2016 decemberétől önkéntesen, 2017 szeptemberétől viszont kötelezően csatlakoznia kell az orvosoknak, kórházaknak, patikáknak a kormány által bevezetésre kerülő, elektronikus receptfelíró rendszerhez. Ez a lépés az utóbbi évek egyik legkomolyabb újítását jelenti, mely jelentős változásokat hozhat a jelenlegi receptfelírási folyamatba.
Az elmúlt években Európai Uniós támogatások segítségével kiépült az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy modern, felhő alapú informatikai struktúra, melynek egyik meghatározó komponense az e-recept-felíró szoftver. Ezen rendszer bevezetésétől a betegek várakozási idejének, illetve az adminisztrációs terheknek a csökkenését, javuló gyógyszer- és betegbiztonságot, valamint a betegek kezelésének pontosabb nyomon követését reméli a kormány.
Az új szolgáltatási rendszer felépítése szerint a vény felírása előtt az orvos meg tudja nézni a páciens e-profilját az EESZT-ben, mely tartalmazza a beteg legfontosabb egészségügyi adatait, úgymint gyógyszerallergia, alapbetegségek, esetleges implantátum stb.
Ezen adatok ismeretében sokkal átfogóbb helyzetbe kerül az orvos, és a beteg egyéni szükségleteinek leginkább megfelelő gyógyszert írhatja fel. Emellett az orvos már a recept felírásakor visszajelzést kap, ha a vény kitöltése hibás, így elkerülhető a betegek ismételt orvoslátogatásból adódó felesleges terhelése, elegendő lesz csupán, ha az orvos törli a hibás vényt, és újat visz be helyette
a rendszerbe.
Az orvosok számára az EESZT rendszerének bevezetése nem jelent plusz terhet, hiszen a jelenleg használt rendszerre lesz kifejlesztve ez az újítás, továbbá a terepen dolgozó orvosok számára készül majd egy egyszerű receptíró alkalmazás, mely mobiltelefonon, illetve tableten is elérhető lesz.
Az e-recept bevezetését követően az orvos már nem papíralapú receptet állít ki a beteg számára, hanem egy elektronikus vényt, mely módosíthatatlan. Az így felírt gyógyszert a beteg a patikában TAJ-kártyája és személyi igazolványa bemutatásával tudja kiváltani. Ugyanakkor a recept kitöltésekor egy felírási igazolás is kérhető lesz, mely főleg az idős betegek számára jelenthet könnyebbséget, így az igazolás átruházásával a családtagok is kiválthatják majd számukra a gyógyszert, míg igazolás hiányában csak a saját receptek válthatók ki. Ez a megoldás néhány év múlva akár odáig is fejlődhet, hogy a vényt elég lesz elektronikusan, az okostelefon képernyőjén bemutatni.
Az elektronikus recept, illetve az egészségügyi adatok digitális kezelése egyébként már nem példanélküli. Az Egyesült Államokban már régóta működik ilyen rendszer, illetve az Európai Unióban is egyre több helyen kerül bevezetésre hasonló szolgáltatás. A Magyarországon bevezetendő rendszer – Svédországhoz, Dániához, illetve Észtországhoz hasonlóan – az ország egész területére kiterjed. A külföldi példák pozitív tapasztalatai alapján itthon is kedvező kimenetel várható.
Az új rendszer előnye az egyszerűsödő ügyintézés, aminek következtében az orvos több időt tud a betegre fordítani, illetve több adat áll majd a rendelkezésére, melyek segítségével a beteg egyéni specifikumait figyelembe véve tudja kiválasztani a számára hatását és kellemetlen mellékhatásait tekintve legkedvezőbb gyógyszert, továbbá csökken a téves gyógyszerelésből származó hibák mennyisége, javulhat a betegbiztonság.
A gyógyszerészek számára is előnyös lesz az e-recept, hiszen így csökkennek a rájuk nehezedő adminisztrációs terhek, sokkal kevesebb receptet kell megőrizniük, illetve a terápia követhetősége is javul. Hosszú időtávra visszamenőleg láthatják majd a betegnek a kiváltás pillanatáig felírt, valamint kiváltott gyógyszereit. Emellett az új rendszer a patikák számára az elszámolást is megkönnyíti, hiszen azonnal megtudják, hogy egy recept elszámolható-e vagy sem, illetve így könnyebb lesz elkerülni a dupla vényekből adódó problémákat.
Végül, de nem utolsó sorban az OEP számára is hatalmas megtakarításokkal járna az új rendszer, hiszen az által, hogy a gyógyszert felíró orvosok látják az alternatív gyógyszerek árát, a gyógyszerek árában megjelenő állami támogatás mértékét, a felírt gyógyszerek tudatos kiválasztásával csökkenthetők az állami kiadások, és növekedhet a gyógyszerkassza megtakarítása.
Ugyanakkor egy elektronikus adatbázis alkalmazása számos, igen komoly kérdést is felvet. Ezek közül a legfontosabb a biztonság, az adatok kezelésének kérdése, valamint ennek megfelelő jogi szabályozása. Az egészségügyi adatok ugyanis igen bizalmas információkat tartalmaznak, így a hozzáférhetőség és a megosztott adatok kérdését pontosan meghatározott törvényi keretekbe kell foglalni.
Ha a rendszer bevezetésre kerül, az ügyfélkapu azonosítóval rendelkezők elektronikusan, az ügyfélkapuval nem rendelkezők Kormányablakon keresztül személyesen rendelkezhetnek arról, hogy mely adataikat teszik az orvosok, illetve gyógyszerészek számára láthatóvá. A gyógyszerek kiváltásánál a tervek szerint csak gyógyszerész kérdezheti le a beteg adatait, illetve adhatja ki számára a gyógyszert. Ez az elgondolás tehát megköveteli a gyógyszerészi és az asszisztensi szerepkörök újraértelmezését.
Az elektronikus ügyintézés egy másik nagy hátránya, hogy egy esetleges rendszerhiba esetén az egész rendszer, áramkimaradás során pedig a helyi szolgáltatás működése áll le, lehetetlenné téve így a receptek felírását, azok kiváltását, vagy egyszerűen csak az adatokhoz való hozzáférést. Észtországban ezen probléma kiküszöbölésére egy központot üzemeltetnek, mely telefonon felhívható, és a beteg adatainak bediktálása után elmondják, milyen gyógyszer adható ki a számára. Jelenleg nem egyértelmű, hogy Magyarországon terveznek-e ilyen központot bevezetni. A tervek szerint azonban a magyar rendszer képes lesz a gyógyszerinterakciók vizsgálatára, jelentősen megkönnyítve ezzel a betegek életvitelét és a gyógyszerészek életét.
Összességében elmondható tehát, hogy az EESZT és ehhez kapcsolódóan az e-recept bevezetésének leglényegesebb kihívása az adatvédelemhez szükséges komplex jogszabályok meghatározása, a rendszer maximális üzemkészségének biztosítása, valamint az orvosok és gyógyszerészek ellátása megfelelő eszközökkel és programokkal. Ezek mind jelentős anyagi és humán erőforrást igényelnek.
A váltás nem fog bekövetkezni egyik napról a másikra, évek telhetnek el, mire a rendszer végleges formája kialakul. A hosszú távú cél mindenképp az elektronikus receptek teljeskörűvé válása lenne, ami előbb-utóbb egész biztosan be fog következni, a kérdés már csak az, hogy előbb vagy utóbb…
Szöveg: Birinyi Dóra, Takács Angéla
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2016-ban a Szinapszis XIII. évfolyamának 4. számában.