RS21333_KA-20140715-IMG_6395-windisch-peter-scrAzért választotta a fogászatot, mert úgy érezte, ez az a munka, amely mellett sportkarrierje is folytatható, ám az egyetem elvégzése után szinte azonnal egyértelművé vált, hogy új hivatása teljes embert kíván. Dr. Windisch Péter, a Parodontológiai Klinika új igazgatója az egyik legnagyobb értéknek azt tartja, ha a hallgatókban sikerül felkelteni a szakma iránti érdeklődést. A parodontológiát, vagyis a fogágybetegségek kezelését kiemelten kreatív területnek tartja, melyben számos áttörés várható a jövőben.

Dr. Windisch Péter a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán szerzett diplomát, és egy rövid vidéki kitérő után 1988-ban került az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikára, ahol az önálló Parodontológiai Klinika megalakulásáig dolgozott. „A rövid, záhonyi kitérő után még inkább átéreztem, mennyire nagy dolog bekerülni egy pesti klinikára, ahol ugyanakkor azonnal ügyelni is kellett. A szájsebészet fekvőosztályos ügyeletére a legsúlyosabb esetek kerültek, így az ember pontosan láthatta a kiélezett döntési helyzeteket, és megérthette a beavatkozások súlyát” – fogalmaz dr. Windisch Péter, hozzátéve, hogy ekkoriban persze már nem az érdekelte, miként lehet a munka mellé a vívósportot is beszorítani, hanem az, hogy megtanuljon igényesen dolgozni, és a lehető legjobban lássa el a betegeket.

„Az hogy fogorvosként milyen akartam lenni, teljes mértékben a vívásból eredeztethető, és abból, hogy megtanítottak minket az igényes, pontos, precíz feladatvégzés fontosságára. Mindezek mellett persze nagymértékű kreativitás is rejlik e szakterületben” – hangsúlyozza.

RS21336_KA-20140715-IMG_6383-windisch-peter-scrMint mondja, pályakezdő korában a parodontológia is viszonylag friss szakmának számított, mely számos újdonságot rejtett. A fogágybetegségeket akkoriban nem teljesen kezelhető népbetegségnek tartották, mára viszont rengeteget fejlődtek az ellátás lehetőségei. „A fogászat nem egy lezárt szakma, a fogágybetegségek kezelésében rengeteg új terápiás alternatíva megjelenése várható. Egy szakma számomra addig érdekes, amíg annak egyedi, újszerű voltát lehet látni, és ez a parodontológiáról maximálisan elmondható” – mondja az új igazgató. Mivel nagyon változó területről van szó, a kutatás is nagyon aktív. Ma a legtöbben a biológiailag aktív fehérjéket, illetve az el nem kötelezett őssejtek felhasználását tartják a jövő útjának, de fontosak az újszerű műtéttechnikák is, melyek szintén áttörést hozhatnak a gyógyításban – mutat rá az igazgató.

RS21327_KA-20140715-IMG_6430-windisch-peter-scrDr. Windisch Péter azt vallja, a legfontosabb a szakma szeretete, ez mindennek az alapja, ez befolyásolja azt is, hogy miként tudja átadni valaki oktatóként a tudást. Az igazgató az egyetem legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a hallgatók érdeklődését felkeltve mutassa be az egyes szakmákat. „Ha sikerül felkelteni valakinek az érdeklődését, onnantól saját maga is motivált lesz a tudás elsajátításában” – vélekedik.

Az 1997-ben alakult Parodontológiai Klinikán három nyelven folyik az oktató munka, a parodontológiát négy szemeszterben, az orális medicinát pedig egy szemeszterben oktatják. Ahogy dr. Windisch Péter fogalmaz, a parodontológia sikerterület, sok fiatal szeretne ilyen irányba szakosodni, hiszen míg 20-30 éve a szuvasodás volt a leggyakoribb panasz a magyar lakosság körében, addig ma már a fogágybetegségek jelentik a legnagyobb problémát és kihívást. Mint mindenhol, ezen a területen is nagyon fontos, hogy időben orvoshoz forduljon a beteg, és ne csak akkor derüljön ki a fogágybetegség, mikor a fogak többsége már elveszett.

Az újonnan kinevezett igazgató kiemelt területnek tartja a posztgraduális oktatást, hiszen véleménye szerint fontos, hogy a gyakorló fogorvosok úgy tekintsenek a klinikára, mint egy olyan intézményre, ahol praxis-orientált ismeretekhez juthatnak a továbbképzéseken.

Dr. Windisch Péter elmondta: elődjétől, dr. Gera Istvántól tanulta meg, hogy a fogászatot azért is lehet szeretni, mert a jó munkának hosszú távú hatása van; ha megfelelően láttunk el egy fogat, akkor az 10-15 év múlva is látszik és a beteg hasznára van. A cél, hogy ezt a minőségi fogászatot és az igényességet hangsúlyozó szemléletet tanítsuk továbbra is – emelte ki az igazgató, aki azt mondja: a napi vezetői munkában is a szakmai igényesség érvényre juttatása vezérli majd.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.