A világűr kutatása egészen az Ókorba nyúlik vissza, így az emberiség többezer éves álma vált valóra 1961-ben, amikor Gagarin a Vosztok-1 fedélzetén végrehajtotta az első űrrepülést. Őt az azóta eltelt szűk 60 évben számtalan űrhajós követte; az ember meghódította a Holdat, és lehet, hogy nemsokára a Mars következik. Elon Musk tervei szerint pedig pár éven belül akár az űrbe is látogathatunk a nyári szünetben.
A sikerhez azonban rengeteg kihívással kellett és kell szembenézniük a tudósoknak – nemcsak mérnöki és fizikai, hanem orvosi szempontból is. A világűr ugyanis számos veszélyt tartogat az emberi test számára, melyekhez a szervezetnek alkalmazkodnia kell.
A gravitációs tér megváltozása megnehezíti a térbeli tájékozódást, az egyensúlyozást, a fej és a szem koordinált mozgatását, így utazási betegséget okoz. Egy Marson végrehajtott expedíció során nemcsak a Föld gravitációs tere és a súlytalanság közti különbséghez, hanem landolás után a Mars gravitációs terének erősségéhez (ez kb. 1/3-a a Földének) is hozzá kell szoknia a szervezetnek. A gravitáció hiánya miatt a csontok ásványianyag-tartalma, így sűrűségük havonta (!) több, mint 1%-kal csökkenhet, növelve az osteoporosis-hoz köthető csonttörések kockázatát. (Összehasonlításképpen: idős korban évente 1-1,5% a csökkenés.) A csontokból való fokozott kalcium exkréció, valamint dehidráció következményeképpen a vesekövek kialakulásának kockázata is fokozott. Edzés és megfelelő táplálkozás hiányában az izomtömeg és állóképesség is csökken, valamint a lebegés során, erőkifejtés hiányában szív- és érrendszeri dekondicionálás következik be. Látásproblémák is felléphetnek, a gravitáció hiánya miatt a szemre nyomást helyező testfolyadékok miatt.
Az űrutazás talán legnagyobb veszélyét a sugárzás jelenti. Az űrállomáson tartózkodó asztronauták a földi sugárzás tízszeresének vannak kitéve. Ez a megnövekedett sugárterhelés nemcsak hosszútávú, de azonnali változásokat is okozhat a szervezetben. Azon kívül, hogy növeli a rák kialakulásának kockázatát, csökkent kognitív- és mozgásfunkciókat, valamint viselkedésbeli változásokat eredményezhet. Sokan tapasztalják a sugárbetegség tüneteit; hányingert, hányást, anorexiát, fáradtságot. Különböző szöveteket érintő degeneratív betegségek kialakulása is fokozódik, mint a szürkehályogé, valamint szív- és érrendszeri betegségeké. Érdekesség, hogy a Nemzetközi Űrállomás még éppen a Föld – sugárzással szemben védelmet jelentő – mágneses terén belül helyezkedik el, de még így is tízszeres sugárzással kell számolnunk. Egy Marson végzett expedíció során kiemelten fontos lesz az űrhajók sugárzás elleni védelme, leárnyékolása annak érdekében, hogy még elfogadható mértékű kockázatot jelentsen az utazás során.
Az űrben a mikroorganizmusok tulajdonságai is megváltoznak. Az űrhajón belüli szűk, zárt térben sokkal könnyebben adhatják át egymásnak a kórokozókat az ott tartózkodók. A megváltozott immunrendszer miatt növekedhet a fogékonyság az allergiákkal, betegségekkel szemben. A Nemzetközi Űrállomáson a NASA folyamatosan ellenőrzi a levegő minőségét, nehogy olyan mérgező gázok kerüljenek bele, mint a formaldehid vagy az ammónia. Az űrhajósok vér-, nyál- és vizeletmintáinak vizsgálatával az esetleges immunrendszeri változásokat követik nyomon.
A testi tünetek mellett pszichológiai, viselkedésbeli problémák is felléphetnek űrutazás során. Az elszigeteltség és bezártság érzése mindannyiunknak ismerős lehet a járványügyi a helyzet miatt. Az űrutazások során egy hat hónapon át tartó elszigetelésről van szó, melyet ugyanazzal a pár munkatárssal töltenek az űrhajósok. Az általános hangulatromlás mellett a lelkesedés, kognitív funkciók, valamint a személyes interakciók is hanyatlanak, melyek akár depresszió kialakulásához is vezethetnek. A Marson minden nap 38 perccel hosszabb, így kockázatot jelent a cirkadián ritmus felborulása, amely alvási zavarokhoz vezet. A friss ételek hiánya tovább fokozhatja a testi és szellemi teljesítmény csökkenését. Az alvási zavarok, rossz közérzet, esetleges depresszió egyre komolyabb testi tünetek kialakulásához vezethetnek, melyek akár az expedíció sikerességét is veszélyeztethetik, így kiemelten fontos a pszichológiai tréning is az utazás előtt.
(Forrás: nasa.gov)