeken a rendőrség munkáját. Cikkünkben most a botanikus szakértők kerülnek a középpontba, de szó lesz a többi ág képviselőiről is.
A Keleti pályaudvar közelében, a Rendőrmúzeum szomszédságában található a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ, ami a különböző szakterületeken tevékenykedő igazságügyi szakértők intézményesített bázisa. A szakértők foglalkoznak kábítószer-vizsgálattal, események fizikai rekonstrukciójával, holttesteket kolonizáló rovarokkal, gépjármű műszaki szakértéssel, anyagmaradványok kémiai összetételének vizsgálatával, illetve geológiai és növényi mintákkal is. A magas téglaépületbe az ott folyó tevékenységből adódóan nem egyszerű bejutni, a szakértők ugyanakkor szívesen mesélnek munkájuk publikus részeiről, szakmájuk szépségeiről. Az alábbi cikkhez a Fizikai és Kémiai Szakértői Intézet igazgatónőjével, Sándorné Kovács Judittal, és Balázs Tímea igazságügyi botanikus szakértővel beszélgettem.
Egy bűnügy felderítése összetett és nehéz feladat, még akkor is, ha a mi világunkban nem Agatha Christie-i szövevényességű esetek a leggyakoribbak. De ahhoz, hogy egy jogállamban elítéljenek valakit, szigorú jogszabályi rendelkezéseket kell betartani, kivizsgálni az indítékokat, lehetséges kapcsolatokat, gondosan gyűjteni és vizsgálni a bizonyítékokat, amelyek sokféleségét talán elképzelni se tudjuk. Bizonyíték lehet az ujjlenyomatokon, és DNS-mintán kívül egy textilszál, hajszál, a talajmaradvány, műanyag- és üvegdarabok, lepattogzott festék, és akár a ruházaton talált pollenek is. De persze nem mindegy, hogy honnan való az a talaj, vagy hogy kinek a ruhájából származik a textilszál, kinek a fegyveréből a golyó. Ezeket vizsgálják tudományos módszerekkel az igazságügyi szakértők.
Cikkünk főszereplői, az igazságügyi botanikus szakértők rendkívül sokféle bűnüggyel találkoznak, bár a legtöbb végül a mikroszkópoknál fut össze. A leggyakoribb a kábítószernövények vizsgálata. A beérkező mintákat szigorúan elzártan tárolják. A kábítószerügyekkel rajtuk kívül a kábítószer vizsgáló igazságügyi vegyészszakértők foglalkoznak.
Viszonylag gyakori a kenderültetvények felfedezése és felszámolása, ezeknél nagyjából évi húsz esetben hívják segítségül a botanikusokat, ilyenkor a rendőri akció részesei a szakértők, úgy is mondhatnánk, hogy helyszínelnek. Hétköznapi halandók számára talán kevésbé érdekes, de az eljárás szempontjából fontos információkat gyűjtenek, például hogy milyen növények alkotják az ültetvényt, hány tő és azok milyen korcsoportúak, valamint mintát is vesznek a későbbi vizsgálatokhoz. Itt néha elég a makroszkópos jellemzők megfigyelése is, mikroszkóp csak a származékok, vagy őrlemények vizsgálatához kell.
A botanikus szakértők foglalkoznak továbbá favizsgálattal, falopás vagy erdőkárosítás esetén, valamint akkor, ha fából készült nyílászárók szerepelnek egy esetnél. Ha mondjuk egy betörésnél felfeszítik az ablakot, az eszközön vagy a gyanúsított ruházatán fadarabkák maradhatnak vissza, amelyek összehasonlíthatók az ablakból vett mintával.
Vizsgálnak talajmintából származó növénymaradványokat, valamint végeznek helyszíni mintavételt növényzetből. A minták később összevethetők a gyanúsított gépjárművével, vagy ruhájával.
