Valami, ami egyelőre megmagyarázhatatlan és különleges, nem mindenki számára érzékelhető- leginkább így lehet összefoglalni az ASMR jelenségét. A kutatások még csak gyerekcipőben járnak a témával kapcsolatban, de azt már biztosra vehetjük, hogy nagy szerepe lesz bizonyos kórállapotok kezelésében.
Az ASMR (Autonomous Sensory Meridian Response) egy rendkívül megfoghatatlan érzés, amit bizonyos stimulusok váltanak ki, mint például a halk beszéd vagy a hajfésülés. Legtöbbször vagy bizsergéshez vagy nagyon mély ellazuláshoz hasonlítják azok, akik átélik. Már akik átélik. Ugyanis, mint elég hamar kiderült, nem mindenki fogékony erre a jelenségre. Sőt, ahogy tovább kutattam ez ügyben, kiderült, hogy sokan vannak, akiket egyenesen idegesítenek azok a dolgok, amiket ASMR-t kiváltó tényezőknek hívnak a témában jártasok.
Ezeknek a tényezőknek alapvetően két fő csoportja van: belső (A-típusú) inger, például a mély relaxáció vagy meditáció, míg a külső (B-típusú) inger kissé elterjedtebb, mivel ide tartozik bármi, ami a környezetünkből érkezik. A külső stimulusok után tovább kutatva az interneten rádöbbentem, hogy egy nagyobb ágazat nőtte már ki magát: a leghíresebb videóportálon ilyen külső ingereket bemutatva több, mint 13 millió feltöltés található ezzel kapcsolatosan. A legszélesebb skálán mozognak ezek a videók illetve hangfelvételek, a suttogástól indulva bizonyos tárgyak karmolásán keresztül egészen a szerepjátékokig. Számomra meglepő volt azt felfedezni, hogy néhány embernek az orvosi vizsgálat megnyugtató folyamat, de akár egy festő, bizonyos Bob Ross munkájának folyamatát is nagyon sokan dicsérik. Talán pont ez a sokféleség az, ami olyan megfoghatatlanná teszi az egészet. (1)
Ráadásul az is egyértelművé vált egy idő után, hogy bár ezek a videók inkább vizuális és hanghatásokat használnak, a videóktól elkülönülő fajták a külső tényezőknek további érzékeit vonják be, mint a tapintás vagy a szaglás. Ha ezt a gondolatmenetet kicsit továbbvisszük, eljutunk a tudományos magyarázatok világába. Ám ennyire nem fekete-fehér a helyzet. Ugyanis az ASMR-jelenségre egyelőre még nem találtak pontos okot. A kutatások a témában csak az utóbbi pár évben kezdődtek el és valós eredményekkel alig rendelkezünk egyelőre.
Az első publikált tanulmány 2018 szeptemberében jelent meg a BioImpacts nevű újságban Bryson Lochte, Sean Guillory, Craig Richard és William Kelley nevéhez kapcsolódóan. Azt tanulmányozták, hogy az ASMR-t átélők agyában milyen területek aktiválódnak a folyamat során. Ehhez 10 embert vizsgáltak, akik előre kiválasztották a számukra jellegzetesen ASMR hatású videókat, majd a vizsgálat előtti 48 órában kerülték az ismert kiváltó tényezőket. A vizsgálat során egy fMRI gépben ezeket a videókat nézték és különböző gombokkal jelezhették, hogy adott pillanatban hogyan érzik magukat. A relaxáció során a leginkább aktivált terület a mediális prefrontális kéreg volt, míg a „bizsergés” fázisában az előbb említett mediális prefrontális kérgen kívül aktivációt mutatott a nucleus accumbens, az insula, a szekunder szomatoszenzoros kéreg, valamint a szekunder motoros kéreg is. Ezt összefüggésbe hozták három fontos neurotranszmitterrel (oxytocin, dopamin, endorphin), illetve azzal a magyarázattal, hogy bizonyos szociális tevékenységeket átélve is hasonló agyi területek aktiválódnak. Ilyen például a megértés, empátia vagy törődés. (2)
Egy másik tanulmány, amelyet a University of Sheffield kutatói készítettek, kimutatta, hogy az ASMR relaxáló hatása leginkább a mindfulness technika eredményéhez hasonló. A stresszoldó hatást alátámasztja az is, hogy a vizsgálat során a résztvevők szívfrekvenciája jelentősen csökkent. Ennek ismeretében a jövőben érdemes odafigyelni a fejleményekre az ASMR-rel kapcsolatban, hiszen egy újabb gazdaságos, könnyen kivitelezhető, viszont rendkívül hatékony módszer vélik kibontakozni olyan gyakran előforduló állapotok kezelésében, mint például a szorongás, fóbiák, vagy a poszttraumatikus stressz szindróma.
Kiemelt kép forrás: PotluckBrigand