Betűméret: A A A

Az intézet története

A medicina forensis (törvényszéki orvostan), mai nevén igazságügyi orvostan több, mint 200 éves egyetemi múltra visszatekintő tudomány. A Helytartó Tanács 1793. november 22-i rendelete kimondta: a medicina forensis és a politica medica (orvosi közigazgatás) a pesti egyetemen önálló tanszéken, szigorlati tárgyként oktassék. 1872-től, mint önáló törvényszéki orvostani tárgy szerepel a curriculumban.
Az Igazságügyi Orvostani Intézet jogelődje a Törvényszéki Orvostani Intézet, mely 1886-ban kezdte meg működését. 1953 októberében a Törvényszéki Orvostani Intézet nevét Igazságügyi Orvostani Intézetre változtatták, mivel a “törvényszék” elnevezés a bíróságok elnevezésében megszűnt, illetve megváltozott. Az elődök jól működő, Európa-hírű és rangú, számos itthon és külföldön elismert szakemberrel rendelkező intézetet hoztak létre.

Az intézet igazgatói:

  1. Schönbauer József (1789-1793)
  2. Schraud Ferenc (1793-1802)
  3. Rácz Sámuel (1802-1803)
  4. Bene Ferenc (1805-1816)
  5. Böhm Károly (1816-1841)
  6. ifj. Bene Ferenc (1841-1845)
  7. Rupp János (1845-1881)
  8. Belky János (1881-1882)
  9. Ajtai K. Sándor (1883-1915)
  10. Kenyeres Balázs (1915-1935)
  11. Orsós Ferenc (1935-1945)
  12. Baló József (1945-1946)
  13. Incze Gyula (1946-1955)
  14. Haranghy László (1955-1958)
  15. Ökrös Sándor (1958-1969)
  16. Somogyi Endre (1969-1992)
  17. Sótonyi Péter (1992-2003)
  18. Keller Éva (2003-)

Az intézet két félévben oktatja az ÁOK V. éves és egy félévben a FOK és GYOK V. éves (klinikai gyógyszerészet), továbbá az ÁOK és FOK V. éves német és angol nyelven tanuló hallgatóit. Az intézet oktatói részt vesznek az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Rendőrtiszti Főiskola oktatásában is. Az intézet a szakorvosképzés bázisa, továbbá az intézmény fontos feladata a szakorvos-továbbképzés is.

Az intézet 17 diplomás tagja rendszeres orvosszakértői tevékenységet végez hatósági kirendelésre. Az intézet munkájának fontos része a rendkívüli halálesetek boncolása és véleményezése (2-2,5 ezer/év) és az élő személy vizsgálatok alapján történő szakértői véleménynek előterjesztése (7-7,5 ezer/év). Az intézetben szerológiai, DNS, toxikológiai, morfológiai, genetikai, antropológiai és elektronmikroszkópos laboratóriumok működnek. A boncolást kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok jelentős része az intézetben történik. A szerológiai, DNS és humángenetikai laboratórium kiemelt feladata a kriminalisztikai vizsgálatok mellett a származásmegállapítási ügyekben (1200/év) orvosszakértői vélemény adása.

2005-ben a Toxikológiai Laboratórium – melynek szakmai profiljában a klinikai és az igazságügyi toxikológiai vizsgálatok egyaránt megtalálhatók – a 9/2001 (III.30.) EüM-FVM együttes rendelet alapján “Good Laboratory Practice” (GLP) megfelelőségi határozatot kapott. 2005. október 1.-től a Toxikológiai Laboratórium bioanalitikai tevékenységei felkerültek az OEP által elismert és támogatott vizsgálatok közé.