a Semmelweis Egyetem
44 nap
17 óra
43 perc
38 mp

E témán belül kiemelten az öngyilkosság-megelőzés lehetőségeinek kutatásával foglalkozunk. Magyarországon az öngyilkossági halálozás még mindig igen magas értékeket mutat, ezért az öngyilkosság megelőzését célzó kutatásoknak kiemelkedő jelentőségük van hazánkban. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az öngyilkossági kísérletre készülő személyek 45-75 %-a jár a halálát megelőző 1 hónapban háziorvosánál ki nem mondott segítségkérő szándékkal, a veszélyeztetett állapot azonban sajnos a legtöbb esetben nem kerül felismerésre. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az öngyilkossági veszélyeztetettség diagnosztizálása nem kielégítő hazánkban, a megfelelő szűrővizsgálatok hiányoznak, bevezetésük a veszélyeztetettek korai szűrése szempontjából sürgető.

2001-ben indult el Dr. Perczel-Forintos Dóra irányításával egy retrospektív vizsgálat, mely egy öngyilkossági veszélyt felmérő és jelző prevenciós eszköz hazai adaptálását célozta.

A Reménytelenség Skálát Aaron Beck vezetésével egy amerikai kutatócsoport fejlesztette ki, kifejezetten az öngyilkossági veszélyeztetettség felmérésére és előrejelzésére. Kutatásaik során azt találták, hogy a reménytelenség az öngyilkossági veszélyeztetettség megbízhatóbb előrejelzőjének bizonyult, mint maga a depresszió. A korai beavatkozás és az időben történő segítségnyújtás szempontjából a reménytelenség mértékének felmérése tehát kiemelkedő jelentőségű.

Kutatásunk első fázisában öngyilkossági kíséreltet elkövető illetve nem elkövető depressziós betegek csoportjában valamint kontroll populáción felmértük és összehasonlítottuk a reménytelenség mértékét és más kognitív valamint emocionális jellemzőket, továbbá a Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálatát végeztük el a kérdőív megbízhatóságának és validitásának vizsgálatára. A nemzetközi használatban lévő teszt pszichometriai jellemzőinek a megállapítása a teszt magyar populáción való alkalmazhatóságát és hasznosságát támasztják alá az öngyilkosság megelőzésében. Emiatt a Reménytelenség Skála rövidített változatát is megalkottuk, ami akár a körzeti orvosi rendelőkben is alkalmazható szűrőtesztként.

A kutatás első szakaszában magas rizikófaktorú normál populációs minta, háziorvosnál megjelent személyek depresszió és reménytelenség vizsgálata történt. A kutatás későbbi  fázisaiban további kutatások folytak ill. folynak az egyéb pszichés zavarokban (pl. depresszió, pszichózis, személyiségzavar) szenvedő betegek szuicid prevenciójával ill. megküzdési stratégiáival kapcsolatban.

A magas rizikófaktorú klinikai minta, depressziós és öngyilkossági kísérletet már elkövetett páciensek számára folyamatosan indítunk problémamegoldó tréninget, amelynek célkitűzése a problémamegoldó képességek fejlesztése és a pozitív problémaorientáció kialakítása. A problémamegoldó tréning eredményeként bizonyíthatóan javulnak a résztvevők megküzdési képességei. Együttműködő partnerünk a Péterffy Sándor utcai kórház Krízisintervenciós Osztálya. 

Tudományos munkák, tanulmányok:

Perczel-Forintos D., Ajtay Gy., Enzsöl F., Uram D., Szilágyi S., Bérdi M. (2017). Problem-solving training for patients with attempted suicide. 2nd Roman Forum os Suicide, March, 2017, Rome, Italy.

Rihmer Z., Németh A., Kurimay T. & Perczel-Forintos D. (2017). A felnőttkori öngyilkos magatartás felismeréséről, ellátásáról és megelőzéséről.  Psychiatria Hungarica, 32(1), 4-40.

Perczel-Forintos D. (2016). Krízisállapotok. Az öngyilkossági veszély csökkentésének lehetőségei a gyakorlatban. Előadás. Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus szakképzés. 

Perczel-Forintos D. (2016). A szuicid veszélyállapot felmérése. Előadás. Semmelweis Egyetem, ÁOK, KLinikai és mentálhigiénés szakpszichológus szakképzés.

Szabó M., Mérszáros V., Sallay J., Ajtay Gy., Boross V., Udvardy-Mészáros Á., Vizin G. & Perczel-Forintos D. (2015). The Beck Hopelessness Scale: specific factors or method effects? European Journal os Psychological Assessment, 32, 111-118. 

Perczel-Forintos D. és Ajtay Gy. (2014). Problemamegoldó tréning krónikus depresszióban. Előadás. Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Kongresszusa, Budapest.

Rihmer Z. & Perczel-Forintos D. (2014). A depresszió és öngyilkossági rizikó szűrésének jelentősége. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 16(2). 

Perczel-Forintos D., Rózsa S., Pilling J. & Kopp M. (2013). Proposal for short version of the Beck hopelessness scale based on a national representative survey in Hungary. Community Health Journal, 49(6), 822-830.

Ajtay Gy., Bérdi M., Szilágyi S. & Perczel-Forintos D. (2012). Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban. Psychiatria Hungarica, 27(2), 92-102. 

Perczel-Forintos D. (2012). A klinikai pszichológus  szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában. In: Kalmár S , Németh A , Rihmer Z (szerk.): Az öngyilkosság orvosi szemmel: Kockázatfelmérés, kezelés, prevenció. Medicina Könyvkiadó, Budapest. 319- 333.

Perczel-Forintos D. (2011). Gátolt menekülés – az öngyilkosság kognitív modellje. Mayar Pszichológaii Szemle, 66(1), 185-201. 

Perczel-Forintos D. & Sallai J. (2010). Adaptation of the Beck Hopelessness Scale in Hungary. Psychological Topics, 19, 307-321.

Perczel-Forintos D., Rózsa S., Kopp M. (2007). A Beck-féle Reménytelenség Skála rövidített változatának vizsgálata Magyarországon egy országos reprezentatív felmérés tükrében. Psychiatria Hungarica, 22(5), 379-389.

Perczel-Forintos D. (2001). Az öngyilkos magatartás kognitív háttértényezői. Psychiatria Hungarica, 16(6), 661-668. 

Perczel-Forintos D., Sallai J. & Rózsa S. (2001). A Beck-féle Reménytelenség Skála pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 16(6), 632-643.

Psychiatria Hungarica – Öngyilkosság-megelőzés és problémamegoldás (szerk. Perczel-Forintos D.):

  1. Perczel-Forintos D., Poós J. (2008). Kiút a kiúttalanságból – problémamegoldó tréning az öngyilkosság veszélyeztetettség megelőzésében. Áttekintő tanulmány. Psychiatria Hungarica, 23(1), 4-21.
  2. Kuritárné Szabó I. (2008). A borderline szuicidalitás jellegztetességei. Szakirodalmi áttekintés. Psychiatria Hungarica, 23(1), 22-33.
  3. Ajtay Gy., Petruska É., Hegyi N., Perczel-Forintos D. (2008). A háziorvosi rendelőkben megjelenő személyek reménytelenségének vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 23(1), 34-41.
  4. Poós J., Perczel-Forintos D. (2008). Pszichiátriai betegek problémamegoldó képességének vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 23(1), 42-55.
  5. Perczel-Forintos D., Kiss Zs. (2008). Negatív életesemények és reménytelenség vizsgálata pszichotikus betegek körében. Psychiatria Hungarica, 23(1), 56-62._