A nem-szteroid gyulladásgátlók által vékonybélben okozott baktériális és epesav eltérések analízise, valamint a cannabinoidok enteropátiára gyakorolt hatásának vizsgálata

Szakmai összefoglaló

A fájdalom- és lázcsillapító, valamint gyulladáscsökkentő hatású nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) világszerte a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, azonban egyik komoly mellékhatásuk a vékonybelek károsítása. Ezen ún. enteropátia kezelése egyelőre nem megoldott, és a hátterében álló mechanizmusok is csak részben ismertek. Például régi megfigyelés, hogy az NSAID-ok hatására megváltozik a bélflóra összetétele, azonban keveset tudunk arról, hogy mi áll ezen diszbiózis hátterében. Hasonlóan régóta ismert, hogy az NSAID-ok fokozzák az epe sejtkárosító hatását, azonban nem világos, hogy megváltoztatják-e a bélben az epesavak arányát, és ha igen, az epe fokozott hidrofóbicitása szerepet játszik-e a bélkárosodásban. Vizsgálataink célja új, az NSAID-ok által okozott diszbiózis és epesav eltérések hátterében álló mechanizmusok azonosítása egy széles körben alkalmazott állatkísérletes modellben. Kísérleteink során elsősorban a veleszületett immunitás fontos részét képező mintázat felismerő receptorok, a szervezetünk védelmében fontos szerepet játszó antimikrobiális fehérjék, valamint a peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorok működésében bekövetkező változásokra koncentrálunk az NSAID-ok adását követően. Ezek mellett elsőként vizsgáljuk, hogy az endokannabinoid rendszer farmakológiai aktivációja képes-e gátolni az NSAID enteropátia kialakulását. Kísérleteink elősegíthetik az NSAID-ok által okozott bélkárosodás, diszbiózis és epesav eltérések hátterében álló komplex mechanizmusok megismerését, és új terápiás célpontot azonosíthatnak az NSAID enteropátia kezeléséhez.

Résztvevő kutatók

Munkacsoport vezető: Dr. Zádori Zoltán, PhD

Professor emerita: Prof. Dr. Gyires Klára, PhD

Kutató: Wachtl Gerda, PhD

Kollaborációs partnerek

Semmelweis Egyetem, Magyarország

Pharmahungary Group, Magyarország

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Magyarország

Észak-Pesti Központi Kórház – Katonai Kórház, Magyarország

Université de Toulouse, Franciaország

Goethe Universität, Németország

Alkalmazott módszerek

A gyulladásos folyamatok feltérképezésére meghatározzuk a gyulladásos markerek (pl. COX2, MPO, PTX3, TNF-α) és különféle receptorok (pl. Toll-like receptorok, kannabinoid receptor 1 és 2) szöveti szintjét fehérje (Western blot, ELISA) és RNS szinten (RT-qPCR) egyaránt. Emellett paraffinba ágyazott szövettani metszeteken végzünk hematoxilin-eozin festést és immunhisztokémiai vizsgálatokat, melyek lehetővé teszik a morfológiai és molekuláris elváltozások pontosabb értékelését a bélrendszer disztális szakaszaiban. A mikrobiom vizsgálatához pedig 16S rRNS szekvenálást alkalmazunk.

Bár az NSAID-ok által okozott baktériumok abnormális állapota a bélben már évtizedek óta ismert, a hátterében álló mechanizmusokról egyelőre keveset tudunk. Továbbá, a jelenleg elfogadott koncepció szerint az NSAID-ok hatására megnő a bizonyos epesavak aránya, és az epe hidrofóbicitásra hozzájárul a bélkárosodáshoz. Ezen koncepció alapját azonban az indomethacin epeúti hatásait leíró korai publikációk képezik, és nem történtek olyan vizsgálatok, melyek más NSAID-okkal, valamint a bélkárosodás helyén végzett epesav analízissel igazolták volna a helyességét. Az NSAID-ok bélbeli epesavakra és epe hidrofóbicitásra gyakorolt hatásairól ugyanis jelenleg meglehetősen keveset tudunk. Pályázatunk célja az NSAID-ok által okozott bélkárosodás, diszbiózis és epesav eltérések közötti bonyolult kapcsolatok, valamint a hátterükben álló mechanizmusok feltérképezése. Elsőként vizsgálnánk a mintázat felismerő receptorok, antimikrobiális fehérjék és peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorok (PPAR) expressziójában és működésében bekövetkező változások potenciális szerepét az NSAID-ok által indukált bakteriális és epesav eltérések kialakulásában. Vizsgálatainkat modern módszerekkel, például 16S rRNS szekvenálással és folyadékkromatográfia-kapcsolt tandem tömegspektrometriával végezzük. Hasonlóan komplex vizsgálatokat, több NSAID alkalmazásával, számos bélkárosodásban szerepet játszó faktor mérésével, majd az összes mért paraméter (gyulladásos markerek, az egyes bélbaktériumok és epesavak) közötti (több ezer) korreláció számításával jelenleg mások nem végeznek, így munkánk komoly tudományos érdeklődésre tarthat számot. Ezen felül, bár az endokannabinoid rendszer fontosságát számos élettani és patológiai folyamatban igazolták, mi vizsgálnánk elsőként az esetleges védő szerepét az NSAID enteropátiában. Összességében, pályázatunkkal értékes új ismeretekhez juthatunk az NSAID-ok által okozott bélkárosodás, diszbiózis és epesav eltérések hátterében álló mechanizmusokról, és reményeink szerint új terápiás célpontot azonosíthatunk az NSAID enteropátia kezeléséhez.

Képek

Galéria

1kép