A 2015-ös orvosi és élettani Nobel-díj ünnepélyes átadóját a hagyománynak megfelelően idén is december 10-én tartják Stockholmban, Alfred Nobel halálának 119. évfordulóján. A medált idén hárman veszik át, a befutók nevét október elején tették közzé. A 2015-ös Nobelt nemcsak azért tartják jelentősnek, mert hagyományos gyógyászatban rejlő kiaknázatlan lehetőségekre hívja fel a figyelmet a szintetikusan tervezett gyógyszerhatóanyagokkal szemben, de azért is, mert mindkét kutatás egy, a harmadik világban jelentős egészségügyi problémára nyújtott megoldást.
A pekingi kiemelés Tu Youyou (84) gyógyszerésznek felerészben megítélt díj sok félreértést felvetett. A kutatónak ugyanis a hagyományos kínai orvoslás ősi receptjeivel kísérletezve sikerült a hetvenes években az egynyári ürömből kivont artemisininről bebizonyítani, hogy az felhasználható maláriaellenes gyógyszerként. A média és a laikusok hajlamosak ezt a tudományos eredményt leegyszerűsíteni, és az alternatív gyógyászat diadalának, vagy egyenesen a modern orvostudomány és gyógyszeripar kudarcának tekinteni. Tu példája mindenesetre felhívja arra a figyelmet, hogy a gyógyszerkutatás bőven meríthet még inspirációt a növényi hatóanyagokból. Az artemisininnek köszönhetően a járványos maláriás megbetegedések mára csaknem ötven százalékban visszaszorultak Afrikában.
Az ír származású, az Egyesült Államokban dolgozó William Cecil Campbell (85) mikrobiológus, parazitológus és a japán Satoshi Ōmura (80) biokémikus egynegyed-egynegyed részben kapták meg a díjat együttműködő kutatásaikért, amelyek eredményeként több trópusi parazitafertőzés, így elsőként a folyami vakság (onchocerciasis), majd a nyirokfiliariázis és több más betegség gyógyításában áttörést hozó gyógyszer, az avermectin megszületett. Campbell kutatócsoportjának abból a Streptomyces avermitilis talajbaktériumtörzs tenyészetből sikerült izolálnia a gyógyszerhatóanyagot, amelyet Ōmura kutatócsoportja különített el ismert antiparazitikum termelő tulajdonsága alapján. Sokan úgy vélik, ez a kutatás szintén a természetben megtalálható vegyületek felé irányíthatja a gyógyszerfejlesztők figyelmét. Az avermectin fő bevetési területe szintén a fekete kontinens, de a trópusi éghajlat más területein is használatban van.
A 2000-es, 2010-es évek Nobel-díjait kisebb részben olyan kutatóknak ítélték meg, akik elsősorban a fejlett világ problémáira próbáltak megoldást találni:
2010: in vitro fertilizációs technika fejlesztése;
2008: a HPV-nek a méhnyakrák etiológiájában betöltött szerepének bizonyítása, a HIV felfedezése; 2008: a gyomor- és nyombélfekélyt okozó Helicobacter pylori felfedezése.
Nagyobb részben a tudomány fejlődése szempontjából áttörő jelentőségű előrelépést jelentő, de a klinikai orvoslásban közvetlenül egyelőre nem felhasználható eredményeket jutalmaztak:
2014: az agy helymeghatározó rendszere;
2013: a vezikuláris transzport;
2012: pluripotens őssejtek előállítása érett sejtekből.
Figyelembe véve ezt a tendenciát, az idei év valóban fordulatot jelent az utóbbi időben elismert kutatásokhoz képest. Lehetséges, hogy ez az orvostudomány fejlődésének új korszakát is jelenti, vagy puszta véletlen, hogy idén a díj kedvezményezettjeinek mindegyike a harmadik világ egészségügyéhez kapcsolódó, a mindennapi gyógyításban már felhasznált eredmény?
Azt hiszem, most tényleg izgalmas kérdés, hogy Ōmura, Campbell és Tu kitüntetése után vajon ki, vagy pontosabban, mely tudományterület milyen áttörése éri meg a 8 millió svéd koronát. A 2016-ban esélyes kutatók nevezése idén is szeptember óta folyik, és január 31-én fog lezárulni, a jelöltek listáját pedig a Nobel-díj szabályai szerint nem hozzák nyilvánosságra.
Az évente három különféle – elméleti tudomány, klinikai és jószolgálati – kategóriában osztott Lasker-díjat az orvosi Nobel előszobájaként tartják számon, Tu Youyou is részesült ebben még 2011-ben, természetesen klinikai kategóriában. Elég széles spektrumon válogathatunk: a széles körben ismert cochlea implantátum, a monoklonális antigén terápia, a Parkinson-kór tüneti kezelésére alkalmazható mély agyi stimuláció mellett a májtranszplantáció területén elért előrelépések és az időskori vakságban alkalmazott anti-VEGF terápia is Laskert értek a 2010-es években. Az alaptudományok mezőnyében a leptin felfedezése, a protein-folding és a sejtváz motoros elemeinek feltérképezése, a neurotranszmitterek felszabadulásának molekuláris mechanizmusa, valamint a misfoldinggal járó károsodások, illetve a DNS-károsodás ellen védő intracelluláris rendszerek tekintetében elért eredmények bizonyultak díjra méltónak.
Egy biztos: nehéz lenne minden számításba jövő jelöltet felsorolnunk, idén ugyanis 327 tudóst neveztek egyedül az orvosi vagy élettani Nobel-díjra. Közülük csak az először felmerült nevek sora is 57 főt számlál. A Nobel-díj odaítélésének évtizedek óta növekvő időeltolódási tendenciája szerint a ma legkiválóbb kutatói jelenlegi eredményeikért a 2030-as évek vége, 2040-es évek eleje körül kaphatják meg a vérrel és verítékkel kiérdemelt elismerést. Ilyen távlatokban, persze, gyakorlatilag lehetetlen lenne akár csak tippeket tenni, kik lehetnek az esélyes befutók. A számtalan őssejt technológiára alapozott kutatás egyikének vezetője, vagy egy biotechnológiai kütyü atyja? Vagy a popkultúrában is hangzatos, futurisztikus kísérletek eltörpülnek majd egy teljesen másfajta felfedezés mellett?
Hiszen még azt sem látjuk előre, merre fordul holnap a tudomány fő csapásiránya, kik lesznek holnapután a tegnap legnagyobbjai. Igaz, Tu Youyou azt nyilatkozta, mikor a tévéből értesült arról, hogy az artemisinin felfedezése után 45 évvel megkapta a Nobel-díjat, hogy meglepődött, de azért annyira nem nagyon.
Szöveg: Gergics Enikő