Az immár 27. alkalommal megrendezett Semmelweis Symposiumra, amely az egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos rendezvénye, több mint 320 résztvevő regisztrált az ország minden részéről és 14 külföldi országból. A megnyitón Dr. Merkely Béla rektor és Dr. Lakatos Péter, a szimpózium elnöke, az idei rendezési jogot elnyert I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára köszöntötte a résztvevőket. „A személyre szabott orvoslás új kihívásai: a prenatális tesztektől a célzott tumorterápiáig” címmel szervezett kétnapos programnak az Elméleti Orvostudományi Központ adott helyet.  

Dr. Merkely Béla rektor köszöntőjében kiemelte, hogy az idei szimpóziumra 14 országból érkeztek résztvevők, amely mutatja, hogy a szervezőbizottság nagy érdeklődésre számot tartó programot állított össze. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ennyien jelentkeztek a legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos eseményünkre ebben az évben, amikor névadónk, Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóját ünnepeljük – fogalmazott a rektor. Emlékeztetett, hogy Semmelweis felfedezése a gyermekágyi láz okairól a maga korában egy rendkívül progresszív teljesítmény volt. „Mi lehetne helyénvalóbb annál, mint, hogy mi is megpróbáljuk ugyanezt tenni? Ezért szerveződött ez az esemény egy rendkívül új és haladó tudományterület köré, mely a személyre szabott orvoslás” – mondta.

Hozzátette, hogy köszönhetően a sejt- és molekuláris biológia új eredményeinek, a személyre szabott orvoslás hihetetlen fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. A rendezvényen az endokrinológia, az onkológia, a hematológia, a prenatális genetika és a ritka betegségek területén elérhető vagy bevezetés előtt álló legújabb diagnosztikai és terápiás eljárásokat mutatják be, amelyek egy részét vagy már ténylegesen alkalmazzák, vagy hamarosan bevezetésre kerülnek – mondta.

A saját szakterületére, a szív-és érrendszeri betegségekre kitérve, a személyre szabott orvoslás gyakorlatával kapcsolatban példaként említette, hogy a familiáris hiperkoleszterinémiában a PCSK9 enzim gátlása ma már a rutingyakorlat része lett, de ahhoz is közel áll már a tudomány, hogy őssejtekkel kezeljük a cukorbetegséget – mondta Dr. Merkely Béla. Az új módszerek adta lehetőségek között említette még az endokrin daganatok korai felismerését, a kolorektális és az emlőrák, valamint a szolid tumorok korszerű ellátását, vagy az ún. likvid biopsziát, amivel például a magzati betegségek vizsgálhatók az anya véréből. Az ezzel kapcsolatos, nem megkerülhető etikai kérdésekről is szó lesz a prenatális blokkban – ismertette. Külön szekció foglalkozik a legújabb keletű technikákkal, melyek „science fictionként” hangozhatnak, de nem azok: ezek a technikák a nagyon közeli jövőben meg fogják változtatni a klinikai gyakorlatunkat – hangsúlyozta.

Dr. Lakatos Péter egyetemi tanár, a szimpózium elnöke megnyitó beszédében bemutatta az egyetemet és kitért Semmelweis Ignác pályájára is. Szólt arról is, hogy az egyetem névadójáról elnevezett Semmelweis-reflex, melynek lényege az új információ elutasítása rögzült normák, hiedelmek vagy paradigmák miatt, ma is létezik. „Bizonyos határokat mi is át fogunk törni, feszegetni fogunk az előadásokon, de ugyanazt kell tennünk, amit Semmelweis tett: nem szabad félnünk attól, hogy ellentmondjunk a rögzült normáknak” – fogalmazott. Megemlítette, hogy a közös platform, ami összeköti a rengeteg tudományágat, ami szerepel a szimpózium programjában az a felfedezés, az új dolgok elfogadása és maga a személyre szabott orvoslás.  

A kétnapos szimpózium első előadását Dr. Takács István, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója tartotta „Mit értünk személyre szabott orvoslás alatt?” címmel. Ebben kiemelte egyebek mellett, hogy a személyre szabott orvoslás egy újfajta elvi keretrendszer, mely a betegségek modellezését és szimulációját foglalja magába a mögöttes mechanizmusok alapján. Ez egy hatalmas ugrást jelent a 20. századi nyugati orvoslás paradigmájából a 21. század orvoslása felé – hangsúlyozta.   

A szimpózium két napja alatt összesen 33 angol nyelvű előadás hangzik el, számos neves hazai és külföldi szakembertől.

Deme Tamás
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem