Az intézet története

A medicina forensis (törvényszéki orvostan), mai nevén igazságügyi orvostan több, mint 200 éves egyetemi múltra visszatekintő tudomány. A Helytartó Tanács 1793. november 22-i rendelete kimondta: a medicina forensis és a politica medica (orvosi közigazgatás) a pesti egyetemen önálló tanszéken, szigorlati tárgyként oktassék. 1872-től, mint önáló törvényszéki orvostani tárgy szerepel a curriculumban.

Az Igazságügyi Orvostani Intézet jogelődje a Törvényszéki Orvostani Intézet, mely 1886-ban kezdte meg működését. 1953 októberében a Törvényszéki Orvostani Intézet nevét Igazságügyi Orvostani Intézetre változtatták, mivel a “törvényszék” elnevezés a bíróságok elnevezésében megszűnt, illetve megváltozott. Az elődök jól működő, Európa-hírű és rangú, számos itthon és külföldön elismert szakemberrel rendelkező intézetet hoztak létre.

Az intézet igazgatói:

1. Schönbauer József (1789-1793)
2. Schraud Ferenc (1793-1802)
3. Rácz Sámuel (1802-1803)
4. Bene Ferenc (1805-1816)
5. Böhm Károly (1816-1841)
6. ifj. Bene Ferenc (1841-1845)
7. Rupp János (1845-1881)
8. Belky János (1881-1882)
9. Ajtai K. Sándor (1883-1915)
10. Kenyeres Balázs (1915-1935)
11. Orsós Ferenc (1935-1945)
12. Baló József (1945-1946)
13. Incze Gyula (1946-1955)
14. Haranghy László (1955-1958)
15. Ökrös Sándor (1958-1969)
16. Somogyi Endre (1969-1992)
17. Sótonyi Péter (1992-2003)
18. Keller Éva (2003-2019)
19. Törő Klára (2019-2021)
20. Kiss András (2021- )

Az intézet két félévben oktatja az ÁOK V. éves és egy félévben a FOK és GYOK V. éves (klinikai gyógyszerészet), továbbá az ÁOK és FOK V. éves német és angol nyelven tanuló hallgatóit. Az intézet oktatói részt vesznek az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Rendőrtiszti Főiskola oktatásában is. Az intézet a szakorvosképzés bázisa, továbbá az intézmény fontos feladata a szakorvos-továbbképzés is.

Az intézet 17 diplomás tagja rendszeres orvosszakértői tevékenységet végez hatósági kirendelésre. Az intézet munkájának fontos része a rendkívüli halálesetek boncolása és véleményezése (2-2,5 ezer/év) és az élő személy vizsgálatok alapján történő szakértői véleménynek előterjesztése (7-7,5 ezer/év). Az intézetben szerológiai, DNS, toxikológiai, morfológiai, genetikai, antropológiai és elektronmikroszkópos laboratóriumok működnek. A boncolást kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok jelentős része az intézetben történik. A szerológiai, DNS és humángenetikai laboratórium kiemelt feladata a kriminalisztikai vizsgálatok mellett a származásmegállapítási ügyekben (1200/év) orvosszakértői vélemény adása.