Betűméret: A A A

Klinikánk története

A Parodontológiai Klinika 1997-ben alakult, de gyökerei több mint 60 évre nyúlnak vissza. A parodontológiát és orális medicinát – kezdetben “Szájbetegségek” név alatt – a Fogorvostudományi Kar megalakításától kezdve oktatják az egyetemen. A Parodontológiai Klinika a Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatológiai Klinikájának “Szájbeteg Osztály”-ából nőtt ki, melyet Morelli Gusztáv alapított és melynek első vezetője volt. Őt Lőrinczy Ervin, majd még a háború alatt Sugár László egyetemi docens követte, aki az új rendszerű fogorvosképzés megindulásától kezdve nyugdíjba meneteléig a Szájbetegségek és parodontológia tantárgy előadója volt.

A Fogorvostudományi Kar megalakulása után mint a Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyik osztálya működött a Parodontológia. Sugár László vezetése alatt Bánóczy Jolán és Sallay Kornélia voltak a parodontológia és oralis medicina úttörői, és az akkori osztály meghatározó személyiségei, ahol – még a Szájsebészeti Klinika keretein belül – komoly gyógyító, tudományos és oktatói tevékenység folyt. Az osztályt nyugállományba vonulásáig, 1975-ig, Sugár László vezette.

A Klinika önállóvá válása előtti időszakban több kandidátusi disszertáció született (Sugár László, Bánóczy Jolán, Sallay Kornélia, Kövesi György és Gera István) és több tankönyv és jegyzet fémjelezte az osztály tudományos és oktatási tevékenységét. Itt látott napvilágot hazánkban az első, Sugár László által írt Szájbetegségek c. tankönyv 1959-ben, melynek később több kiadása jelent meg Sugár László és Sallay Kornélia szerkesztésében, sőt az Akadémiai Kiadó gondozásában 1980-ban oroszul is megjelent. Az első önálló Parodontológia tankönyv 1981-ben jelent meg Sallay Kornélia és Gera István tollából. Bánóczy Jolán 1953-tól 1974-ig, a Konzerváló Fogászati Klinikára történt tanszékvezető professzori kinevezéséig dolgozott és kutatott a szájbeteg osztályon. Ez alatt a két évtized alatt nemzetközi rangot vívott ki az oralis praecancerosisok és ezen belül a leukoplakia kutatásában. Ebből írta meg kandidátusi disszertációját is, ami akkor a klinikán az első ilyen, önálló kutatómunkán alapuló minősítést szerezte meg számára. Oral Leukoplakia c. monográfiája 1982-ben angolul, 1986-ban japánul is megjelent. Már a hatvanas években jelentős nemzetközi kollaborációkban vett részt és számtalan nemzetközi publikációja jelent meg. Abban az időben -a „vasfüggöny mögül-” ez lényegesen nagyobb energiát igényelt, mint ma.

Sugár László nyugállományba vonulása után 1975-ben Sallay Kornélia egyetemi docens vette át az akkor már “Parodontológia és Szájbeteg Osztály” nevet viselő részleg vezetését, egyetemi tanári kinevezést 1985-ben nyert. Sallay Kornélia kiváló kutató, nagyszerű oktató, de egyben polihisztor is volt. Ragyogóan festett, rajzolt, verseket és színdarabokat írt és élete végén műfordításokkal is foglalkozott. Tudományos tevékenysége kezdetben az orális immunológia és virológia területére korlátozódott, disszertációját az aphtha patogeneziséből írta. Később, amint az osztály profilja egyre inkább a parodontológia irányába fordult, Sallay Kornélia érdeklődése is a fogágygyulladás immunológiai kutatása felé terelődött. Amerikai tanulmányútja során Philadelphiában Novotny professzorral végzett több olyan laboratóriumi állatkísérletet, amelyek később neves nemzetközi lapokban jelentek meg, közlemény formájában.

Sallay Kornélia nyugdíjba vonulása után, 1990-ben Gera István egyetemi docens vette át az osztály vezetését, aki akkor már több, mint három évet töltött el az USA-ban és nyert parodontológiai képzést, valamint az USA-beli Connecticut Állam egyetemén végzett kutató munkájából írta meg az osteoporosis tárgykörében kandidátusi disszertációját. Vezetése alatt az osztály profilja még inkább a parodontológia irányába tolódott el, bár Kövesi György egyetemi docens, aki közel négy évtizedes kutatói és oktatói tevékenységét a szájbetegségeknek, az orális immunológiának és praecancerosisok kutatásának szentelte, továbbvitte a Sugár-Bánóczy féle szájbeteg iskolát. Kövesi György az önállóvá vált orális medicina tárgy előadója lett.

A Parodontológiai Klinika megalakulásakor, 1997-ben Gera István egyetemi tanár lett a klinika tanszékvezető professzora, és hivatalában maradt egészen 2014-ig, amikor Dr. Windisch Péter, egyetemi tanár vette át a tanszék vezetését.

A Parodontológiai Klinika és a Szájsebészeti Klinika Szájbeteg Osztályán dolgozó oktatók a Fogorvostudományi Kar megalakulásától napjainkig:

Dr. Sugár László egyetemi docens osztályvezető 1953- 1979
Dr. Bánóczy Jolán egyetemi adjunktus 1953-1974
Dr. Sallay Kornélia egyetemi tanár, osztályvezető 1953-1990
Dr. Benedek Erika egyetemi docens majd tudományos szaktanácsadó 1970-2011
Dr. Szabó László egyetemi tanársegéd 1953-1975
Dr. Gürtler Anna egyetemi tanársegéd 1969-
Dr. Csató László egyetemi tanársegéd 1958 – 1969
Dr. Kövesi György egyetemi docens 1969 –
Dr. Dományházi Gábor egyetemi tanársegéd 1975-1979
Dr. Gulich Ákos egyetemi tanársegéd 1979-1990
Dr. Takách Andrea egyetemi tanársegéd 1977-1981
Dr. Dőri Ferenc egyetemi docens 1982-
Dr. Keglevich Tibor egyetemi adjunktus 1989-2009
Dr. Windisch Péter egyetemi tanár 1988-
Dr. Fürstner József klinikai orvos 1993-95
Dr. Zsidró Emese klinikai orvos 1994-1996
Dr. Ratkóczi Lilla klinikai orvos 1997-2001
Dr. Szilágyi Emese egyetemi tanársegéd 1997-2011
Dr. Horváth Attila egyetemi tanársegéd 2001-
Dr. Újvári Zsuzsa rezidens orvos 2001-2002
Dr. Rosta Péter rezidens orvos, klinikai orvos 2004-2011
Dr. Tihanyi Dóra klinikai szakorvos 2002-
Dr. Kiss Dóra rezidens orvos 2003-
Dr. Molnár Bálint egyetemi tanársegéd 2004-
Dr. Kovács Viola parodontológus rezidens orvos 2004-2006
Dr. Szűcs Ilona rezidens orvos 2009-2013
Dr. Lukács László klinikai szakorvos 2009-2012
Dr. Fazekas Vera klinikai szakorvos 2011-2013
Dr. Szántó Erika klinikai szakorvos 2009-2013
Dr. Tóth Péter Ernő klinikai szakorvos 2011-2013
Dr. Ágics Anikó klinikai szakorvos 2013-2014
Dr. Hulik Emese
Dr. Kis Réka