Az Alzheimer-, a Parkinson-kór, a skizofrénia, valamint az autizmus gyógyításához szükséges gyógyszerek kifejlesztését is célul tűzte ki a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében most megalakult Kognitív Transzlációs Viselkedésfarmakológiai Kutatócsoport, melyet a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet és az MTA Természettudományi Kutató Központ közösen hozott létre.
Az ország egyik legmodernebb viselkedésfarmakológiai laboratóriumának létrehozásához négy feltétel volt nélkülözhetetlen: a szerencsés véletlen, egy nagyon gyors döntés, a közös akarat és egy olajozottan működő csapat munkája – számolt be a labor átadása előtt Dr. Ferdinándy Péter. A Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója felidézte, hogy a Farmakológiai Társaság kongresszusán találkozott Dr. Gyertyán Istvánnal, aki elnyert egy pályázatot, de nem talált helyet annak megvalósítására. Mi pedig akkor már évek óta a viselkedésfarmakológiai labort akartuk felújítani, illetve tartalommal megtölteni – mondta.
Dr. Keserű György Miklós, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója hangsúlyozta: az MTA TTK számára megkülönböztetett dicsőség és nagyon jó lehetőség, hogy az ország legnagyobb egészségügyi képzési intézményével alakíthat közös laboratóriumot. Emlékeztetett: áprilisban írták alá a Semmelweis Egyetemmel azt a megállapodást, amelyben elköteleződtek amellett, hogy a két intézmény együttműködik a képzésben, a kutatásban és a pályázatok területén. Ennek meghatározó eleme volt az is, hogy lehetőség szerint közös laborokat is létrehozzanak. A főigazgató hozzátette: az MTA TTK több hasonló együttműködési megállapodást kötött felsőoktatási intézményekkel, azonban a Semmelweis Egyetem az első, amivel ténylegesen új labort is létre tudtak hozni.
Ahol jó intézetvezető van, ott jó munka folyik, Dr. Ferdinándy Péter pedig rendelkezik a kari vezetés bizalmával – emelte ki Dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja. „Azt várjuk a vezetőinktől, hogy saját közegükben a saját lehetőségeikkel minél jobb eredményeket érjenek el mind az oktatás, mind a kutatás területén. Ebben nyújt a kar segítséget, ami egy új vezető esetében még inkább szempont, hiszen ő jelöli ki az irányokat – fogalmazott. Az új labor módszertanát úttörőnek, a viselkedésfarmakológiát pedig kiemelten fontos területnek nevezte, mint fogalmazott: a magyar idegtudomány nemzetközi szintén is élen jár.
Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes az együttműködés fontosságát emelte ki. A Semmelweis Egyetem kutatásfejlesztési stratégiájában rendkívül fontos feladat a társak megtalálása, a szinergiák révén ugyanis könnyebb dolgozni és jobb eredményeket érhetünk el – vélekedett. Arról is szólt, hogy az új laborban nem csak a műszereket használják közösen, hanem ötleteket is cserélnek majd, ami szintén hozzájárul a valódi eredmények eléréséhez. A rektorhelyettes reményét fejezte ki, hogy a magyar gyógyszeripar is érdeklődést mutat majd a most elkészült labor iránt, az ipari partnerekkel való együttműködés ugyanis szintén a hatékony eredmények feltétele.
Dr. Gyertyán István, a kutatócsoport vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 150 kognitív képességeket javító mechanizmust azonosítottak már állatkísérletekben, ám mindössze három – nem túl hatékony – szert alkalmaznak a demencia és a memóriazavar kezelésére. Ezt követően a kutatás céljait vázolta fel, illetve bemutatta nyolcfős munkacsoportját. Dr. Kassai Ferenc, a kutatócsoport egyik tagja pedig “Kártyázó patkányok, eltévedt egerek” című előadásában a tervezett vizsgálatokat részletezte.
A SE Farmakológiai Intézet MTA TTK Kognitív Pszichológiai Intézetével szoros együttműködésben zajló kutatási programja új megközelítésekhez vezethet az ideg- és elmegyógyászati kórképek, illetve a gondolkodási zavarok gyógyítási lehetőségeivel kapcsolatban. A kutatók olyan tesztrendszert dolgoznak majd ki, mellyel hatékonyabban tesztelhetik a demencia, figyelemhiány vagy memóriazavar gyógyítására kifejlesztett vegyületeket, gyógyszerjelölteket. Ezekre a tünetekre ugyanis jelenleg nincs hatékony gyógyszer, jóllehet a mentális képességek döntő mértékben meghatározzák a betegek normál életbe való visszailleszkedésének esélyeit. A korszerű műszerekkel, berendezésekkel felszerelt laborban a tanulási tesztek mellett számos egyéb viselkedésfarmakológiai vizsgálati módszer is a munkacsoport rendelkezésére áll.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Forrás: Semmelweis Hírek