A Szinapszis főszerkesztője, Nádudvari Nóra október elsejével távozik újságunk szerkesztőségének éléről. A vele készült interjúban felidéztük főszerkesztőként eltöltött évét, szó esett az eddigi újításokról és megismerhettük döntésének okait is.
Szinapszis: Annak idején mi vezetett arra, hogy a főszerkesztői pozícióra pályázatot nyújts be?
Nádudvari Nóra: Már korábban, a középiskolás évek alatt is részt vettem a helyi iskolaújság munkájában, így egészen közel állt hozzám a szerkesztőségi munka. Másrészt úgy gondoltam, egy főszerkesztő esetében a jó szervezési készség, precíz munkavégzés kiemelt fontosságú, amiben aktívan részt tudnék venni. Továbbá az olvasószerkesztői feladatkört is testhezállónak éreztem, amit a későbbiekben is szívesen végeznék.
Az előző lapszámokat olvasgatva fogalmazódott meg bennem az az alapgondolat, hogy az eddig képviselt értékeket szeretném továbbvinni az online tér adta lehetőségekkel kiegészítve.
Sz.: Honnan jött az az ötlet, hogy az internet legyen a Szinapszis új “lakóhelye”?
N. N.: Ha csak belegondolunk abba, milyen csatornán keresztül tájékozódik a hírekről, eseményekről a mi generációnk, nyilvánvaló, hogy az online megjelenést kell előtérbe helyeznünk. Továbbá ez a leggyorsabb, kiadások terén kedvező és könnyen hozzáférhető felület, ahol eljuthatunk a hallgatókhoz. Arról nem is beszélve, hogy így új kommunikációs csatornák nyíltak meg számunkra: lehetőség van videóanyagok, képgalériák közzétételére is, az újság terjedelmét limitáló tényezők nélkül.
A környezettudatosságot is kiemelt szempontként vettük figyelembe, amikor az online átállás mellett döntöttünk. Korábban azt tapasztaltam, hogy az egyetem közösségi helyein nem kevés a “gazdátlan” lapszám, még hetekkel a megjelenést követően is. A támogató visszajelzések alapján ez mind jó választásnak bizonyult.
Ezen felül kicsit „szerencsés” is vagyok, mert egy kezdő főszerkesztőnek egyszerűbb online közzétenni tartalmat, hiszen nem igényel olyan speciális teendőket, mint mondjuk a nyomdai előkészítés. Itt nem köt a lapzárták szigorú betartása, könnyebben is módosíthatók a cikkek, akár az utolsó utáni pillanatban is.
Sz.: Hasonlóan az újsághoz, az online tartalom is mintegy rovatokra van osztva a hét napjai révén. Tudnál mesélni arról, miként jött ehhez az ötlet?
N. N.: Igen, ahogy említetted, az újságban is állandó címszavakhoz társulva jelentek meg a cikkek. Itt is szerettünk volna hasonló rendszert kialakítani, olyan témák segítségével, amelyek a hallgatók mindennapjainak a részeivé válhatnak. Az ebben rejlő kiszámíthatóság pedig mind olvasói, mind szerkesztői oldalról előnyös.
Sz.: Az online megjelenés is nagy újítás volt, van esetleg más terület, amit fejlesztettél?
N. N.: Igyekeztem állandó és eredményes kapcsolatot kialakítani a szerkesztőség tagjaival. Úgy gondolom, egy olyan szerkesztőség esetében, ahol az egyetem összes hallgatója képviseltetheti magát, igazán fontos a cikkírók igényeinek és persze a velük szemben levő elvárásoknak is az egyeztetése. Gondolok itt arra, hogy az írás, mint kreatív munka mindenkinek más témabeli választást és időbeli elfoglaltságot jelent. Egyrészt ezt emelném ki, mint megvalósított cél, továbbá, hogy az egyetem majdnem összes karáról (ÁOK, FOK, GyTK, ETK, PAK) és évfolyamáról jelentkeztek a szerkesztőségbe, ami már magában garantálja a lap sokszínűségét és széles látókörét.
Elindítottuk a Szinapszis Instagram fiókját is, amire ezelőtt szintén nem volt példa. Itt a közvetlenebb kapcsolattartást és a cikkekről tájékoztatást helyeztük előtérbe.
Szintén nagy újítás, hogy szeptember eleje óta már angolul is elérhetőek írásaink. A cél azt hiszem, egyértelmű: a külföldi hallgatók bevonása a közösségi életbe. Persze nyelvtanulásként sem utolsó.
Szervezetten, kéthetente személyes találkozókat is tartottunk, ahol megbeszéltük a következő hetekben megjelenő cikkeket, fontosabb eseményeket és az azokon való részvételi lehetőségeket. Ezen alkalmak jó lehetőségnek bizonyultak a közösség építésére és a munkakapcsolatokon túl barátságok kialakítására is.