Botanikusok szolgáltattak bizonyítékot annál az ügynél is, amikor egy kertes házba betörtek, és bár a feltételezett elkövetőt menekülés közben elfogták, nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy a tett színhelyén járt. A betörő azonban nem gondolt arra, hogy a kerítésen átmászva beleakad pulóverébe a borostyán, később egy borókabokorban lapulva annak részei, majd még egy harmadik növény is, amelyek együttese már elég bizonyító erővel bírt ahhoz, hogy vádemelésre kerüljön a sor.
Galéria
A növényi mérgezéses ügyek viszonylag ritkábbak, és ezeket elsősorban a toxikológusok vizsgálják, a botanikus látókörébe csak akkor kerül, ha a metabolizmusba bekerülve a mérgezésért felelős anyag úgy átalakul, hogy nem bizonyítható minden kétséget kizárólag az eredete. Ilyenkor, ha a gyomortartalomból kinyerhető és vizsgálható a növényi anyag, akkor jöhet a metszetkészítés, ami talán annak idején értelmetlen dolognak tűnt azoknak a gyógyszerészhallgatóknak, akiket a növénytan gyakorlatokon ezzel szekíroztak, de itt megérthetővé válik a jelentősége. Ilyen ügy volt például egy gyilkossági kísérlet gyanúja, ahol egy hölgy ételébe került a tiszafa alkaloidja, amelynek levelét megtalálták a botmixerbe ragadva, a bűncselekmény elkövetésével a hölgy élettársát gyanúsították.
A fentiekből talán már látszik, hogy a sorozatok leginkább mozaikokat ragadnak ki a szakértők munkájából, a legalapvetőbb különbség azonban, hogy a valóságban ők nem elkövetőt fognak, hanem a bizonyítási láncolat egy részét adják az igazságszolgáltatás kezébe. Nem részesei a nyomozásnak, egy hivatalos megkeresést, kirendelést kapnak a nyomozó hatóságtól, amelyben konkrét kérdések vannak a bűnüggyel kapcsolatban, és ezekre szakértői vélemény formájában kell válaszolniuk. Talán meglepő lehet, de sokszor nem is tudják az egyes esetek végkifejletét, mint például a fenti botmixeres ügyben sem. A nyomozás további részéről csak akkor értesülnek, ha beidézik őket a tárgyalásra tanúskodni, ahol talán a legnagyobb kihívás, hogy szakmailag korrekt és alapos, de ugyanakkor közérthető véleményt tudjanak megfogalmazni. A mellékes információk hiánya segíti a pártatlanságot, ugyanis fontos, hogy az elfogultságnak a gyanúja se merüljön fel. Aki tehát ezt a pályát választja, ne számítson arra, hogy pisztollyal kell rohangálnia, vagy briliáns következtetései nyomán egész bűnszervezetek kerülnek rács mögé. Ha valaki erre vágyik, valószínűleg nem ez a legmegfelelőbb út a számára. Ugyanakkor munkájuk eredménye perdöntő is lehet, mint például abban az emberölési ügyben, ahol egy fanyelű eszközzel bántalmazták az áldozatot, aki végül belehalt a sérüléseibe. A szakértők fadarabokat vizsgáltak a ruházatán és ezeket hasonlították össze az eszköz megmaradt darabjaival. A kérdés egyrészt az volt, hogy származhatnak-e a fadarabok az eszközből, valamint hogy az eszköz széttört darabjai valaha egy tárgyat képeztek-e. Az évgyűrűk lefutásának megfigyelésével megállapítható volt, hogy a gyilkos szerszám egyetlen ágból kivágott eszköznyél volt, és ennek darabjai voltak az áldozat ruháján is. A gyanúsítottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádjával jogerősen elítélték.
A sorozatokhoz képest, ahol néha pár óra alatt születnek meg az eredmények, a szakértők munkája általában időigényesebb. A szakértői vizsgálatra rendszerint 60 nap a határidő, de persze vannak kiemelt, sürgős ügyek (pl.: ha a gyanúsított előzetesben van), ahol néhány nap, vagy akár órák alatt kell véleményt közölniük.
