A máj daganatai
Bakó Eszter
2021.05.16.
A máj daganatai esetében, mint minden más szervnél megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú tumorokat. A jóindulatú tumorok nem képeznek áttéteket, általában lassan növekednek, ritkán halálosak. Olyankor okoznak tünetet, ha fizikailag elzárnak egy eret, epeutat, esetleg olyan méretűre nőnek, hogy megrepesztik a májat. Gyakran nem is kell őket kezelni, kivéve, ha tüneteket okoznak.
Ezzel szemben a rosszindulatú daganatok sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a szervezetre (köznyelvben ezt szoktuk ráknak nevezni). Mivel kontrollálatlanul osztódó sejtekből állnak, ezért a méretük folyamatosan növekszik, sőt, ha a primer tumorról (az elsőként kialakult daganatos gócról) sejtek szakadnak le, azok a nyirok- és vérkeringés útján, esetleg szervek savós hártyája mentén metasztázisokat (áttéteket) képezhetnek. Emiatt a rosszindulatú májdaganatokat is két csoportra oszthatjuk: primer daganat és metasztázis.
Hogy miért is fontos a májrákkal foglalkoznunk?
A második leggyakoribb halálok Magyarországon a különféle daganatos megbetegedések. A primer májtumor jelenleg a 6. leggyakoribb daganat és a 3. leggyakoribb halálozási ok, tehát a betegek nagy része nehezen kezelhető, kicsi a gyógyulás esélye. A májáttétek a leggyakoribb májtumorok, ilyenkor mindig a primer daganatot kell felderítenünk, ami elég sokféle lehet. Például a tüdőrákok, emlőrákok és a vastagbél, végbél daganatai előszeretettel képeznek áttétet a májban.
Kikben fordul elő leggyakrabban primer májdaganat?
Az esetek nagy részében cirrotikus, azaz zsugorodott és kötőszövetesen átalakult májban alakul ki. Ennek fő oka az alkohol, de hepatitis vírusok (B és C), egyéb májat károsító fertőzések és méreganyagok hozzájárulnak a kialakulásához. Emiatt megelőzni leginkább a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülésével, védőoltással és az esetlegesen fennálló fertőzés kezelésével lehet.
A korai felismerés nagyon fontos minden daganatos megbetegedés kezelésében. Sajnos májdaganatok esetében ez nem könnyű. Általában csak előrehaladott stádiumban okoz tüneteket (amik lehetnek teltségérzet, hányinger, fogyás, máj- és lépmegnagyobbodás, sárgaság, fájdalom). Ezeket a tüneteket sok más betegség is okozhatja, ezért a diagnózis felállításában más eszközöket is használ az orvos. A vérben kimutatható a daganatra jellemző fehérje, ultrahangon, CT-n pedig látható a májban lévő elváltozás, biopsziával pedig sejteket tudnak nyerni további vizsgálatok céljából.
Kezelése elsősorban sebészi úton történik. Ha lehetőség van rá, kiveszik a tumort tartalmazó részét a májnak, ennek viszont feltétele, hogy megfelelő mennyiségű működőképes májszövet maradjon vissza a betegben. Ha ez nem lehetséges, akkor két műtétet végeznek. Az első műtét során lekötik a daganatos májrészhez vezető erek egy részét, ennek hatására az összezsugorodik, az ép májlebeny pedig megnő, átveszi a beteg fél működését is. Ilyenkor pár hét múlva már eltávolítható a daganat. Ezen kívül vannak olyan technikák, amikor a daganathoz vezető érbe közvetlenül valamilyen károsító anyagot juttatnak, vagy teljesen el is zárják azt. Sajnos májdaganatok esetében a hagyományos kemoterápia gyakran nem elég hatásos, kivéve, ha közvetlenül a daganatos területre juttatják. Szerencsére ma már vannak újabb generációs daganatellenes szerek, amik sokkal specifikusabban pusztítják el a daganatokat és kevesebb mellékhatással járnak, jelenleg is folyamatban vannak ilyen gyógyszereknek a kifejlesztése. Amennyiben nem primer tumorról van szó, hanem egy áttétről ilyenkor mindig kezelni kell azt a daganatot is, ahonnan az áttétek kiindultak.
források:
- Herold: Belgyógyászat
https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0010.html
egyetemi előadások:
- Hahn Oszkár: A máj sebészete
- Lövey József: A gastorintestinalis daganatok onkoterápiája