A komplex vizsga célja a doktorandusz tárgyi tudásának és szakirodalmi ismereteinek („elméleti rész”), valamint tudományos teljesítményének értékelése („disszertációs rész”).

  • A komplex vizsga a nappali és levelező tagozatos hallgatók esetében a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként szolgál.

  • Az egyéni felkészülők esetében a komplex vizsga a fokozatszerzési eljárásban történő részvétel feltétele.

A komplex vizsga letételére mind a két félévben a Doktori Tagozatok által megadott időpontokban van lehetőség, a tagozat tanulmányi felelőse tud erről felvilágosítást adni. A komplex vizsgára külön kell jelentkezni (lásd letölthető dokumentumok). 

Elméleti rész

Az elméleti részben a doktorandusz két tárgyból/témakörből tesz vizsgát.

A főtárgy keretében a hallgató egy szélesebb tudományterületen való tájékozottságáról ad számot, míg a melléktárgy keretében a kutatási területéhez kapcsolódó szűkebb tudományterületről. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.

Disszertációs rész

A komplex vizsga második részében a hallgató előadás formájában (8-10 perces prezentáció)  ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

Ebben a vizsgarészben meg kell győződni arról is, hogy a hallgató alaposan ismeri az általa használt metodikákat, és az eredményei értékeléséhez alkalmazott statisztikai módszereket.

Komplex vizsga tematika

A Doktori Iskola tagozatai meghatározzák a képzésüket 2020. szeptember 1. után megkezdő hallgatói által választható fő- és melléktárgyakat, azok pontos tananyagát, vizsgatételeit, a felkészüléshez ajánlott szakirodalmat és a tárgy elsajátításához ajánlott kurzusok körét. A kiválasztott fő- és melléktárgyakról a hallgató és témavezetője/konzulense együttesen nyilatkozik a képzés megkezdésekor, ill. egyéni felkészülő hallgatók a jelentkezésükkor. 

Tovább a Tételekhez 

A képzésüket 2020. szeptember 1. előtt megkezdő hallgatók esetében a témavezető/konzulens javaslatára, a programvezető egyetértésével a DI vezetőjének előterjesztésére a VMB elnöke egyénileg határozza meg a komplex vizsga elméleti részének fő- és melléktárgyait.

A vizsgára bocsátás feltételei

A komplex vizsgára történő bocsátás feltétele a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában legalább 120 kredit, beleértve valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt tanulmányi kredit (16 kredit) megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő hallgatókat, akiknek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).

A komplex vizsgára jelentkező az alábbi feltételeknek való megfelelésről írásban nyilatkozatot tesz:

  1. nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása,
  2. komplex vizsgára való jelentkezését két éven belül nem utasították el vagy két éven belül nem volt sikertelenül zárult doktori védése,
  3. nem áll doktori fokozat visszavonására irányuló eljárás alatt vagy 5 éven belül nem vontak tőle vissza jogerősen korábban odaítélt doktori fokozatot.

A vizsga menete, a vizsgabizottság, ismétlővizsga

A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni, a hallgató kérelmére a vizsgát zártan kell megtartani.

A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. A bizottság elnöke a  Doktori iskola szakmailag illetékes egyetemi tanára, professzor emeritusa, habilitált egyetemi docense vagy  főiskolai tanára vagy kutatóprofesszora lehet, aki a Semmelweis Egyetemmel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy egyéb  foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője, de a komplex vizsgán jelen lehet, és a hallgatót előzetesen írásban értékelnie kell.

A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsga elméleti  és a gyakorlati részének értékelése megfelelt/nem megfelelt minősítéssel történik. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.

Sikertelen vizsga esetén a hallgató az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát. A megismételt vizsgát új összetételű bizottság előtt kell letenni.

Komplex vizsga dokumentumok

Komplexvizsga tételek

Komplex vizsga: Elméleti és Transzlációs Orvostudományok Tagozat

A jelölt maximum 15-20 perces, a kutatási eredményeit bemutató előadást tart, amely közben és után a Vizsga Bizottság tagjai kérdéseket tesznek fel a Fő- és Melléktárgyból.

Komplex vizsga: Fogorvostudományi Tagozat

A bizottság előtt történő komplex vizsga során a hallgatók főtárgyból és melléktárgyból tesznek vizsgát. Minden egyes hallgató esetén a tárgyakhoz kapcsolódóan a tételsorok előzetesen kerülnek meghatározásra, s ezeket a hallgatók megkapják a felkészüléshez. Emellett a hallgatók a választott kutatási témájukról vetített képes bemutatót készítenek, amelyet 8-10 perces előadásban bemutatnak, a diavetítést elindítva és magyarázószöveggel kísérve a bemutatott diákat.

A vizsgán mind az elméleti, mind a gyakorlati részből feltett kérdések leírásra kerülnek a komplex vizsga során felvett jegyzőkönyvben is.

Komplex vizsga: Egészségtudományi Tagozat

Komplex vizsga: Patológia és Onkológia Tagozat