„Quarterlife crisis”-nek, magyarul kapunyitási pániknak nevezzük azt a jelenséget, mikor fiatalként kikerülve az egyetemről meg kell találnunk helyünket a világban, munkát vállalni (amit lehetőleg szeretünk is csinálni) és sokszor ezzel egy időben elkezdeni a családalapításon gondolkozni. Lehet, hogy elsőre különösnek tűnik ez a jelenség: nézzük meg, mit is értünk pontosan a kifejezés alatt.
„Quarterlife crisis”
Alexandra Robbins és Abby Willmers együtt járt egyetemre, diplomaátadójuk után pár évvel találkoztak. Ekkor tűnt fel nekik, hogy nagyon hasonló problémákkal küzdenek. Végiggondolva arra is rájöttek, hogy kortársaik jó része sincs ezzel másképp: ez idő tájt született meg a jelenség definiálásának ötlete, majd közös művük, a „Quarterlife Crisis: The Unique Challenges of Life in Your 20s”címmel. Tehát maga a kifejezés ennek a 2001-es New York Times-bestsellernek a nyomán terjedt el az Egyesült Államokban.
Mi vezet a jelenség kialakulásához?
A kapunyitási pánikot a kapuzárással ellentétben éppen a túl sok lehetőség kiszámíthatatlansága és az állandóan változó viszonyok jellemzik. Az életkezdési krízis leginkább a 20-as, 30-as, főképp a felsőoktatásban tanuló korosztályt érinti, kevésbé jellemző azokra a fiatalokra, akik nem mennek egyetemre. Modern világunkban, habár a lehetőségek száma folyamatosan gyarapodik, éppen ebből adódik a fiatalokban a szorongás és a bizonytalanság: vajon jó úton indulnak-e majd el tanulmányaik befejezése után? Egyáltalán megfelelő hivatást választottak-e maguknak? Mi lesz, ha már a szülők nem lesznek ott jól megszokott támaszként a fiatal háta mögött? Annyi elvégzendő feladatot látnak maguk előtt a fiatalok, hogy jobbnak látják, ha bele sem kezdenek, mert túl bonyolultnak, túl összetettnek tűnnek számukra a felnőtt élet kihívásai.
De mi ennek az oka?
Főképp a rohanó 21. századi világunk. A fogyasztói társadalom, amiben élünk: például bemegyünk a boltba és kézhez kapjuk az élelmiszert azonnal, nem látjuk, ahogy a magból kinő a termés; elég a boltról leemelni, beállni a sorba és kifizetni. Még a sorban állás is hosszúnak tűnik, nemhogy megvárni, amíg felnevelünk egy növénypalántát. A médiában látott „tökéletes életek”, amit persze mi is akarunk magunknak, és persze minél hamarabb, sőt, azonnal. A munkahelyi ranglétrán senki nem akar alul lenni, főleg nem a mostani fiatalok, akik hozzászoktak ahhoz, hogy mindent most és azonnal elérhetnek, nem kell rá éveket várniuk és tömérdek munkát belefektetniük.
Tipikus életkezdési krízis-tünetek
A nagyfokú szorongás mellett (ami már önmagában olyan tüneteket okoz, mint fejfájás, izomfeszülés, emésztési zavarok, erős szívdobogás, szédülés) jelentkezhetnek egyéb, súlyosabb testi tünetek is. Ilyenkor pánikrohamokkal, depresszióval is számolni kell, ami már kezelést igényel. Tipikus tünet a halogatás, mikor a fiatal felsőoktatási tanulmányai elhúzásával késlelteti a „felnőtt” világba való belépést és ezáltal saját lábra állását.
Mi segíthet megelőzni ennek a bizonytalan állapotnak a kialakulását?
Ha a fiataloknak sikerül megtalálni az érdeklődési körüknek és képességeiknek megfelelő tevékenységet, csökken a kiégés és a motivációvesztés lehetősége. Nagyon sokat segítene a megelőzésben, ha már a középiskolákban pályaválasztási tanácsadó segítene a diákoknak személyiségük feltérképezésében, ezáltal a hozzájuk leginkább illő felsőoktatási intézmény megtalálásában. Ezen felül az iskolákban a sok-sok lexikális tudás mellett célszerű lenne az életre felkészítő órákat is tartani, például hogyan fizessek be egy számlát, vagy hogyan címezzek meg egy levelet? Sokat segítene, ha már középiskola alatt minél több munkahelyet meg tudnának tekinteni a diákok, látva egy-egy cég, hivatal belső működését is.
További tanácsok a kapunyitási pánik megelőzéséhez:
- Ha esetleg azt érezzük, nem jól választottunk és nem érezzük jól magunkat az adott területen, ne féljünk a szakmaváltástól!
- Építsünk ki jó kapcsolatot a kollégákkal, hogy barátságos, kiegyensúlyozott légkörben tudjunk dolgozni.
- Az egyetemi évek alatt végezhető diákmunkák nagyon jó betekintést engednek egyes munkakörökbe – ezáltal szélesítve látókörünket a munka világában.