A rákos betegek hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó célzott terápiás kezelését tehetik lehetővé a kezelendő tumor típusa szerint változtatható komponensű vegyületek, amelyeket az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézete és a ComInnex Kutatás-Fejlesztési Zrt. munkatársaiból álló kutatócsoport állít elő. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott 2017 januárjában indult kutatás (NVKP_16-1-2016-0036) jelenleg az eszközbeszerzés és a referenciakísérletek fázisában van – ismertette Dr. Kőhidai László, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docense.
A kutatást vezető konzorciumi partner az ELTE, ahol Dr. Mező Gábor tudományos tanácsadóval csaknem 15 éve dolgozunk együtt, a tumoros sejteket célzottan támadó molekulákon végzett kutatásaink (ún. drug targeting) 2003-ra nyúlnak vissza – mondta Dr. Kőhidai László. Kezdetben a tumoros sejteket – lokálisan, vagyis a tumor közelében beadva – magához vonzani képes hatóanyag kifejlesztésén dolgoztak, aminek során több molekula-családot is jellemeztek, ami az új kutatáshoz is alapul szolgál. Mint ismertette, a mostani projekt célja, hogy olyan gyógyszermolekulákat fejlesszenek ki, amelyek három komponensből állnak: a tumorellenes hatóanyag mellett az irányító komponens feladata, hogy felismerje a tumorsejtet, míg az ezeket összekötő harmadik egység megfelelő helyen elhasad, így a szabad hatóanyag – a trójai falóhoz hasonló elven – célzottan, a sejt megfelelő részében fejtheti ki hatását. A konzorcium ezen alkotóelemek megfelelő kombinációinak kialakításán dolgozik, a hatás fokozására és célsejt-specifikussá tétele miatt állítanak elő különböző komponenseket, mivel több tumortípus ellen kell hatásos gyógyszert készíteni. A célzott gyógyszeres kezelés annyiban tér el a hagyományos terápiától, hogy csak a daganatos sejteket pusztítja el, az egészségeseket nem károsítja – tette hozzá a docens.
Az NKFIH által összesen több mint egymilliárd forinttal támogatott projekt három évig tart majd, jelenlegi fázisában a referenciakísérletek folynak: a már megismert alapmolekulákból állnak majd össze azok a többkomponensű konjugátumok, amelyek tumoros sejtekre kifejtett hatásait részletesen fogják megvizsgálni – ismertette Dr. Kőhidai László. Hangsúlyozta, igyekeztek olyan betegségeket kiválasztani modellként, amelyek az ismert statisztikai és klinikai adatok alapján a legkomolyabb problémát jelentik, ilyenek például a melanómák, hasnyálmirigy- és tüdőtumorok. Hozzátette, a projektben lehetőség van arra is, hogy a kevésbé agresszív típusoktól elkülönítve vizsgálják a gyorsan áttétet adó daganatokat.
Dr. Kőhidai László kiemelte, az elnyert támogatás eszközbeszerzést is lehetővé tesz, a Semmelweis Egyetem két modern műszert vásárol. Az egyik egy holografikus mikroszkóp, amivel elemezhető a sejtek morfológiája, ami azért is lényeges, mert a tumorsejtekre különösen jellemző a változékonyság. Az eszközzel a sejtek mozgása is hosszabb időn keresztül követhető, így figyelemmel lehet kísérni a kemotaxis folyamatát, vagyis a sejtek vegyi anyagok által kiváltott mozgását – magyarázta a docens. A másik beszerzés alatt álló műszer az ún. Celldiscoverer7 platform, amit 2016-ban mutattak be. Ebbe egész vizsgálatsorokat lehet beleépíteni, tenyészeti körülmények között képes a sejtek követésére. A berendezés mikroszkópos és számítógépes rendszereinek komplex egysége az ún. high content imaging (HCI) alkalmazásával nagy hatásfokú sejtélettani elemzések elvégzését teszi lehetővé – ismertette Dr. Kőhidai László. Hozzátette, az eszközbeszerzéssel az egyetem, az intézet és a munkacsoport is gazdagodik, ráadásul a műszereknek otthont adó – Európában is egyedinek számító – intézeti Impedimetriai Műszerközpont valós idejű vizsgálatokra képes műszerparkja is bővül a beszerzés által.
Az összesen 15-20 főből álló kutatócsoportban a Semmelweis Egyetem részéről Dr. Kőhidai László mellett Dr. Pállinger Éva docens, Dr. Láng Orsolya adjunktus, valamint Dr. Lajkó Eszter tudományos munkatárs vesznek részt a célzott daganatterápiás gyógyszerek fejlesztésében.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem