Szemhéjszéli gyulladás (blepharitis)

A blepharitis gyakori megbetegedés, mely a szemhéjszélek gyulladásával jár. Tünetei és formái az enyhe megjelenéstől a súlyos, életminőséget is rontó állapotig változhatnak. A blepharitisnek két típusát különböztetjük meg: az elülső és hátulsó szemhéjszéli gyulladást. Az elülső szemhéjszéli gyulladás a szemhéj külső, bőr felőli oldalát és a szempillákhoz csatlakozó mirigyeket érinti. A gyulladás leggyakoribb kiváltói a bőrünk felszínén természetesen jelen lévő baktériumok, illetve azok túlszaporodása. A hátulsó szemhéjszéli gyulladás gyakoribb és a szemhéj belső, magával a szemmel és kötőhártyával érintkező felszínét érinti. Leggyakoribb oka a szemhéj belső felszínére nyíló -normál állapotban híg, átlátszó olajos váladékot termelő- mirigyek, az ún. Meibom-mirigyek hibás működése.

A szemhéjszéli gyulladás leggyakoribb tünetei a szúró, égő, viszkető érzés mely esetenként idegentest érzésével járhat: „Mintha lenne valami a szememben”. Gyakran társul fényérzékenységgel, fokozott könnyezéssel, azonban meglepő módon szemszárazság is kíséri. Súlyosabb esetekben a szemhéjszél vörössé, duzzadttá válik, bőre korpázóan hámlik, előrehaladott formában kisebesedik. A látás átmenetileg elhomályosulhat, a homályosság mértéke pislogáskor változik. A tünetek a reggeli órákban, ébredés után a legkifejezettebbek és a nap folyamán fokozatosan javulhatnak; ellentétben a szemszárazsággal, mely esetén a tünetek a nap végére lángolnak fel. A szemhéjszéli gyulladás sárga színű váladékozással nem jár, inkább a fehér színű, beszáradt váladék jellemző rá. A tartósan, krónikusan fennálló blepharitis az árpák kialakulását is elősegíti.

A szemhéjszéli gyulladás gyakrabban társul bizonyos bőrbetegségekhez (pl. rosacea, dermatitis seborrhoea). A blepharitis mindkét formájának (elülső és hátulsó) kezelésénél elsődleges szerepet kap a szemhéjszéli higiénia. Kivitelezése egyszerű, otthon is könnyen elvégezhetjük, az alábbiak szerint. Meleg vizes borogatással a szemhéjszéleken felrakódott, beszáradt váladékot feláztatjuk, így a sűrű váladékuktól elzáródott mirigyek kivezető csöveit újra szabaddá tehetjük. Fontos, hogy a borogatáshoz tiszta, felforralt, majd kellemes meleg hőmérsékletűre hűtött vizet használjunk. Óvakodjunk a bőr leforrázásától és ne használjunk kamillát vagy egyéb gyógynövényes főzetet, mert ez utóbbiak az egyébként is érzékeny bőrt allergizálhatják. A korpásodásra hajlamosak a borogatáshoz használt vízbe cseppenthetnek egy-két csepp babasampont. Borogatás után a szemhéjszéleket dörzsöljük át megnedvesített vattapálcával (e célra a kereskedelemben kapható „fültisztító” vattapálca kiválóan alkalmas). A vattapálcával kívülről enyhe nyomást, masszázst is alkalmazhatunk a szemhéjszéleken, kiürítve a mirigyekből a pangó váladékot.

Mivel a szemhéjszéli gyulladás a szemfelszín kiszáradását okozza, a szemszárazság egyidejű kezelése is javasolt. Lehetőség szerint konzerválószert nem tartalmazó, vagy lebomló konzerválószer tartalmú műkönny cseppet használjunk naponta 3-5 alkalommal. Amennyiben a Meibom-mirigyek nem megfelelő működése is diagnosztizálásra került, a könny lipid rétegét is pótló műkönny készítmény használata javasolt. A műkönny készítmények sokféleségében készséggel segítenek eligazodni a szemész orvosok és a gyógyszerészek.

Enyhe formában a szemhéjszéli higiénia betartásával és rendszeres műkönny használattal a blepharitis jól karban tartható állapot, azonban a kezelés elhagyásával a tünetek ismét fellángolhatnak. Súlyos formában kiegészítő kezelésre lehet szükség, melyet szakorvosi vizsgálat után a szemész orvos rendel el. A kezelés antibiotikum és kortikoszteroid tartalmú szemcseppek és kenőcsök átmeneti alkalmazásán alapul. Fontos tudni, hogy ezen készítmények tartós alkalmazása nem javasolt. Kontrollvizsgálatok alkalmával a terápiát elrendelő szemészorvos követi a kezelés hatásosságát. A heves gyulladás megszűnésével a kezelőorvos ismét szemhéjszéli higiéné betartását és rendszeres műkönny használatot javasol.