Meseprojekt – a magyar népmese napja alkalmából
Szeptember 30-án, Benedek Elekre emlékezve, iskolánk is csatlakozott a magyar népmese napja ünnepléséhez. A pedagógiai/oktatási és szociális osztályok változatos és kreatív módon kapcsolódtak az eseményhez, így valódi mesevilág kelt életre az iskola falai között.
Mesevilág a gyakorlatban
A pedagógiai gyakorlat, élménypedagógia és vizuális kultúra tantárgyak keretében a diákok többször foglalkoztak a népmesék világával, megismerkedtek a jellegzetes szereplőkkel és motívumokkal. Több csoportban is meseillusztrációk készültek:
- A 10.B mindkét csoportja Szalay-Lehelvári Alexandra vezetésével lapbook (3D illusztráció) formájában dolgozta fel A só, A Kacor király, a Kőleves című mesét.
- Balláné Csányi Krisztina csoportjaiban (p. B és 10. B) a tanulók bábokat és a meséhez hátteret készítettek, hogy életre keltsék a népmesék – többek között A kiskakas gyémántfélkrajcárja, a Három kismalac és a farkas, A medve és a macska – szereplőit.
Életre kelt figurák
Adorján Emese ötlete nyomán Szalay-Lehelvári Alexandra tanítványai (10.B1, 10.B2, 11.B/2), valamint a 10.C és 10.D osztály egy-egy diákja embernagyságú figurákat alkottak –királylányt és királyfit –, akikkel szeptember 30-án bárki közös fényképet készíthetett. Az iskola auláját így egy napra mesebeli hangulat járta át.
A meseillusztrációk, figurák és bábok készítése nem csupán kézműves tevékenység, hanem komplex fejlesztő hatású pedagógiai eszköz, amely támogatja a tanulók kreativitását, önkifejezését, hozzájárul a szöveg mélyebb megértéséhez, a mesében megjelenő érzelmek átélését. A közös tevékenység során fejlődik a kommunikáció, az együttműködés; a saját készítésű, az iskola aulájában kihelyezett alkotások kézzelfogható eredményt adtak, ez növeli az önbizalmat és a tanulási motivációt.
A mesék gyógyító ereje
A projektet Dobos Katalin inspiráló előadása tette teljessé, amelynek középpontjában a mese gyógyító ereje állt. A program célja az volt, hogy a tanulók megtapasztalják, milyen pozitív hatásai lehetnek a meséknek, különösen az élőszavas mesemondás varázsának.
Az előadás során Az Anahakán rózsa című örmény népmesét hallgathatták meg a diákok élőszavas mesemondás formájában. A mese közvetlen, személyes előadása lehetőséget adott a közönség számára a mélyebb érzelmi bevonódásra, és segítette a belső képek megjelenését, a fantázia kibontakozását.
Az élőszavas mesemondás mint módszer továbbra is fontos eszköze lehet a nevelő-oktató munkának, különösen az érzelmi intelligencia fejlesztésében és a lelki egészség támogatásában.
A programon magasabb évfolyamú osztályok vettek részt: a 12.A, a Ksz/13.Ped és a 13. Gyp. Ők a külső szakmai gyakorlatok során a kisgyermekek körében saját maguk is megtapasztalhatják a mesemondás gyógyító varázsát.
