2010 áprilisában zajlott a moszkvai People’s Friendship University of Russia nemzetközi TDK-konferenciája. Egyetemünkről 6 hallgató és kísérőtanáruk vett részt az eseményen. Élményeikről, tapasztalataikról ír Tóth József ÁOK VI. évfolyamos hallgató.
Egy diákkörös kutatónak talán nem is lehet nagyobb eredményt elérni az egyetemi évek alatt, mint hogy előadhat egy nemzetközi konferencián. Mindemellett újabb kihívások elé állhat ilyenkor a hallgató, hiszen angol nyelven, színvonalas előadások mellett kell helytállni a mezőnyben, és kell méltóképpen képviselni egyetemünk és hazánk hírnevét. Az idei év áprilisában 5 diáktársammal és egyik témavezetőmmel lehetőségünk nyílt 5 napot tölteni Moszkvában, és részt venni a People’s Friendship University of Russia (RUDN) Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferenciáján.
A kiutazásunk kis híján meghiúsult a kimondhatatlan nevű Eyjafjall vulkán hamufelhőjének következtében, végül nagy szerencsénkre a repülőnk indulásának reggelén feloldották a légtérzárat, így nem kellett tovább kacérkodni a 38 órás vonatút gondolatával.
Moszkva hihetetlen méretei még egy amerikai filmeken edződött fiatal számára is elképesztőek. 12 metróvonala és 177 állomása behálózza a várost, két megálló között azonban akkora a távolság, mintha a Városmajori Kórház és a Nagyvárad tér egymás melletti megállók lennének. Az 5 ott töltött napnak köszönhetően sikerült bebarangolnunk Moszkva legszebb részeit, bár valószínűleg még több hétnyi látnivalót is rejteget a város. Házigazdáink gondoskodtak róla, hogy ne tévedjünk el ebben a hatalmas városban, ahol minden útmutatás számunkra megfejthetetlen cirill betűkkel volt kiírva, és rengeteget meséltek nekünk Moszkva történelméről. A konferencia szüneteiben meglátogattuk a Vaszilij Blazsenij és a Megváltó Krisztus székesegyházakat, végigsétáltunk a Vörös téren, bejutottunk a Kremlbe és sétáltunk a Victory Parkban.
A fogadó egyetemünket 1960-ban alapították, elsősorban a Harmadik Világból érkező hallgatók részére, de sok diák jár ide a fejlett országokból is. Több magyar diákkal is találkoztunk Moszkvában, sőt elmesélték, hogy magyar gimnázium is van az orosz fővárosban. A kétnapos konferenciát ezen az egyetemen a diákok szervezik, főszervezője idén egy magyar fogorvostan-hallgató, Farkasdi Sándor volt. Magyar vonatkozása még a konferenciának, hogy a főszponzora egy hazai gyógyszergyártó cég, a Richter Gedeon volt. A konferencia színvonala talán nem éri el a Semmelweis Egyetemi TDK Konferenciáét, a szekciók és az előadók száma is jóval kevesebb, mint egyetemünk hasonló rendezvényén, viszont kiegészül egy gyakorlati-ügyességi versennyel. Összességében sikeresnek mondhatjuk eredményesség szempontjából is az utunkat, hiszen két első és két második helyezés mellett a gyógyszerésztan-hallgatók elhozták az ügyességi verseny első két helyéért járó díját is.
A kedvesség és odafigyelés, amivel fogadtak minket és fordultak felénk Moszkvában, példaértékű lehet minden fajta partnerkapcsolat kialakításánál. A repülőtéri transzfertől kezdve az idegenvezetésen át a „milyen vodkát vigyünk haza ajándékba?” kérdésig mindenben segítségünkre voltak. Nagy szeretettel várjuk a jövőre hazánkba érkező orosz hallgatókat, reméljük hasonlóan szép emlékekkel fognak hazatérni tőlünk, mint amilyenekkel mi is gazdagodtunk! Köszönet a Szervezőknek és Semmelweis Egyetem TDK Tanácsának, hogy lehetővé tették számunkra a konferencián való részvételt!
Tóth József
6. éves orvostanhallgató