Az idei „tegyél le mindent és menjünk valahova most azonnal”-utazásunk célja az „olcsó repülőjegyek”-keresésre érkezett találatok végett a svédországi Göteborg lett. Bár egy viszonylag ismert, nyugat-skandináviai kikötővárosról beszélünk, mivel Svédországról egészen idáig a tudásom körülbelül addig terjedt, hogy hideg és halak, nem igazán tudtam, mire kéne számítanom. Hogy milyen is Svédország?

SÁRGA ÉS KÉK

Szerencsére útitársam nagyobb ismerője és rajongója volt Svédországnak, mint jómagam, ezért a szervezés, felkészülés és pakolás is simán folyt le. Bukkanó nélkül érkeztünk meg a városba, ahol megszületett az első, kissé egyszerű, de nagyon igaz megállapításom: az épületek CSODÁLATOSAK. A magas erkélyes téglaházak és a bordázott „vityillók” széles skálája kísért bennünket, alig győztünk betelni a látvánnyal. Ezt követte a város hihetetlen tisztasága felett érzett döbbenetem. Majd pedig a kérdés, hogy vajon miért nem szeretik a svédek a zebrákat. Mármint a gyalogátkelőhelyeket… mert ugyan voltak, de kicsik, és meglehetősen indokolatlan helyeken feküdtek. Az első két napban a járdáról mi csak „Carpe diem!” kiáltással léptünk le a sűrűn futó villamossínek közé. Persze baj nem lett belőle, mivel az ottani sofőrök végtelenül figyelmesek, fel vannak készülve az egyszer csak útra kipattanó emberekre. 

ZÖLD

A félelmem már csak azért is alaptalannak bizonyult, mert bár Svédország egyik legnépesebb városáról beszélünk, autókat alig, forgalmi dugót pedig egyáltalán nem láthattunk. Ennek egészen egyszerű a magyarázata: október végén, amikor az átlaghőmérséklet 5-10 °C között mozgott, fújt a szél és olykor esett az eső, a Göteborgi lakosok zöme biciklire pattant. A környezetvédelem olyan szinten szerves része az ott élő emberek mindennapjainak, hogy az utakon csak bicikliket, vagy hibrid autókat lehet látni. Minden étteremben található legalább egy vegán menüsor, Greta Thunberg életrajzi és motiváló regényeivel vannak tele a könyvesboltok, és nemcsak a McDonald’s-ban adnak újratölthető papírkosarat a ketchup számára, de még rágyújtani sem láttunk senkit az ott tartózkodásunk alatt. 

SZÍNES

Svédország menekültpolitikája gyakran sajtótéma, így talán nem titok, hogy a lakossága igen sokszínű. Nehéz volt végigmenni bármely városközpontban lévő utcán úgy, hogy ne fussunk bele ázsiai, olasz vagy mexikói konyhába, sőt, svéd éttermet csak egyet ismertünk meg, a Feskekôrka-t, vagy köznapibb nevén a haltemplomot. Az igazság az, hogy a magyarországi általános közvélemény és nagyanyám riogatása ellenére jobban félek itthon a hetes buszon, mint odakint Göteborgban bárhol. 

ÉS FEKETE

A Halloweennek talán nincs akkora kultusza, mint nyugatibb területeken (értsd: nem tódulnak gyerekek jelmezben az utcára csokit gyűjteni), de azért itt is akad halloweeni mulatság szép számmal. 

A legkecsegtetőbb számunkra (számomra) a Liseberg Vidámpark volt, ahol alapjáraton is megtalálható a Valkyria nevezetű, leghosszabb szakaszon zuhanó szerelvényekkel büszkélkedő hullámvasút, de emellett a park októberben különleges halloweeni színekbe borulva várja látogatóit. Számtalan kísértetház, zombi apokalipszissel sújtott terület és egyéb rémisztő helyszín található a kalandpark óriási területén, amit egy éjszaka alatt (főleg sajnos a hosszú soroknak köszönhetően) szinte lehetetlen bejárni. 

De nem csak Liseberg vette fel a Halloweeni hangulatot: A vidámpark melletti tudományos központ (leginkább amolyan állatkertféle), az Universeum is hirdetett a gyermekek számára egy „Creepy Science” nevű programot, ahol rémisztő köntösbe bújtatott tudományos felfedezéseket tehetnek, ha épp nem a faragott tökök között úszkáló halakat, vagy cápákat figyelik. Emellett a Botanical Garden is ingyenes belépést, kvízt, Jazz koncertet és „húsevő növények”-kiállítást biztosított az arra járó érdeklődők számára. 

Göteborg nekem most már egyet jelent Liseberggel, a sokszínűséggel, a kék villamossal, a kedvességgel, a csönddel (meg-megszakítva a Valkyriáról érkező sikolyokkal), és a gyönyörű, gyönyörű házakkal. Na meg a magas árakkal! Viszont az is érezhető volt, hogy nem akartak lehúzni; a magas árakért igényes szolgáltatás is járt. A hostelünk, bár a legalapabb szállást igyekeztünk foglalni, tökéletesen tiszta és csendes volt; az ételadagok óriásiak és kiadósak, és ha bármit kértünk, készséggel segítettek. Szóval ajánlom mindenkinek, aki akár őszi, akár nyári úticélt keres!