Két évtizede folyik sikeresen az orvosbiológiai mérnökképzés Budapesten
Az orvosbiológiai (egészségügyi) mérnökképzés – biomedical engineering – csak néhány évtizedes múlttal rendelkezik a világban. Európában egy 2011-ben készült felmérés azt mutatta, hogy az akkor meghirdetett képzések kétharmada 2000 után indult. Pedig az egészségügyi ellátás hatékonyságának növeléséhez jelentős hozzájárulást tud adni az orvosi és mérnöki ismeretekkel egyaránt rendelkező orvosbiológiai mérnök.
Magyarországon 1995 és 2009 között ún. párhuzamos képzést hirdetett három egyetem: Műegyetem – Semmelweis Egyetem – Állatorvostudományi Egyetem. A képzés megalapításában többen is részt vettek. Kiemelkedő szerepe volt Benyó Zoltán és Monos Emil professzoroknak, akik ma is segítik az oktatás szervezését. Az első diplomához vezető képzés utolsó három féléve és az orvosbiológiai mérnökképzés első három, egyharmad terhelést jelentő féléve párhuzamosan futott. A mérnökök anatómiát, élettant, biokémiát, az orvosok matematikát, fizikát, számítástechnikát tanultak. A képzés további, immár teljes terhelést jelentő három félévében már egymás mellett ültek a mérnök és orvos hallgatók, akik egymást segítve tanultak molekuláris biológiát, biofizikát, folyamatszabályozást, orvosbiológiai méréstechnikát, műszaki és biológiai rendszereket, biomechanikát, biokompatibilis anyagokat, orvosi optikai műszereket, radiológiai technikát, biotechnológiát. A diplomatervezés során mindenki önállóan oldott meg egy speciális feladatot.
 |
| Képünk illusztráció | fotó: Fraunhofer IIS/Kurt Fuchs |
2009 óta a lényegi elemek megtartása mellett a Műegyetem és a Semmelweis Egyetem mesterképzésben folytatja az oktatást. Megjelent két új tantárgy: az orvostudományi kutatások etikai kérdései és a minőségmenedzsment, a szakmai kötelezően választható tantárgyak köre pedig kibővült bioinformatikával, orvosi képfeldolgozással és orvosbiológiai érzékelőkkel. Megnöveltük a hallgatóktól megkövetelt önálló munkát: ennek kimérete két féléven át 6-6 kreditnyi, ezt követi az összesen 30 kredites diplomatervezés további két féléven át. A 120 kredites mintatanterv harmadában a hallgatók saját önálló témájukon dolgoznak. A 42 kredit – az ECTS 25-30 óra/kredit ajánlását figyelembe véve – több, mint ezer hallgatói munkaórát jelent! Ennyi idő alatt komoly eredményeket várunk el – és a hallgatók ezek elérését igazolják is a záróvizsgán, amikor megvédik a diplomatervüket.
A világ orvosbiológiai mérnökeinek nemzetközi szervezete az 58 ország mintegy 120 000 egyéni tagját és 9 nemzetközi szervezetét magába foglaló IFMBE (International Federation for Medical and Biological Engineering, www.ifmbe.org). Az IFMBE különböző bizottságaiban más országok szakértőivel beszélgetve a hazai képzés sajátosságai az alábbiakban foglalhatók össze.
1. Magyarországon nincs ezen a szakon alapképzés (BSc). Így a mesterképzésre felvettek mind „idegenek”. Nem „csőszerűen” folytatják azt, amit alapképzésben tanultak. Ez az oktatóktól sok türelmet, gyakran hallgatónként speciális oktatást – konzultációt kíván. Viszont a hallgatók egymástól is sokat tanulnak. A képzésünk bevezetésekor sok külföldi kolléga fejezte ki aggodalmát, mondván, nem fogunk tudni négy félév alatt mérnököt faragni a nem műszaki diplomával érkezőkből. Úgy látom, a kezdetben fenntartással fogadott magyar képzés teljesen elfogadottá vált. Az elmúlt két évben több külföldi professzor is kérte a tapasztalataink átadását, mert ők is tervezik a felvehetők körének kiszélesítését.
