Szomorú szívvel hallottuk a hírt, hogy a napokban elhunyt a magyar fogszabályozás nagyasszonya, Dr. Rehák Gizella főorvos asszony.
Kimagasló szakmai tudása mellett kedves, közvetlen, barátságos személyisége is nagyon fog hiányozni mindazoknak, akik ismerték és szerették őt.
Főorvos asszony már életében legendává vált. A Heim Pál Kórház Fogszabályozási Osztályát vezette hosszú időn keresztül, a „Zoltán utca” meghatározó intézménye volt a magyar orthodontiának évtizedeken át. „Gizi néni” fogszabályozó orvosok generációit nevelte, tanította, segítette. Édesapja, dr. Rehák Rudolf nyomdokain járt, aki szintén egyike volt a magyar fogszabályozás úttörőinek.
Az 1970-es, 1980-as években a fogszabályozás a fogászat meglehetősen mostoha gyermeke volt. Az évenkénti, Dobogókőn rendezett Gyermekfogászati Kongresszusokon fogszabályozási témakörből is hangzottak el ugyan előadások, de alapvetően az orthodontia a gyermekfogászat égisze alatt működött, amelynek színvonala ebben az időben messze elmaradt a Nyugat-Európára jellemző standardoktól. Rehák Gizellának óriási szerepe volt a korszerű orthodontiai tudásanyag, módszerek, eljárások, technikák hazai elterjesztésében. Miközben a Heim Pál Kórház Fogszabályozási Osztályának vezetője volt, sikeres tanulmányutakat töltött Svédországban és Norvégiában. Az NDK-ban rendszeres meghívottja volt az éves kongresszusoknak, ahol megismerkedett Asbjörn Hasund professzor úrral, aki 25 éven át teljesen önzetlenül, gyakorlati kurzusok keretében tanította a „Hasund-orthodontiát”. Az így elsajátított nívós technika segítségével, a Heim Pál Kórház égisze alatt, Rehák főorvos asszony vezetésével szakmai továbbképzések indultak. Szintén ő vezette be a Heim Pál Kórház fogszabályozás osztályán a péntek délelőtti esetbemutatásos megbeszéléseket, illetve havi rendszerességgel a szombat délelőtti továbbképzéseket, ahova az ország minden részéről jöttek fogszabályozással foglalkozó vagy az orthodontia iránt érdeklődő kollégák.
Több szakkönyv is a nevéhez fűződik: a 1990-ben megjelent Asbjorn Hasund és Rehák Gizella: Cefalometria, Diagnózis és kezeléstervezés, majd 2000-ben a Rehák Gizella és Riskó Rezső: Hasund orthodontia című munkák. Rehák Gizella és Riskó Rezső már a nyolcvanas években szorgalmazták, hogy megalakíthassák a Fogszabályozók Társaságát. Azután 1991-ben, a rendszerváltozás után, megszűntek a gátak, és Rehák Gizella vezetésével megalakulhatott a Magyar Orthodontusok Társasága, teljesen függetlenül az MFE-től, és a Magyar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Társaságtól: „Ezt azért tartottuk fontosnak, mert így teljesen függetlenül tudjuk az ügyeinket intézni, nem függünk egyik fogorvos társaságtól sem. A külföldi előadók meghívása is teljesen hivatalos úton történhet, saját szakmai megfontolásaink alapján.” 1994 tavaszán megjelenik a Magyar Orthodontusok Társasága hivatalos lapja, a Fogszabályozás, a Hansa-Dont Kft. kiadásában, amely végül sajnálatosan rövid életű kiadványnak bizonyult.
Dr. Rehák Gizella élete végéig gyógyított, tanított, segítette, támogatta a fiatalabb kollégák munkáját. Iskolateremtő, meghatározó személyisége volt a magyar fogszabályozásnak, tudása, megnyerő személyisége, emberi kvalitásai hiányozni fognak a szakmának, a kollégáknak, barátoknak és mindenkinek, aki ismerte és szerette őt.
A Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika 1959-ben alakult két önálló osztállyal, melyek tevékenységi körükben és területi elhelyezkedésükben is elkülönültek. Az alapító tagoknak számító orvosok a fogszabályozási osztályon Nagy László, Tamásy Lenke, György Izabella, Balogh Magdolna, a gyermekfogászati osztályon Tóth Pál, Csörögi Irén, Muzslay József, Kovács Zoltán és Hidasi Gyula. A gyermekfogászati osztály ekkor még a Mikszáth Kálmán tér 5. földszintjén működött, 1963-ban költözött át a Krúdy Gyula u.1-be, ahol lehetőség nyílt a munkahelyek, kezelőegységek számának megduplázására. Az ortodonciai osztály a Mária u. 52-ben, a Szájsebészeti Klinika épületében maradt Nagy László vezetésével, aki egyben az új klinika megbízott igazgatója is volt 1961-ig.