Rovatfelelősök is kinevezésre kerültek, ők feleltek egy-egy nap képi és írott anyagáért. Ez nagyban megkönnyítette a közös munkát, illetve még szervezettebbé tette azt: áttekinthetővé vált, melyik nap kire számíthatunk, kit kell egyes esetekben felkeresni. Nem mondom, hogy nem voltak nehezebb időszakok, hiszen mi is hallgatók vagyunk. A vizsgaidőszak előtti néhány hét, illetve a demóidőszak egészen próbára tett minket is, mivel a legtöbbünknek a tanulmányai az elsők, ami mellett háttérbe szorulnak az egyéb tevékenységek, így a Szinapszis is. Azonban az elénk gördülő akadályokat megpróbáltuk közös erővel, tudásunkhoz és lehetőségeinkhez mérten a legjobban megoldani, nagyrészt sikeresen.
Sz.: A videóanyagok is újdonságnak számítottak, hiszen mozgóképet sem láttunk az eddigi lapszámokban…
N. N.: Igen, ez is nagy lehetőség az online térben, hogy videók formájában tudunk tartalmakat közzétenni. Jelenleg szinte már elvárásnak tartom, hogy ilyen formában is megjelenjünk és elérjük a hallgatókat. Keddenként a Szinapszis Youtube csatornáján kerültek a videóinterjúk megosztásra, egy-egy oktató, neves személyiség vagy hallgató érdekes élettörténetével, munkájával kapcsolatosan. Erre külön csapat specializálódott a szerkesztőségen belül, jelenleg két operatőr és egy interjúztató végzi az ezzel járó feladatokat. Az ötletelés közös szokott lenni egyrészt velük, másrészt a teljes szerkesztőséggel, hogy még jobban reprezentálhassuk a hallgatóktól érkező igényeket. A szervezés oldala itt még egy szinttel nehezedik, mivel itt már legalább 4 fő (az interjúalannyal együtt) egyidejű jelenléte szükséges, a helyszínről pedig még nem is beszéltünk…
Sz.: Végül miért döntöttél úgy, hogy megválsz a főszerkesztői „széktől”?
N. N.: Az elmúlt egy évben számos újításnak és elért eredménynek lehettem megvalósítója és részese egy olyan szerkesztőségi csapattal, amely folyamatosan fejlődik a mai napig is. Egy ilyen közegben igazán inspirálva és motiváltnak éreztem magam, hiába jelentett napi több órás elfoglaltságot egy ilyen szintű szervezettséget igénylő munka, ennyi különféle platform működtetése – weboldal, Facebook, Instagram, Youtube. Nyáron újításokon, a visszajelzések alapján történő módosításokon, új cikkeken dolgoztunk, szóval tényleg nem volt megállás a tavaszi szemeszter végével. Az új félév kezdetével azonban rá kellett jönnöm, ilyen sokrétű munka már nem összeegyeztethető a tanulmányaimmal. Ötödévesként egyre jobban érzem a felelősséget a jövőbeli munkám és hivatásom iránt. Úgy éreztem, nehéz jól szerepelnem egyszerre a tanulmányi, a tudományos diákköri és főszerkesztői feladataim területén. Mivel el akartam kerülni azt, hogy valamely elfoglaltságban nem nyújtom a tőlem telhető maximumot, így született meg bennem az a döntés, amiért végül ez a cikk is íródott.
Sz.: Ha főszerkesztőként a továbbiakban nem is, de cikkíróként bekapcsolódnál a lap munkájába?
N. N.: Erre természetesen látok lehetőséget. Rengeteg tapasztalatot és gyakorlatot szereztem az elmúlt évben, ami úgy gondolom, a Szinapszis további hasznára válhat. Mivel az olvasószerkesztő feladatkörét is betöltöttem egy személyben, minden cikket alaposabban ismertem, előnyeivel és hibáival egyaránt. Pontosan ezért szívesen segítek az “átállásban”, hiszen minden hallgató, olvasó és szerkesztő érdeke a továbbiakban is zavartalanul működő hallgatói lap.
Sz.: Főszerkesztőként igen magasra tetted a mércét. Mit kívánsz az utódodnak?
N. N.: Ha a mércét nem is, de az innovatív megoldásokat próbáltam előtérbe helyezni. Bízok benne, hogy az utódomnak sikerül hasonlóan jó kapcsolatot kialakítania a szerkesztőségi tagokkal és a Hallgatói Önkormányzat bizottságaival, mivel ezáltal lényegesen könnyebbé válhat a közös munka. Továbbá remélem, hogy értékesnek fogja találni a mögöttem álló egy évet és hasonló szellemiségben kívánja folytatni a még nem egészen kitaposott utat a Szinapszis életében.
Sz.: Minden szerkesztő és olvasó nevében, köszönjük ezt az elmúlt évet, és sok sikert kívánunk Neked a továbbiakban!
Borítókép: Morvai Levente
További kép: Barta Bálint