Hogyan lehet termőföldet kialakítani akár a sivatag közepén? Nőknek is lehet kötelező a sorkatonaság? Hogyan élnek együtt zsidók, muszlimok és keresztények? Milyen szempontok szerint öltözködnek a muszlim nők és mire figyelnek a zsidók étkezésnél? Mi az a hummusz és falafel? És mindez hogyan köthető egy kis Közel-Keleti országhoz, Izraelhez? Cikkünkből most kiderül.
- Vallási sokszínűség és a vallási tolerancia
Izraelt „kulturális olvasztótégelynek” is nevezhetnénk, ahol zsidók (kb. 75%), muszlimok (kb. 12%) és keresztények (kb. 2%) élnek együtt. Ez az ország ad otthont szamaritánusok, örmények, ortodox, és drúz vallásúak kisebb csoportjainak is. Emellett, ahogyan az előző cikkben is említettem, Haifában találjuk a Baha’i vallás központját.
- Gasztronómia
Tipikus izraeli ételek nem igazán fordulnak elő, konyhájuk a kultúrához hasonlóan sokszínű. Legjellegzetesebb ételek a falafel, melyet előszeretettel tálalnak salátával, illetve a hummusz, melyet friss pitával fogyaszthatunk. Ha Jaffa óvárosában járunk, érdemes ellátogatni az Abu Hassan nevű étterembe, ahol az ország talán legízletesebb hummuszáért állnak hosszú sorba a turisták. Nem csak a hagyományos verziót, hanem annak híres fűszeres változatát, a msabbaha-t is megkóstolhatjuk. A falafelt árusító helyek közül ajánlatos kipróbálni a Tel Aviv-ban található nyüzsgő és zsúfolt Carmel Market utcáin lévő standokat. A turisták kedvelt helye ez a piac, hiszen az árusok minden finomságot végigkóstoltatnak az érdeklődőkkel.
Fűszeres hummusz. (forrás: https://www.cookingclassy.com/hummus/)
- Mezőgazdasági titkok a Közel-Keletről
Az általunk is gyakran fogyasztott almától, baracktól és epertől kezdve kezdve, az egzotikus gyümölcsökön át (pl. banán, papaya, sárkánygyümölcs, kiwi, gránátalma), mindent Izraelben termesztenek. A mezőgazdasági kutatás világszínvonalon folyik, többféle technológiát is kifejlesztettek, így például a csepegtetős öntözést, mellyel a vizet közvetlen a gyökerekhez juttatják el. Izrael a világon egyedülálló módon vízfelhasználásának több, mint 80%-át újrahasznosítja. Tisztítás után ez a víz jól használható a mezőgazdaságban. Kiemelendő még a Groundwork BioAg cég innovációja, melynek köszönhetően kevesebb trágya felhasználására van szükség. “Jó” gombákat használnak arra, hogy a növények egy másodlagos gyökérzetet hozzanak létre, amely könnyebben felveszi a szükséges tápanyagokat és vizet a földből. Mivel a föld lakossága egyre növekszik, egyre több élelemre van szükségünk, amelynek előállításához egyre kevesebb vizet tudunk felhasználni. A környezetbarát izraeli innovációknak ezért egyre nagyobb szerepük lesz.
Sárkánygyümölcs. (forrás: https://fuveszblog.cafeblog.hu/2012/03/20/sarkanygyumolcs-vagy-pitaja/)
- Kötelező sorkatonaság
A legelső dolog, amin érkezés után elcsodálkoztam, azok a vonatra felszálló fiatal, ránézésre 18-19 éves, katonai egyenruhába öltözött, talpig felfegyverzett lányok és fiúk voltak. Izraelben a férfiaknak 32 hónap, nőknek 24 hónap a kötelező sorkatonai szolgálat, a lányok besorozása szintén a világon egyedülállónak minősül. A Hadsereg a szocializáció fontos helyszíne, ahol olyan kapcsolatokat lehet kialakítani, melyeket később lehet kamatoztatni a civil életben. Annyira fontosnak tartják a sorkatonaságot, hogy bizonyos munkahelyek és munkáltatók szóba sem állnak olyan pályázókkal, akik nem voltak katonák.
- Étkezési hagyományok a zsidóknál
A zsidó hagyományok szerint azoknak az állatoknak a húsát nevezik kósernek, amelyeket a Tóra a zsidóság legrégibb írásos emlékeit őrző szent irata annak tart. Két tényezőt vesznek figyelembe: a hasadt körmöket, valamint a kérődzést. Amennyiben mindkét tulajdonság megvan egy állatnál, akkor annak húsa kósernek vagy rituálisan tisztának és ehetőnek minősíthető (ilyenek például a birka, a szarvasmarha, a kecske). Tilos vért fogyasztani és csak azon állatok húsát szabad felhasználni, amelyeket alaposan ki is véreztettek. Az étkezési törvények megkövetelik a hús- és a tejfélék szigorú különválasztását, így az ortodox zsidók a háztartásban más-más edényt használnak a szeparáláshoz. Ennek értelmében mindenhol feltüntetik, hogy mi kóser és mi nem az, így például lehet választani kóser és nem kóser McDonald’s között.
Abu Hassan étterem, Jaffa (forrás: https://www.happycow.net/reviews/abu-hassan-tel-aviv-47887)
- Öltözködési szokások a muszlimoknál
Az ember öltözködésére és ékességére az Iszlám különös figyelmet fordít, az illem, a szerénység és a tisztaság jegyében. Ezt a turistáknak is tiszteletben kell tartani, főleg, ha iszlám szent helyekre látogat el. A köztudatot többnyire a nők öltözködési szokásai mozgatják meg, így a következőkben erről fogok néhány gondolatot összeszedni.
Az a muszlim nő, aki kendőt visel, valójában vallomást tesz önmagáról a nyilvánosság előtt. Aki látja őt, tudni fogja, hogy muszlim, akinek erkölcsi tartása van és nem akarja a férfiak figyelmét felkelteni.
Az Iszlám vallás nem rögzíti pontosan, hogy milyen stílusú ruhát kell hordani egy muszlimnak, de vannak bizonyos követelmények. Az első követelmény, hogy a nőnek egész testét el kell fednie, és a fejét úgy kell betakarnia, hogy a haj, a nyak, a mell takarva legyen. A második követelmény, hogy a ruhának annyira lazának, bőnek kell lennie, hogy a nő alakját, formáját ne lehessen kivenni. Anyagának olyan vastagnak kell lennie, mely még a fényben sem lehet áttetsző. Fontos, hogy az öltözet ne legyen díszes vagy cifra, hiszen nem szabad vonzania a férfiak tekintetét, legyen szerény, ne tükrözzön szélsőséges ízlést, ne legyen rongyos, elhanyagolt. Összegezve, a muszlim nő öltözete egyáltalán nem az elnyomást, sokkal inkább a szabadságot juttatja eszünkbe. Kihangsúlyozza a nő erkölcsösségét, és megkülönbözeti őt a nem muszlimoktól, és ahogy a muszlim nőnek kötelező az idegen férfiak előtt eltakarnia szépségét, ugyanúgy dicséretes szépségét kinyilvánítania a férje előtt. Tehát viselhet szép ruhákat, sminket, ékszereket, parfümöt, csak éppen ott, ahol ennek helye van.
A borítókép forrása: https://www.lonelyplanet.com/articles/must-visit-spots-tel-aviv-markets