A Semmelweis Egyetem Szenátusa nyáron fogadta el a Térítési és Juttatási Szabályzat vonatkozó módosítását, így ettől a félévtől a hallgatók új elbírálás szerint részesülnek a tanulmányi ösztöndíjakban az egyetem minden karán. Tripolszky Bálinttal, a HÖK alelnökével arról beszélgettünk, milyen változásokkal jár az új rendszer.
Szinapszis: Korábban értesültünk róla, hogy ettől a félévtől kezdve kissé módosul az ösztöndíjrendszer. Kik jogosultak ettől a félévtől a tanulmányi ösztöndíjra?
Tripolszky Bálint: Igen, valóban életbe lépett a Szenátus által nyáron elfogadott Térítési és Juttatási Szabályzat (TJSz) tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó része is. Talán emlékeznek még az olvasók, hogy a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) múlt tavasszal készített egy felmérést, hogy milyen hallgatói igények vannak az ösztöndíjakkal kapcsolatban. A válaszok alapján arra törekedtünk, hogy a számítási mód átláthatóbb legyen, és inkább valamennyivel kevesebb hallgató, de magasabb összeget kapjon. Ezek fényében én úgy tartom, szerénység lenne azt mondani, hogy kissé módosult a rendszer. Bízom benne, hogy a hallgatók tetszését elnyeri, és végre megállapodhatunk egy elfogadható metódusban, amit az elkövetkező évek során nem kell jelentősen megváltoztatni. Természetesen továbbra is várjuk és kérjük az észrevételeket és javaslatokat, hiszen ha azok indokoltak, akkor készek vagyunk finomhangolni, újragondolni a problémás részeket.
Korábban küldünk Neptun-üzenetet, és az a 2,5 oldalnyi szabályzati rész sem befogadhatatlan reményeink szerint. Így mindenkit igyekeztünk időben informálni a változásokról. A jogosultak köre alapvetően törvény által szabályozott, ami sok korábbi problémát kiküszöböl, az az, hogy most azok is jogosultak lehetnek, akik kevesebb kreditet vesznek fel a mintatantervben számukra előírtnál. Egységesen 24 kredit felvétele a minimum elvárt a teljes összegű ösztöndíjhoz, de már akár 12 kredittől is lehet ösztöndíjat kapni. Mostantól a tárgyelhagyás sem önmagában kizáró tényező, csupán 1-es érdemjeggyel számít az átlagba, így aki néhány kreditnél többet nem teljesít, szinte biztos, hogy nem ér el elég magas átlagot.
Szembeötlő újdonság, hogy a korábbi 0,01 százados összegsávok helyett most egy táblázatban előre meghatározott 9 kategória egyikébe soroljuk be a jogosultakat. Most a korábbi számolgatások helyett elég megnézni a Neptun-rendszerben kiírt tanulmányi ösztöndíj átlagot, a felvett kreditszámot és a hamarosan kiküldésre kerülő táblázatot, amely karokra, szakokra és évfolyamokra lebontva mutatja az egyes kategóriákhoz tartozó minimum átlagot.
Sz.: Ez az új rendszer az egyetem minden karára érvényes, vagy vannak eltérések?
Tripolszky Bálint: Természetesen az egyetem minden hallgatójára ugyanaz a rendszer érvényes! A TJSz átdolgozásának éppen a karok közti különbségek megszüntetése volt a célja. Az új rendszer bevezetésével a tavaly előforduló kiugró eseteket is kiküszöböltük, így mindenki a saját évfolyamának teljesítményéhez mérten, de egyenlő díjazásban részesül a tanulmányi eredményeiért.
Sz.: Sok panasz érkezett arra, hogy a tanulmányi ösztöndíj nagyon kevés összeggel támogatja a kiemelkedően teljesítő hallgatókat. Ez az új elosztás segíteni fog ezen?
Tripolszky Bálint: Ez egy nehéz feladat. Igyekeztünk egy kompromisszumos megoldást találni ebben a kérdésben. A kimagasló hallgatókat a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj tudja magasabb összeggel díjazni. A tanulmányi ösztöndíjnak azonban, úgy hisszük, nem csak a „felső 1%-ot” kellene elérnie. A döntést az is nehezíti, hogy a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer mellett nehéz nagy biztonsággal kimondani, hogy aki négyest kapott biztosan kisebb a tudással rendelkezik, mint aki jelesre vizsgázott. Ezért nem gondoljuk, hogy a jelenleginél lehetne szűkebbre szabni az ösztöndíjban részesülők körét. Az évfolyam felső 2-5%-a most 50 000, a rákövetkező 8% pedig 33 200 Ft-ot fog havonta kapni. Ez jelentős változás a korábbi 25 000-30 000 forinthoz képest, ami fél éve járt hasonló átlagért.
Mint említettem korábban, mind az állam által kiutalt pénz, mind pedig az elosztására vonatkozó szabályok viszonylag szűk mozgásteret hagynak. Amit el tudok képzelni, hogy olyan egyetemeken, ahol magasabb összegekről beszélnek, vagy arányaiban kevesebb hallgató kap ösztöndíjat, vagy nagyobb különbségek vannak az összegekben. Ezen kívül a HÖK vezetésében teljes egyetértés van abban, hogy az állami pénzek elosztásánál prioritást kell élveznie a szociális ösztöndíjnak.
Sz.: Hogyan biztosítja az átláthatóságot a közéleti ösztöndíjak elbírálásában bevezetett teljesítésigazolás-rendszer?
Tripolszky Bálint: Az eddig teljes mértékben önbevallásos rendszerbe beépítettünk egy felső kontrollt. Ez alapvetően nem az átláthatóságot igyekszik biztosítani: ez már idáig is meg volt oldva, ugyanis nyilvános minden egyes kifizetés. A teljesítésigazolás nagy előnye, hogy vélhetően hosszú távon is visszafogja a közéleti ösztöndíj kifizetéseit, így más ösztöndíjhoz tudjuk majd csoportosítani a megspórolt összeget. Nem titok ugyanis, hogy a közéleti ösztöndíj nagyobb részében a HÖK-ben állandóan dolgozó hallgatók részesülnek. Ugyanakkor, egyrészt, ahogyan a mondás is tartja, a jó állam mindenek előtt önmagán spórol; másrészt, ezt a munkát szolgálatként fogjuk fel, és mint olyan, nem a pénz a fő motiváció.
Sz.: Mik a terveid a jövőre vonatkozóan?
Tripolszky Bálint: Én úgy gondolom, hogy szociális referensként elvégeztem a munkámat, a vízió(i)mat sikerült megvalósítani. Másfél évig vezettem ezt a bizottságot a HÖK-ben, ezalatt rengeteg, a hallgatók által is tapasztalható fejlesztés történt. A legfontosabb pedig, hogy gyakorlatilag megdupláztuk az átlagos szociális ösztöndíj mértékét. Én erre hihetetlenül büszke vagyok, de ez nem az én érdemem, hanem mindenkié, akivel együtt dolgozhattam, vagy az egyetemi vezetés oldaláról részt vett a munkában.