A health literacy talán nem cseng ismerősen, még keresik a kifejező magyar szót a fogalomra. Egészségműveltség, egészségintelligencia, egészségtudatosság. Sok hangzatos fogalommal próbálja most már a magyar szakirodalom is megfogalmazni a trendet. De mi a létjogosultsága ennek a most születő fogalomnak?
A health literacy talán nem cseng ismerősen, még keresik a kifejező magyar szót a fogalomra. Egészségműveltség, egészségintelligencia, egészségtudatosság. Sok hangzatos fogalommal próbálja most már a magyar szakirodalom is megfogalmazni a trendet. De mi a létjogosultsága ennek a most születő fogalomnak? És mire alapozzuk, hogy eddig nem létezett? Újszülött vagy egy árva gyermek, akiről eddig nem vettek tudomást?
Kicsit olyan ez, mint a vezetés. Van egy játékszabály, aminek ismerete kötelező, vannak jelek, amik kormányozzák a sofőrt, vannak helyzetek, amikor úgy döntünk, betartjuk a szabályokat, és vannak, amikor tudjuk, hogy nem. Előfordulhatnak balesetek saját figyelmetlenségünkből, vagy másoké miatt. Néha félreértjük mások jelzéseit, és emiatt bajba kerülhetünk. És ha nem tartjuk be a szabályokat, büntetés lesz a vége, van, aki szerencsés, és elkerüli, de a notórius szabálytalankodóknak előbb-utóbb ki kell fizetniük a csekket.
Így van ez az egészségünkkel is. Csak itt vannak, akik tudják a játékszabályokat, ők, azt gondolhatjuk, előnyben vannak a többiekkel szemben. Például azt feltételezhetnénk, hogy egy orvos a „legegészségműveltebb”. De ez korántsem igaz. Mert ez a fogalom több puszta lexikális vagy tapasztalati tudásnál. Itt az is mérlegre kerül, hogy mit tesz az ember egészségének megőrzése érdekében. Így lehet az, hogy a „health literacy” versenyben laikusok is nyerhetnek. Ki ne látott volna elhízott, dohányzó, rendszeresen alkoholt fogyasztó orvost?
Az orvos szerepe az elmúlt évtizedekben megváltozott. A paternalisztikus, alá-fölé rendelt orvos-beteg kapcsolat helyett ma már egyre inkább egy mellérendeltség érezhető. A páciensek partnerekké váltak saját betegségük kezelésében, menedzselésében. Egy jó egészségműveltségű beteg utánanéz mindennek a terápiával, betegségével kapcsolatban, elképzelhető, hogy akár az orvosnál is naprakészebb. Persze, mivel nem rendelkezik azzal a – jó esetben – hat év alatt felhalmozott tudásanyaggal és személetmóddal, amivel a kezelőorvosa, szüksége van útmutatásra az információk tengerében. A beteg általában nem rendelkezik háttértudással ahhoz, hogy megkérdőjelezze az információk helyességét, vagy megkülönböztessen hamis és valós híreket.
Az orvos feladatai is megnövekedtek, hiszen ha a jó egészségműveltségű, partnerként kezelt betegeit körültekintően tájékoztatni szeretné, akkor ismernie kell az információforrásokat és azok megbízhatóságát, hitelességét. Ez ugyanúgy feladatai részévé válik, mint a legújabb terápiákról való tájékozódás vagy a továbbképzésekre járás. Az újfajta kommunikáció életre hívta az orvos egy újabb képességét is, ami a megfelelő beteg-együttműködés szempontjából nélkülözhetetlen. Mi ez a képesség? A gyógyítónak fel kell tudnia mérni a beteg egészségműveltségét. Ahhoz, hogy egy beteget megfelelően tájékoztasson, tudnia kell azt is, hogy a páciens mennyire tájékozott. Milyen szintű és milyen mennyiségű információra van szüksége a betegnek a lehető legjobb adherencia elérése érdekében.
Miért fontos ez? Az orvos kommunikációjának célja nem önkényes, a beteg érdekeit szolgálja. Ám ha az információ elakad, mert a páciens „nem érti, mit beszél az orvos”, túl sok dolgot mond, és nem tudja megjegyezni, akkor nem tudja betölteni a feladatát. Nem csak az lehet a baj, ha túl bonyolult az információ, hanem az is, ha hiányos. Előfordulhat az a paradoxon, hogy egy beteg talán jártasabb, naprakészebb egy adott területen, mint maga az orvos. Ha a kérdéseire olyan reakciót kap, ami elzárkózó, elutasító, az bizonytalanságot szülhet. Vagy a beteg hamis információkat vélhet igaznak. És elindul az öngyógyítás, „nem veszem be a gyógyszert, mert az méreg” és hasonlók. És a beteg együttműködése helyét zárkózottság, bizonytalanság, bizalmatlanság veszi át.
Nem könnyű felméri a betegek tájékozottságát, főleg az első találkozásnál. Többfajta health literacy kérdőív készült már, Európában az egyik legtöbb országban használt, a maastrichti egyetem által létrehozott HLS-EU kérdőív például több alkategóriára osztotta magát fogalmat. A kérdőívben a kitöltő saját maga pontozza egy 1-5-ig terjedő (nagyon könnyű-nagyon nehéz) skálán, hogy mennyire okoz gondot eligazodnia az egészségügyi rendszerben. De vannak olyan tesztek is, amik konkrét szövegértési képességet vizsgálnak. Az Egyesült Államokban gyakrabban használt REALM teszt például egészséggel kapcsolatos kifejezések megértését és kiejtését pontozza.
Egy nemrégiben végzett, reprezentatív kutatás szerint Magyarország a többi vizsgált európai országok közül (Hollandia, Németország, Lengyelország, Görögország, Bulgária, Ausztria, Spanyolország, Írország) a középmezőnyben helyezkedik el az összesített egészségműveltség tekintetében. Az egészségműveltséget a kutatás négy kategóriába sorolta (elégtelen, problémás, elégséges, kitűnő). A két szélső érték tekintetében eltérnek a magyar eredmények, nagyon alacsony a kitűnő health literacyvel rendelkezők aránya, ugyanakkor a második legmagasabb az elégtelen egészségműveltségűek aránya.
A health literacyvel megéri, fontos és kell is foglalkozni, hiszen a terápia eredményessége múlhat rajta, hogy a beteget képességeinek megfelelően tájékoztatja-e az orvos. Még mindig vannak olyan betegek, akiknek szüksége van az orvos irányítására, hiszen önállóan nem boldogulnak az egészségügyi rendszerben. Azonban azoknak is szüksége van a segítségre, akik tájékozottak, hogy a lehető legadekvátabb információkkal rendelkezzenek, bizalommal forduljanak az orvoshoz és kérjenek tőle tanácsot ismereteik megbízhatóságáról.
Health literacy fogalma: Az egészségműveltség az egészségügyi információk megszerzésének, olvasásának, megértésének a képessége ahhoz, hogy az egyén megfelelő döntéseket hozhasson egészségével kapcsolatban és kövesse a terápiás utasításokat.
Szöveg: Szabó Diána Lili