A kinevezett tanszékvezető 1961-1970-ig Varga István az István kórház Szájsebészeti Osztályának addigi vezetője lett. 1970-ben nyugdíjba vonulása után, az akkori dékán Tóth Pált bízta meg a klinika igazgatói feladatainak ellátásával, aki elkötelezett és lelkes művelője és oktatója volt a gyermekfogászatnak. Ő alapította meg a Magyar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Társaságot, amelynek hosszú ideig elnöke volt. Igen jó kapcsolatokat ápolt a Nemzetközi Gyermekfogászati Társasággal (IAPD), illetve annak különböző nemzetiségű tagjaival – így vezetésével 1979-ben Magyarországon került megrendezésre az IAPD világkongresszusa. Ekkor Dénes József vezette a klinikán belül az ortodonciai osztályt, 1980-ban elnyert tanszékvezetői kinevezéséig.
Dénes József vezetése alatt vált a multibond készülékes fogszabályozó kezelés a mindennapi gyakorlat részévé. Ekkor épült ki a kapcsolat a Német Fogorvos Egyesülettel, ill. a német kollégákkal, melynek eredményeképp a fogszabályozás posztgraduális képzésen belül külföldi kollégák töltötték nálunk nemzetközileg elfogadott klinikai gyakorló évüket. 1989-ben az ortodonciai osztály átköltözött a Mária u. 39-be, a II. sz. Szemészeti Klinika két emeletén kialakított új osztályra, melynek vezetője Gábris Katalin lett. A gyermekfogászati osztály a Krúdy u.1.-ben maradt, melyet Tarján Ildikó vezetett.
1999-ben Dénes professzor Úr halála után Hidasi professzor lett a klinika megbízott igazgatója 2000-ig.
2000-2011-ig Tarján Ildikó egyetemi tanár volt a tanszékvezető. Ez időszak alatt, 2007-ben a Klinika átköltözött az új Oktatási Centrumba, a Szentkirályi u 47-be, ezzel a klinika két osztálya a hosszú ideig tartó területi elkülönülés után végre egy helyen folytatta működését, és kihasználhatta a betegellátásban és az oktatásban is annak minden előnyét, hogy a legtöbb kolléga rendelkezik mind gyermekfogászat, mind fogszabályozás szakképesítéssel. A II. sz. Gyermekklinikával kialakult jó kapcsolat keretében nagy számú fogyatékkal élő páciens altatásban végzett kezelése történt meg. Ebben az időszakban több hazai és külföldi intézettel alakult ki együttműködés (Konzerváló Fogászati Klinika, Orálbiológiai Tanszék, Orvosi Mikrobiológiai Int., Biofizika Int., Fridrich Schiller Egyetem – Jéna, Asahi Egyetem – Japán, stb.), melynek eredményeképpen jelentősen nőtt a klinikáról kikerült tudományos közlemények száma. A kollégák közül öten PhD fokozatot szereztek, ketten habilitáltak.
2011-2016-ig Fábián Gábor egyetemi docens volt a klinika igazgatója, aki nagy súlyt fektetett továbbképző tanfolyamok szervezésére neves hazai és külföldi előadók meghívásával. A hallgatók körében egyre emelkedett a klinikán tudományos diákköri munkát végzők száma, aminek sikere a konferenciákon elnyert díjakban is megmutatkozik. Új kutatási területeken új kutatási témák kerültek bevezetésre (pl. fogszabályozó ívek tulajdonságainak vizsgálata, az ívek tulajdonságainak változása különböző hatásokra), bővültek a kutatási együttműködések (pl. Gödöllői Egyetem, Miskolci Egyetem, Műszaki Egyetem). Egyre több magyar és külföldi fogorvos készül a klinikán gyermekfogászatból és fogszabályozásból szakképesítésének megszerzésére. A klinika élen jár új fogászati anyagok, új technikák bevezetésében, ami a dolgozók sokoldalú szakmai képzettségével garantálja a hozzánk forduló páciensek magas szintű ellátását mind a gyermekfogászat, mind a fogszabályozás területén. A gyermekek mellett ifjú- és felnőttkori fogszabályozás is folyik, új és jó az együttműködés az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikával a kombinált fogszabályozó és szájsebészeti beavatkozást igénylő páciensek kezelésében.
Az oktatásban alapvető szerepet játszó tankönyvek közül az elődök által írt és négy kiadást megért Gyermekfogászat, fogszabályozás c. tankönyv után 2013-ban megjelent az új Gyermekfogászat, Fogszabályozás és Állcsontortopédia című tankönyv (szerk.: Fábián, Gábris, Tarján), melyben a klinika nyolc dolgozója írt fejezeteket.
A klinika arculatát meghatározza mind az oktatásban, mind a betegellátásban a komplex fogászati ellátás gyermekkorban, amely a két szaktárgy minden ágazatát felöleli. A klinika oktatói állományában egy egyetemi tanár, három egyetemi docens, három egyetemi adjunktus, két egyetemi tanársegéd, hét klinikai szakorvos és tizennégy fogorvos dolgozik. Nyolcan rendelkeznek tudományos fokozattal (kandidátusi, ill. PhD) és hárman habilitáltak.