2. A képzés fontos eleme a szigorlat. Műszaki alapdiplomával rendelkezőknek anatómia, élettan, biokémia, a többieknek matematika, fizika, számítástechnika témakörből kell egy időben tudásukról számot adni. Aki sikeresen leteszi a szigorlatot, annak tudása az alapdiplomájától eltérő területen meghaladja a „kritikus tömeget”, várhatóan sosem fog nyomtalanul elmúlni.
3. Az egészségügyi képzési területről érkezők (orvos, fogorvos, gyógyszerész, orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, egészségügyi szervező) elég sokan vannak ahhoz, hogy bevonásukkal előképzettségükhöz, igényeikhez illeszkedő műhelyek alakulhassanak ki. Jó példa erre a bioinformatika. Az informatikus (vagy villamosmérnök) BSc-vel felvettek bonyolult feladatok megoldására alkalmas programokat és programrendszereket készítenek az orvosi adatok feldolgozásához. Az egészségügyi területről érkezők pedig a programokat szakértő módon alkalmazva bonyolult diagnosztizálási feladatokat tudnak megoldani.
4. A mesterképzésre jelentkezőket a nagyon eltérő alapismereteik miatt az alapdiplomához vezető képzésben nyújtott tanulmányi teljesítmény alapján rangsoroljuk a felvételi eljárásban.
A különböző alapképzettségű jelentkezők miatt ez sokkal korrektebb eljárás, mint anatómiából, élettanból vagy matematikából és fizikából tartani felvételit.
5. A képzésbe való belépés feltétele, hogy a jelentkező legalább 30 kredittel rendelkezzen az alábbi 60-ból: matematika 12, fizika 5, anatómia 6, élettan 6, biokémia 5, további természettudományos ismeret 1, mérnöki alapismeretek 10, gazdasági és humán ismeretek 10, számítástechnika 5.
A mérnökök jellemzően nem rendelkeznek anatómia, élettan és biokémia kreditekkel. Az egészségügyi területről érkezőknek pedig matematikából, fizikából, mérnöki alapismeretekből nincs elegendő kreditje. A belépéskor hiányzó krediteket a képzéssel párhuzamosan meg kell szerezni.
A képzést segítő szakbizottságnak 29 tagja van. Ez szokatlanul sok. A „homogén” MSc képzéseknek a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) néhány fős szakbizottsága van. Viszont a feladat is összetettebb, ami indokolja, hogy a Semmelweis Egyetemről 9, a VIK minden tanszékéről egy (összesen 10), a BME más, a képzésbe beoktató karairól további 5, más egyetemekről és az iparból 3 és két hallgató tag is legyen a szakbizottságban.
Mire képes az orvosbiológiai (egészségügyi) mérnök?
Ez nagyban függ az alapdiplomájától. Nem valószínű, hogy orvos alapdiplomával rendelkező hardvert fog tervezni vagy készülékprogramot fog fejleszteni. A mérnök alapdiplomával rendelkező biztosan nem fog műteni. De minden orvosbiológiai mérnök komplex, interdiszciplináris tudással rendelkezik és jól kommunikál más szakterületek képviselőivel is. Az egészségügyi ellátást, új eszközök, technológiák fejlesztését nagyon hatékonyan tudja segíteni. Párhuzamos képzésben 300, mesterképzésben eddig 130 diplomát adtunk ki, ezek mintegy hatodát nem műszaki alapdiplomával rendelkezőknek. Egy végzettünk sem keresett meg azzal, hogy nem tud elhelyezkedni. Viszont sok cég szeretne egészségügyi mérnököt alkalmazni. Azok a cégek sikeresek ebben, amelyek már az önálló munkához érdekes témát és elkötelezett konzulenst is adnak.
Szerző: Prof. Jobbágy Ákos szakfelelős,
az Egészségügyimérnök-képzés Szakmai Bizottságának elnöke,
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2016-ban a Szinapszis XIII. évfolyamának 5. számában.