Műszerek tekintetében a botanikus szakértőknél a már emlegetett fénymikroszkóp a leggyakrabban használt eszköz, de például gombaspórák vizsgálatánál elektronmikroszkópra is szükség lehet. A kábítószereket és az egyéb nyomokat vizsgáló vegyészek számára rendelkezésre állnak a modern kromatográfiás és spektroszkópiás eljárások. Mindegyik eset egyedi, a megoldásukhoz sok esetben egy alkalmazott mini kutatás szükséges, mely során a műszeres vizsgálatok illetve mintavételi eljárások optimalizálása zajlik.
Ha sorozatbeli megbeszélések nincsenek is a valóságban, azért a különböző szakterületek közötti kommunikáció nagyon fontos. A szakértők tartanak oktatásokat is rendőrök számára, főleg a bűnügyi technikusoknak, akik a helyszínelő munkát végzik. Lényeges ugyanis, hogy ők megfelelő sorrendben és módon rögzítsék a nyomokat, hogy azokkal később a szakértők dolgozni tudjanak. Például talajmintát üvegbe kell tenni, de a növényt papírba; valamint nem szabad, hogy érintkezzenek, vagy sérüljenek a bűnjelek. A DNS-mintavevő eszközöket például könnyű óvatlanul beszennyezni. A másik kihívás, hogy egyáltalán észrevegyék, hogy adott esetben a növény is lehet bűnjel, mondjuk egy cipőtalpba ragadt mag, amelyből sok szóródott szét a helyszínen.
Fontosak a nemzetközi kapcsolatok is, az NSZKK része egy európai szakértői közösségnek, a taglaborokkal való szakmai kapcsolattartás a mindennapokban is megnyilvánul: egy védett levelezőrendszeren zajlik a konzultáció, futnak körbe a szakkérdések. A szakértői közösség egységei a legkülönfélébb munkacsoportok, van pl. festék-, fegyver-, de textil-munkacsoport is. Rendszeresen tartanak konferenciákat, ahol bemutatják az érdekesebb ügyeket, workshopok által új módszereket ismerhetnek meg a szakértők, és mindig van tengerentúli résztvevő is: tavalyelőtt például egy FBI-os geológusnő vett részt a geológusok és botanikusok közös munkacsoportjának rendezvényén.
A nemzetközi kapcsolatok jelentőségét jelzi az az 1983-as olasz-magyar képrablási ügy, amikor hét festményt loptak el a Szépművészeti Múzeumból. A helyszínen egy olasz gyártmányú csavarhúzót és nemzetiszín kötéldarabokat találtak, ezért utánanéztek az összes, az adott időben Magyarországon tartózkodó olasz állampolgárnak. Egy lakásban talált faforgácsról a botanikus szakértő állapította meg, hogy a jellegzetes fából készült keretek része, amelyekből kivágták a képeket. Később egy, a Dunából kifogott zsákban megtalálták a vakkereteket és egy üvegvágót. A zsákról megállapították, hogy Olaszországban készült, a benne lévő növényi maradványokról pedig azt, hogy állatok takarmányozására használták, ez pedig további támpontot adott a nyomozóknak. Az elkövetőket végül elfogták, a képek visszakerültek a múzeumba, mindehhez jelentősen hozzájárult az igazságügyi szakértők munkája.
Ha valaki esetleg kedvet kapott volna, hogy ezen a területen dolgozzon, az a NSZKK honlapján tudja megnézni, hogy jelenleg milyen állásokat hirdetnek, és milyen előképzettség szükséges ezekhez. A státuszok száma viszonylag korlátozott. Általában mesterszintű természettudományi diploma kell a jelentkezéshez, de például gyógyszerészek – kiegészítő képzést követően – lehetnek kábítószervizsgáló vegyészszakértők, toxikológus szakértők, orvosok pedig igazságügyi orvosszakértők. A felvétel után 3 év jelöltség következik, amelynek végén megállapítják a jelölt alkalmasságát, valamint jogi vizsgát kell tenni, végül a jelölt ünnepélyes ceremónia keretében tesz esküt.